Munkaügyi per: határidők és menete

A munkaügyi per a munkaviszonyból származó jogvita bíróság előtti eldöntése. Ilyen per indulhat például munkáltatói felmondás, fizetési felszólítás vagy elmaradt munkabér miatt. Szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) tartalmazza. A felmondás és több más munkáltatói döntés ellen 30 napon belül lehet keresetet indítani, más igények 3 év alatt évülnek el.

Röviden #

• A munkajogi igény 3 év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés).
• A felmondás, az egyoldalú munkaszerződés-módosítás, a hátrányos jogkövetkezmény és a fizetési felszólítás elleni keresetet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni (Mt. 287. § (1) bekezdés).
• Munkaügyi perben a törvényszék jár el, első fokon ülnökök közreműködésével (Pp. 20. § (2) bekezdés, Pp. 510. §).
• A jogi képviselet nem kötelező (Pp. 514. § (2) bekezdés).
• Az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül terjeszti elő írásbeli ellenkérelmét (Pp. 179. § (1) bekezdés).
• A munkáltatónak kell bizonyítania többek között a belső szabályzatok tartalmát és a vitatott számítások helyességét (Pp. 522. § (1) bekezdés).

Mi a munkaügyi per? #

A Pp. a munkaügyi per fogalmát így határozza meg:

„Munkaügyi peren e fejezet alkalmazásában a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján létesített, […] munkaviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) származó pert kell érteni.”

(Pp. 508. § (1) bekezdés)

A felsorolás a közalkalmazotti, a szolgálati és a közfoglalkoztatási jogviszonyt is említi (Pp. 508. § (1) bekezdés b)–d) pont). Ez a cikk a versenyszféra, vagyis az Mt. szabályait mutatja be; a közszféra anyagi jogi szabályai eltérhetnek. Munkaügyi per az is, amelyben a szakszervezet vagy az üzemi tanács érvényesít igényt (Pp. 508. § (2) bekezdés, Mt. 285. § (1) bekezdés). Ha a fél személye munkáltatói jogutódlás miatt változik, a per munkaügyi per marad (Pp. 508. § (3) bekezdés).

Mikor indul munkaügyi per? #

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti (Mt. 285. § (1) bekezdés). A munkavállaló jellemzően a munkaviszony megszüntetését, a bérét vagy egy hátrányos jogkövetkezményt vitatja. A munkáltató jellemzően kártérítést követel.

• Fizetési felszólítás: a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó igényét per helyett írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti (Mt. 285. § (2) bekezdés). Ezt a munkavállaló 30 napon belül keresettel támadhatja (Mt. 287. § (1) bekezdés d) pont).
• Fizetési meghagyás: pénzkövetelés fizetési meghagyással is érvényesíthető, kivéve ha a vita a jogviszony keletkezéséről, módosításáról, megszűnéséről vagy kötelezettségszegés miatti jogkövetkezményről szól (Pp. 508. § (6) bekezdés).
• Mérlegelési döntés: a munkáltató mérlegelési jogkörben hozott döntése ellen csak akkor van helye igénynek, ha a munkáltató a döntésre irányadó szabályokat megsértette (Mt. 285. § (3) bekezdés).

A munkaügyi per határidői #

Elévülés: 3 év #

A munkajogi igény főszabály szerint 3 év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). A bűncselekménnyel okozott kár és a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj iránti igény 5 év alatt, illetve a büntethetőség hosszabb elévülési ideje alatt évül el (Mt. 286. § (2) bekezdés). Az elévülést a bíróság hivatalból veszi figyelembe (Mt. 286. § (3) bekezdés). A munkavállaló igényének elévülési idejét a felek nem rövidíthetik le (Mt. 286. § (4) bekezdés). Részletesen: munkajogi elévülés.

A 30 napos keresetindítási határidő #

A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni (Mt. 287. § (1) bekezdés), ha az igény

• az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,
• a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,
• a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,
• a fizetési felszólítással, vagy
• a munkáltatói értékelés valótlan ténymegállapításaival (Mt. 81. § (2) bekezdés) kapcsolatos.

