A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló kártérítési felelőssége azt jelenti, hogy a munkavállaló megtéríti a kötelezettségszegésével okozott kárt, ha nem az elvárható módon járt el (Mt. 179. § (1) bekezdés). A szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179–191. §-a tartalmazza. A felelősség feltételeit a munkáltatónak kell bizonyítania, a kártérítés összege pedig gondatlanság esetén korlátozott. Az alábbiakban bemutatjuk, mikor és mennyit kell fizetnie a munkavállalónak, és hogyan érvényesítheti a munkáltató az igényét.

Röviden #

• A munkavállaló akkor felel, ha a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegte, és nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (Mt. 179. § (1) bekezdés).
• A feltételeket, a kárt és az okozati összefüggést a munkáltató bizonyítja (Mt. 179. § (2) bekezdés).
• Gondatlan károkozásnál a kártérítés legfeljebb négyhavi távolléti díj, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál a teljes kár (Mt. 179. § (3) bekezdés).
• A megőrzésre átadott dolog hiányáért és a leltárhiányért szigorúbb szabályok szerint felel (Mt. 180. §, Mt. 182. § (1) bekezdés).
• Kollektív szerződés gondatlanságnál legfeljebb nyolchavi távolléti díjig emelheti a kártérítést; a munkaszerződés – a vezető állású munkavállaló kivételével – nem szigoríthat (Mt. 191. § (2) bekezdés, Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 209. § (1) bekezdés).
• A kártérítés a munkavállaló hozzájárulásával vagy végrehajtható határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig vonható le a munkabérből (Mt. 161. § (1) bekezdés, Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont).

Mi a munkavállaló kártérítési felelőssége? #

Az Mt. a munkavállaló felelősségének általános szabályát így határozza meg:

„A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”

A fenti szabály (Mt. 179. § (1) bekezdés) vétkességen alapul. A munkavállaló tehát nem minden kárért felel, csak azért, amelyet a tőle elvárható gondosság hiánya miatt okozott. A mérce ugyanaz, mint az Mt. általános magatartási követelménye: úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (Mt. 6. § (1) bekezdés). Ebben különbözik a munkáltató kártérítési felelősségétől, amely a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárra általában kiterjed (Mt. 166. § (1) bekezdés). Az áttekintést a kártérítési felelősség a munkaviszonyban című pillércikkünk tartalmazza.

Mikor áll fenn a munkavállaló kártérítési felelőssége? #

A munkavállaló akkor köteles kártérítésre, ha az alábbi feltételek együtt fennállnak (Mt. 179. § (1)–(2) bekezdés):

1. Kötelezettségszegés: megszegte a munkaviszonyból származó valamely kötelezettségét, például nem a munkájára vonatkozó szabályok és utasítások szerint dolgozott (Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont).
2. Vétkesség: nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, vagyis szándékosan vagy gondatlanul cselekedett.
3. Kár: a munkáltatónak kára keletkezett.
4. Okozati összefüggés: a kár a kötelezettségszegés következménye.

Mindezt a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. § (2) bekezdés). Ezért érdemes a káreseményt azonnal, jegyzőkönyvben rögzíteni.

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható. Azt a kárt sem kell megtérítenie, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott. Végül az sem terheli, ami abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget (Mt. 179. § (4) bekezdés). Ha például a munkáltató nem javíttatta meg az ismert hibás gépet, a kárnak ez a része őt terheli.

A munkavállaló kártérítési felelőssége: a kártérítés mértéke #

Gondatlan károkozás: legfeljebb négyhavi távolléti díj #

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét (Mt. 179. § (3) bekezdés). Ez felső határ: ha a kár kisebb, csak a tényleges kárt kell megtéríteni. A távolléti díjat a kár bekövetkezésének időpontjára kell kiszámítani. Ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a megszűnés időpontja az irányadó (Mt. 148. § (2) bekezdés c) pont). A számításról a távolléti díjról szóló cikkünkben olvashat.

Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás: a teljes kár #

Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni (Mt. 179. § (3) bekezdés). Az Mt. nem határozza meg, mi minősül súlyos gondatlanságnak; a minősítés az eset körülményeitől függ, vita esetén a bíróság dönt. A kár megtérítésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:518–6:534. §-a irányadó (Mt. 179. § (5) bekezdés, Mt. 177. §). A teljes kártérítés kiterjed a vagyonban beállott értékcsökkenésre, az elmaradt vagyoni előnyre és a vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségekre (Ptk. 6:522. § (2) bekezdés).

Több károkozó és a bírósági mérséklés #

Ha a kárt több munkavállaló okozta, vétkességük arányában viselik. Ha ez nem állapítható meg, a közrehatásuk arányában, ha az sem, egyenlő arányban (Mt. 181. § (1)–(2) bekezdés). A több munkavállalónak megőrzésre átadott dolog hiányáért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek (Mt. 181. § (3) bekezdés). Egyetemleges kötelezésnek akkor van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták (Mt. 181. § (4) bekezdés).

A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát és a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli (Mt. 190. §).

Megőrzési felelősség és leltárhiány #

Két esetben szigorúbb a munkavállaló kártérítési felelőssége: a megőrzésre átadott dolog hiányánál és a leltárhiánynál.

Megőrzési felelősség. A munkavállaló köteles megtéríteni a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolog hiányát, ha a dolgot állandóan őrizetben tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli (Mt. 180. § (1) bekezdés). Ilyen lehet a munkavállalónak kiadott laptop, mobiltelefon vagy szerszám. Feltétel, hogy a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át (Mt. 180. § (3) bekezdés). A pénztárost, a pénzkezelőt és az értékkezelőt a kezelt pénzért és értéktárgyért jegyzék nélkül is terheli ez a felelősség (Mt. 180. § (4) bekezdés). Az átvétel feltételeit és a kárt a munkáltató bizonyítja (Mt. 180. § (5) bekezdés). A munkavállaló akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő (Mt. 180. § (2) bekezdés).

A megőrzésre átadott dolog megrongálódásáért a munkavállaló az általános szabály szerint felel. Mentesül azonban, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (Mt. 180. § (6) bekezdés).

Leltárhiány. A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel (Mt. 182. § (1) bekezdés). Ennek feltétele többek között a leltárfelelősségi megállapodás és a leltári készlet szabályszerű átadása, átvétele (Mt. 182. § (2) bekezdés). A munkáltató az igényét a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén a határidő 30 nap, és a büntetőeljárást befejező vagy megszüntető határozat közlését követő napon kezdődik (Mt. 188. §). Részletesen: megőrzési felelősség és leltárhiány, leltárfelelősségi megállapodás.

Eltérő szabályok: mikor más a munkavállaló kártérítési felelőssége? #

Kollektív szerződés. Kollektív szerződés a munkavállaló kártérítési felelősségéről szóló fejezet szabályaitól – a leltárhiányért való felelősség mértékét kivéve – csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 191. § (1) bekezdés). Kivétel, hogy gondatlan károkozásnál a kártérítés mértékét legfeljebb nyolchavi távolléti díjig emelheti (Mt. 191. § (2) bekezdés).

Munkaszerződés. A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részének szabályaitól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). A munkaszerződésben ezért nem köthető ki, hogy a munkavállaló gondatlanság esetén is a teljes kárért feleljen.

Vezető állású munkavállaló. A vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel (Mt. 209. § (5) bekezdés). Ugyanez vonatkozik arra a munkavállalóra, akinek a munkaszerződése a vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő; ennek feltétele a kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi munkakör és a minimálbér legalább hétszeresét elérő alapbér (Mt. 208. § (2) bekezdés). A vezető munkaszerződése a kártérítési szabályoktól is eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés), rá a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.

Munkaerő-kölcsönzés. A kölcsönzött munkavállaló károkozása esetén a kölcsönvevő az Mt. szabályai szerint léphet fel a munkavállalóval szemben (Mt. 221. § (1) bekezdés). A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhat úgy is, hogy ilyenkor az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályai irányadók (Mt. 221. § (2) bekezdés).

Cselekvőképtelen munkavállaló. A cselekvőképtelen, illetve a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott cselekvőképességű munkavállaló kártérítésre nem kötelezhető (Mt. 212. § (4) bekezdés).