Szintén 30 nap a határidő, ha a munkavállaló a munkaszerződés módosítására irányuló kérelmére vagy a megszüntetés indokolására irányuló kérelmére adott választ vitatja. Ilyenkor a határidő a nyilatkozat közlésétől vagy a nyilatkozatra nyitva álló határidő lejártától fut (Mt. 287. § (1a) bekezdés, Mt. 61. § (6) bekezdés, Mt. 64. § (4) bekezdés). A felmondás elleni határidő számításáról: keresetindítási határidő felmondás után.

Megtámadás és munkavállalói felmondás #

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás vagy jognyilatkozat megtámadásakor a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél 15 napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el (Mt. 287. § (3) bekezdés). A munkavállaló azonnali hatályú felmondásával, illetve a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatti felmondásával kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető (Mt. 287. § (2) bekezdés).

Postára adás, igazolás, kioktatás #

• A határidő megtartott, ha a keresetlevelet legkésőbb az utolsó napon postára adták (Mt. 287. § (4) bekezdés).
• A határidő elmulasztása esetén igazolással lehet élni, de 6 hónap elteltével az igény nem érvényesíthető (Mt. 287. § (4) bekezdés).
• A munkáltató az Mt.-ben meghatározott esetekben (például felmondásnál) köteles a munkavállalót az igényérvényesítés módjáról és – ha az elévülési időnél rövidebb – annak határidejéről kioktatni. Ha a határidőről szóló kioktatás elmarad, az igény 6 hónapon belül érvényesíthető (Mt. 22. § (5) bekezdés).
• A határidő a közlést követő napon kezdődik, naptári napokban számít, és ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a következő munkanap végén jár le (Mt. 25. § (2)–(3) és (5) bekezdés).

A munkaügyi per határidői táblázatban #

Melyik bíróság jár el a munkaügyi perben? #

Munkaügyi perben a törvényszék jár el (Pp. 20. § (2) bekezdés), első fokon ülnökök közreműködésével (Pp. 510. §). A munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett a saját belföldi lakóhelye szerinti bíróság előtt is megindíthatja (Pp. 513. § (2) bekezdés). Választhatja azt a bíróságot is, amelynek területén huzamos ideig dolgozik vagy dolgozott (Pp. 513. § (3) bekezdés). A munkáltató felperes viszont főszabály szerint csak a munkavállaló belföldi lakóhelye szerinti bíróság előtt perelhet (Pp. 513. § (4) bekezdés).

Képviselet és költségek #

A jogi képviselet a munkaügyi perben nem kötelező, a fellebbezési eljárásban sem (Pp. 514. § (2) bekezdés). A munkavállalót tagként a szakszervezet is képviselheti (Pp. 514. § (3) bekezdés). Ha a munkavállaló távolléti díja nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket, munkavállalói költségkedvezményre jogosult. Ez a per egész tartamára költségmentességet jelent (Pp. 525. § (1)–(2) bekezdés).