Harmadik személynek okozott kár #

Ha a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek okoz kárt, a károsulttal szemben a munkáltató felel (Ptk. 6:540. § (1) bekezdés). Szándékos károkozásnál a munkavállaló a munkáltatóval egyetemlegesen felel (Ptk. 6:540. § (3) bekezdés). Kölcsönzött munkavállalónál – eltérő megállapodás hiányában – a kölcsönvevő minősül munkáltatónak (Mt. 221. § (3) bekezdés). Az Mt. a munkáltató megtérítési igényét külön nem szabályozza. A károsultnak kifizetett összeg azonban a munkáltató kára, ezért a megtérítését a munkavállalótól az Mt. 179. §-a szerint, annak feltételei fennállása esetén követelheti.

Hogyan érvényesítheti a munkáltató a kártérítési igényét? #

1. A kár rögzítése és a meghallgatás. Jegyzőkönyvben rögzítse a körülményeket, a tanúkat és a kár összegét, és kérje ki a munkavállaló álláspontját. Ez nem jogszabályi előírás, de a bizonyítási teher miatt erősen ajánlott.
2. Önkéntes teljesítés. Ha a munkavállaló elismeri a kárt, a megtérítés módjáról – egy összegben vagy részletekben – írásban megállapodhatnak.
3. Fizetési felszólítás. A munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó igényét a munkáltató írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti (Mt. 285. § (2) bekezdés). A minimálbér havi összege teljes munkaidő esetén 322 800 forint.
4. Bírósági út. Nagyobb összegű igény esetén, illetve ha a munkavállaló nem fizet, a munkáltató bírósághoz fordulhat (Mt. 285. § (1) bekezdés).

A fizetési felszólítással szemben a munkavállaló a közlésétől számított 30 napon belül nyújthat be keresetlevelet a bírósághoz, és ennek halasztó hatálya van (Mt. 287. § (1) bekezdés d) pont, Mt. 287. § (5) bekezdés). A felszólításban a munkáltatónak ki kell oktatnia a munkavállalót a keresetindítás lehetőségéről és a 30 napos határidőről (Mt. 22. § (5) bekezdés). Ha a határidőről nem oktatja ki, az igény csak hat hónap elteltével válik érvényesíthetetlenné (Mt. 22. § (5) bekezdés). Részletesen: munkáltatói követelés érvényesítése.

Levonás a munkabérből #

A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye (Mt. 161. § (1) bekezdés). A munkáltató a követelését a munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le (Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont). A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak nincs helye (Mt. 162. §), és a biztosíték is csak a levonás szabályai szerint használható fel (Mt. 189. § (5) bekezdés). Részletesen: levonhatja-e a munkáltató a kárt a munkabérből.

Elévülés #

A munkajogi igény három év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év alatt, vagy ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, annak megfelelő idő alatt évül el (Mt. 286. § (2) bekezdés a) pont). Részletesen: elévülés a munkajogban.

Számpélda: a munkavállaló kártérítési felelőssége a gyakorlatban #

Egy raktári munkavállaló havi alapbére 400 000 forint, pótlékot és teljesítménybért nem kap. Havi távolléti díja ezért egyszerűsítve szintén 400 000 forint (Mt. 148. § (1) bekezdés). Targoncázás közben nekiütközik egy állványnak, a javítás költsége 2 000 000 forint. Kollektív szerződés nincs.

1. Ha a munkáltató gondatlanságot bizonyít, a kártérítés felső határa a négyhavi távolléti díj: 4 × 400 000 = 1 600 000 forint (Mt. 179. § (3) bekezdés).
2. Ha a károkozás körülményei súlyos gondatlanságot alapoznak meg – ilyen lehet például, ha a munkavállaló a tiltás ellenére ittasan vezetett –, és ezt a munkáltató bizonyítja, a teljes 2 000 000 forintot követelheti.
3. Ha a kárhoz a targonca ismert, de meg nem javíttatott fékhibája is hozzájárult, a kárnak az a része nem követelhető, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott (Mt. 179. § (4) bekezdés).
4. Ha a munkavállaló vitatja a követelést, a minimálbér háromszorosát meghaladó igényt a munkáltató bíróság előtt érvényesítheti (Mt. 285. § (1)–(2) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A munkáltató nem rögzíti időben a kárt és a körülményeket, pedig a feltételeket neki kell bizonyítania (Mt. 179. § (2) bekezdés).
• Gondatlan károkozásnál a négyhavi távolléti díjnál nagyobb összeget követel (Mt. 179. § (3) bekezdés).
• A kártérítést a munkavállaló hozzájárulása vagy végrehajtható határozat nélkül levonja a munkabérből (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkaszerződésben a törvényinél szigorúbb felelősséget köt ki (Mt. 43. § (1) bekezdés).
• A fizetési felszólításban elmulasztja a keresetindítási kioktatást (Mt. 22. § (5) bekezdés).
• Az eszközöket aláírt jegyzék vagy elismervény nélkül adja ki, így a megőrzési felelősség nem alkalmazható (Mt. 180. § (3) bekezdés).
• Leltárhiánynál elmulasztja a 60 napos, büntetőeljárás esetén 30 napos jogvesztő határidőt (Mt. 188. §).

Kapcsolódó iratminták #

• Kárfelvételi jegyzőkönyv minta (KKV 0436) – a káresemény körülményeinek, a kárnak és a bizonyítékoknak a rögzítéséhez, még a helyreállítás előtt.
• Kártérítési nyilatkozat (kárelismerés) minta (KKV 0467) – ha a munkavállaló elismeri a kárt, és vállalja a megtérítést egy összegben, részletekben vagy bérlevonással.
• Fizetési felszólítás munkavállaló részére – munkáltatói kártérítési igény (KKV 0710) – a minimálbér háromszorosát meg nem haladó igény per nélküli érvényesítéséhez, a kötelező keresetindítási kioktatással.
• Bérlevonási nyilatkozat minta (KKV 0023) – a munkavállaló hozzájárulása a kártérítés munkabérből történő levonásához.
• Eszközátadási jegyzőkönyv minta (KKV 0009) – a kiadott eszközök aláírt átvételéhez, amely a megőrzési felelősség feltétele.
• Leltárfelelősségi megállapodás minta (KKV 0711) – a leltárhiányért való felelősség írásbeli megállapodásához, egyéni vagy csoportos változatban.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Levonhatja-e a munkáltató a kárt a munkabérből? #

Csak a munkavállaló hozzájárulásával vagy végrehajtható határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig (Mt. 161. § (1) bekezdés, Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont). Egyoldalú levonásra nincs lehetőség. A hozzájárulást célszerű írásban, az összeg és a részletek megjelölésével rögzíteni.

Meddig érvényesíthető a munkavállaló kártérítési felelőssége? #

A munkáltató igénye három év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). Bűncselekménnyel okozott kárnál az elévülési idő öt év, vagy a büntethetőség elévülési ideje, ha az hosszabb (Mt. 286. § (2) bekezdés a) pont). Leltárhiány esetén a munkáltató a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül léphet fel, büntetőeljárás esetén az eltérő, 30 napos határidővel (Mt. 188. §).

Szigorítható-e a munkaszerződésben a munkavállaló kártérítési felelőssége? #

Főszabály szerint nem. A munkaszerződés az Mt. Második Részének szabályaitól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Szigorúbb mértéket – gondatlan károkozás esetén legfeljebb nyolchavi távolléti díjig – kollektív szerződés írhat elő (Mt. 191. § (2) bekezdés). A vezető állású munkavállaló a törvény alapján gondatlanságnál is a teljes kárért felel, és munkaszerződése a kártérítési szabályoktól eltérhet (Mt. 209. § (1) és (5) bekezdés).

Felel-e a munkavállaló, ha ellopják tőle a céges laptopot? #

Ha a laptopot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával vette át, és kizárólagosan használja, a munkavállaló kártérítési felelőssége a megőrzési felelősség szabályai szerint alakul (Mt. 180. § (1) és (3) bekezdés). Mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő (Mt. 180. § (2) bekezdés). Hogy egy lopás ilyen oknak minősül-e, az eset körülményeitől függ.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkajogi kártérítési felelősség – áttekintés
• A munkáltató kártérítési felelőssége
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• Hátrányos jogkövetkezmény: fegyelmi eszközök a munkahelyen
• Fegyelmi eljárás a munkahelyen lépésről lépésre

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.