A munkaügyi per menete #

1. Keresetlevél. A keresetlevél benyújtásának főszabály szerint nincs halasztó hatálya: a felmondás attól még hatályos. Kivétel a hátrányos jogkövetkezmény és a fizetési felszólítás (Mt. 287. § (5) bekezdés). A bíróság a megtámadott jognyilatkozat végrehajtását kérelemre indokolt esetben, hivatalból pedig különös méltánylást érdemlő érdek esetén felfüggesztheti (Pp. 515. § (1)–(2) bekezdés).
2. A kereset közlése. A bíróság felhívja az alperest, hogy a kézbesítéstől számított 45 napon belül terjessze elő írásbeli ellenkérelmét (Pp. 179. § (1) bekezdés). Indokolt kérelemre ez kivételesen legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható (Pp. 179. § (5) bekezdés).
3. Ha az ellenkérelem elmarad. A bíróság az alperest bírósági meghagyással kötelezi a kereset szerint (Pp. 181. § (1) bekezdés). Ez ellen 15 napon belül ellentmondással lehet élni, egyidejűleg előterjesztve az ellenkérelmet is (Pp. 182. § (1)–(2) bekezdés).
4. Perfelvételi tárgyalás. Ha a felek megjelentek, a tárgyalás a megegyezésre irányuló egyeztetéssel kezdődik (Pp. 520. §). A perfelvétel során a felek a bíróság közrehatásával meghatározzák a jogvita kereteit (Pp. 183. § (1) bekezdés).
5. Érdemi tárgyalás és bizonyítás. A munkáltató bizonyítja a kollektív szerződés, a belső szabályzatok és a működési körében keletkezett okiratok tartalmát, a vitatott számítások helyességét, bérvitában a kifizetést (Pp. 522. § (1) bekezdés). A megszüntetés indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés).
6. Ítélet és fellebbezés. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap (Pp. 365. § (6) bekezdés). A fellebbezésnek főszabály szerint halasztó hatálya van (Pp. 365. § (7) bekezdés).

Soron kívüli eljárás és ítélkezési szünet #

A munkaviszony helyreállítására irányuló perben – és néhány további esetben, például a felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igénynél – a bíróság soron kívül jár el (Pp. 516. § (1) bekezdés). Ilyenkor az ellenkérelem határideje 15 nap, a tárgyalási időköz 8 nap, a tárgyalás kitűzésének határideje egy hónap (Pp. 516. § (2)–(3) bekezdés). A Pp. szerinti napokban számított határidőbe nem számít bele a július 15. és augusztus 20., valamint a december 24. és január 1. közötti ítélkezési szünet (Pp. 148. § (1) bekezdés). Ez nem érvényes, ha törvény soron kívüli eljárást ír elő (Pp. 148. § (3) bekezdés a) pont). A felperes a keresetétől az eljárás bármely szakaszában az alperes hozzájárulása nélkül elállhat (Pp. 518. §).

Mivel járhat a munkaügyi per a munkáltatónak? #

Jogellenes megszüntetésnél a munkáltató megtéríti az okozott kárt; az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés legfeljebb a 12 havi távolléti díj (Mt. 82. § (1)–(2) bekezdés). Bizonyos esetekben a végkielégítés összege is jár (Mt. 82. § (3) bekezdés). A munkavállaló ehelyett a felmondási időre járó távolléti díjat is követelheti (Mt. 82. § (4) bekezdés). Meghatározott esetekben – például egyenlő bánásmód megsértésekor – a bíróság a munkavállaló kérelmére helyreállítja a munkaviszonyt (Mt. 83. § (1) bekezdés). Részletesen: jogellenes felmondás.

Kivételek, eltérési lehetőség #

• A kollektív szerződésben meghatározott jogcímen fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja (Mt. 290. §).
• Ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása békéltetést ír elő, az nem érinti a 30 napos határidőket (Mt. 288. §).
• A tájékoztatási vagy konzultációs szabály megsértése miatt a munkáltató, az üzemi tanács vagy a szakszervezet 5 napon belül fordulhat bírósághoz; a bíróság 15 napon belül, nemperes eljárásban dönt (Mt. 289. §).
• Felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben a keresetet a felszámoló vitató közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni (Pp. 508. § (7) bekezdés).

Számpélda: a munkaügyi per határidői #

A munkáltató 2026. november 9-én, hétfőn közli a felmondást. A keresetindítási határidő november 10-én kezdődik (Mt. 25. § (3) bekezdés). A 30. nap 2026. december 9., szerda: eddig kell a keresetlevelet előterjeszteni vagy postára adni (Mt. 287. § (1) és (4) bekezdés).

Tegyük fel, hogy a bíróság a keresetlevelet 2027. február 1-jén kézbesíti a munkáltatónak. A Pp. szerint a kezdőnap nem számít bele a határidőbe (Pp. 146. § (3) bekezdés). A 45 napos ellenkérelmi határidő így 2027. március 18-án, csütörtökön jár le (Pp. 179. § (1) bekezdés). A bírósághoz intézett beadvány határideje a hivatali idő végével lejár (Pp. 146. § (6) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A felmondás nem tartalmazza a kioktatást a keresetindítási határidőről, így a munkavállaló 6 hónapig perelhet (Mt. 22. § (5) bekezdés).
• A felmondás indoka a perben nem bizonyítható, mert nincs dokumentálva (Mt. 64. § (2) bekezdés).
• A munkáltató nem őrzi meg a szabályzatokat és a bérszámítás iratait, pedig ezeket neki kell bizonyítania (Pp. 522. § (1) bekezdés).
• Elmarad az ellenkérelem, és a bíróság bírósági meghagyással kötelezi a munkáltatót (Pp. 181. § (1) bekezdés).
• A fizetési felszólítás meghaladja a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát, vagy nem írásban készül (Mt. 285. § (2) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Felmondás minta (KKV 0026) – munkáltatói felmondáshoz, az indokolással és a jogorvoslati kioktatással.
• Azonnali hatályú megszüntetés minta (KKV 0028) – azonnali hatályú felmondáshoz, amikor különösen fontos a bizonyítható indok.
• Kérelem a felmondás indokolására és munkáltatói válasz (KKV 0562) – az indokolás kérésére adott válaszhoz, amely ellen szintén 30 napon belül lehet pert indítani.
• Fizetési felszólítás munkavállaló részére – munkáltatói kártérítési igény (KKV 0710) – kisebb munkáltatói követelés per nélküli érvényesítéséhez.
• Hátrányos jogkövetkezmények – munkaszerződési kikötés és szabályzat (KKV 0569) – a jogkövetkezmények írásbeli szabályozásához, amelyet a perben a munkáltató bizonyít.
• Írásbeli értékelés a munkavállaló munkájáról (KKV 0561) – a kilépő munkavállaló értékeléséhez, amelynek valótlan megállapításai perben támadhatók.

Jogszabályi háttér #

Gyakori kérdések #

Meddig lehet munkaügyi pert indítani felmondás miatt? #

A munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont). Elmulasztás esetén igazolással lehet élni, de 6 hónap után az igény nem érvényesíthető (Mt. 287. § (4) bekezdés).

Kell-e ügyvéd a munkaügyi perhez? #

Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező, a fellebbezési eljárásban sem (Pp. 514. § (2) bekezdés). Összetett ügyben a munkáltatónak mégis javasolt jogi képviselőt megbízni; ez nem jogszabályi előírás.

Melyik bíróságon indítja a munkavállaló a munkaügyi pert? #

A törvényszéken (Pp. 20. § (2) bekezdés). A munkavállaló választhat a munkáltatóra illetékes bíróság, a saját lakóhelye szerinti bíróság és a huzamos munkavégzés helye szerinti bíróság között (Pp. 513. § (2)–(3) bekezdés).

Meddig tart egy munkaügyi per? #

A per teljes időtartamára a Pp. nem ír elő határidőt; az egyes eljárási cselekményekre állapít meg határidőket, például 45 napot az ellenkérelemre (Pp. 179. § (1) bekezdés). A munkaviszony helyreállítására irányuló perben a bíróság soron kívül jár el (Pp. 516. § (1) bekezdés).

Ki bizonyítja a felmondás indokát? #

A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés), munkáltatói felmondásnál tehát a munkáltató. A belső szabályzatok és a munkáltatónál keletkezett iratok tartalmát is neki kell bizonyítania (Pp. 522. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Keresetindítási határidő: mennyi idő alatt lehet pert indítani a felmondás ellen?
• Munkajogi elévülés: meddig érvényesíthető egy igény?
• Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei
• Munkaügyi ellenőrzés: mit vizsgál a hatóság?
• Munkaügyi bírság: összege és szempontjai
• Feketemunka és feketefoglalkoztatás: milyen következményei vannak?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 31. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 31-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.