Munkavállalói felmondás: teendők a munkáltató oldalán

A munkavállalói felmondás a munkavállaló egyoldalú jognyilatkozata, amellyel a munkaviszonyát megszünteti (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény – Mt. – 64. § (1) bekezdés b) pont, 65. § (1) bekezdés). A felmondás a munkáltatóval való közléssel hatályossá válik, ehhez a munkáltató elfogadására nincs szükség (Mt. 15. § (4) bekezdés). A munkáltató feladata ezután a felmondási idő kiszámítása, a munkakör átadásának megszervezése, az elszámolás és az igazolások kiadása. Az alábbiakban sorra vesszük a teendőket és a határidőket.

Röviden #

• A határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállaló nem köteles indokolni, a határozott idejűét igen (Mt. 67. § (1)–(2) bekezdés).
• A felmondási idő 30 nap (munkaerő-kölcsönzésnél 15 nap), munkavállalói felmondásnál nem hosszabbodik meg. Hosszabb csak megállapodás (legfeljebb hat hónap) vagy kollektív szerződés alapján lehet (Mt. 69. § (1)–(3) bekezdés, 85. § (3) bekezdés, 220. § (2) bekezdés).
• A felek legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évre kiköthetik, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. Ez a munkavállaló felmondását is kizárja (Mt. 65. § (2) bekezdés).
• Felmentés és végkielégítés főszabályként nem jár, kivéve a munkáltató személyében bekövetkezett változásra alapított felmondást (Mt. 40. § (1) bekezdés, 70. § (1) bekezdés, 77. § (1) bekezdés).
• A közölt felmondás csak a munkáltató hozzájárulásával vonható vissza (Mt. 15. § (4) bekezdés).
• A munkabért, a járandóságokat és az igazolásokat legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell kifizetni, illetve kiadni (Mt. 80. § (2) bekezdés).

Mi a munkavállalói felmondás? #

Az Mt. a munkavállalói felmondást külön nem határozza meg, a felmondás jogát mindkét félnek biztosítja:

„A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.”

(Mt. 65. § (1) bekezdés)

A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, amely a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza (Mt. 15. § (4) bekezdés). A munkaviszony nem a közléssel, hanem a felmondási idő leteltével szűnik meg (Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §).

Alaki követelmények #

• Írásbeliség: a munkaszerződést írásba kell foglalni (Mt. 44. §), az írásba foglalt megállapodást pedig csak írásban lehet megszüntetni (Mt. 22. § (3) bekezdés). Az Mt. ezt a felmondásra külön nem mondja ki, de ebből következően a felmondást írásban kell közölni. Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen; az érvénytelenség jogkövetkezménye azonban nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (Mt. 22. § (4) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásban és alkalmi munkában a munkaszerződést nem kell írásba foglalni (Mt. 202. § (1) bekezdés), így ott ez a levezetés nem alkalmazható. A bizonyíthatóság miatt az írásbeli felmondás ott is javasolt.
• Elektronikus forma: írásbelinek minősül az az elektronikus dokumentum, amely a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő és a megtétel időpontjának azonosítására alkalmas (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont).
• Közlés: az írásbeli nyilatkozat az átadással, elektronikus dokumentumnál a hozzáférhetővé válással közöltnek tekintendő (Mt. 24. § (1) bekezdés). A felmondás közléséről: felmondás közlése.
• Képviselet: a munkavállaló meghatalmazott útján is felmondhat, a meghatalmazást írásba kell foglalni; akadályoztatás esetén a hozzátartozója meghatalmazás nélkül is eljárhat (Mt. 21. § (1) bekezdés). Eltérő nyilatkozatoknál a munkavállaló személyes nyilatkozata az irányadó (Mt. 21. § (2) bekezdés).
• Fiatal munkavállaló: a 18. életévét be nem töltött munkavállaló felmondásának érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges (Mt. 21. § (4) bekezdés, 294. § (1) bekezdés a) pont).

Mikor kell indokolni? A munkavállalói felmondás indoka #

A munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni (Mt. 67. § (1) bekezdés). A határozott idejű munkaviszony felmondását viszont igen, és az indok csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna (Mt. 67. § (2) bekezdés). Az indok valóságát és okszerűségét vita esetén a munkavállaló bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés).

Külön szabály vonatkozik arra, ha a munkavállaló a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt mond fel. A feltétel, hogy munkafeltételei emiatt lényegesen és hátrányosan megváltoztak, és a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. Ilyenkor a felmentésre és a végkielégítésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell (Mt. 40. § (1) bekezdés). Ezt a felmondást indokolni kell, és a változást követő 30 napon belül lehet gyakorolni (Mt. 40. § (2)–(3) bekezdés). Felszámolási eljárásban ez a szabály nem alkalmazható (Mt. 36. § (2) bekezdés d) pont).

Felmondási idő munkavállalói felmondás esetén #

A felmondási idő 30 nap, és legkorábban a közlést követő napon kezdődik (Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. § (1) bekezdés). A munkaviszonyban töltött idő szerinti meghosszabbodás csak munkáltatói felmondásnál jár (Mt. 69. § (2) bekezdés). A felek hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak, kollektív szerződés pedig hosszabb felmondási időt is megállapíthat (Mt. 69. § (3) bekezdés, 85. § (3) bekezdés). A munkáltatói felmondásnál alkalmazandó, keresőképtelenség miatti későbbi kezdés itt nem érvényesül (Mt. 68. § (2) bekezdés). Részletesen: felmondási idő.

Felmentés és munkavégzés a felmondási idő alatt #

A munkáltatót munkavállalói felmondásnál főszabályként nem terheli felmentési kötelezettség, mert az Mt. 70. §-a a munkáltató felmondására vonatkozik (Mt. 70. § (1) bekezdés). A munkavállaló tehát a felmondási idő alatt is köteles munkára képes állapotban megjelenni és munkát végezni (Mt. 52. § (1) bekezdés). Ha a munkáltató nem tart igényt a munkájára:

• ha egyoldalúan nem foglalkoztatja, állásidő miatt – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér, és ha a beosztása szerint jár, bérpótlék is megilleti (Mt. 147. § (1)–(2) bekezdés);
• ha a munkavállaló kérésére hozzájárul a mentesüléséhez, a díjazás a megállapodásuk szerint alakul (Mt. 146. § (6) bekezdés);
• a felek a felmondási idő lejárta előtt közös megegyezéssel is megszüntethetik a munkaviszonyt (Mt. 64. § (1) bekezdés a) pont) – részletesen: közös megegyezés.

Teendők munkavállalói felmondás után lépésről lépésre #

1. Átvétel és dátum: igazolja az átvételt a felmondás egy példányán, mert a felmondási idő a közlést követő napon kezdődik (Mt. 68. § (1) bekezdés). Az átvétel igazolása jó gyakorlat, nem jogszabályi feltétel.
2. Ellenőrzés: nézze meg, határozott idejű-e a munkaviszony (indokolás, Mt. 67. § (2) bekezdés), hivatkozik-e a munkavállaló a munkáltató személyében bekövetkezett változásra (Mt. 40. §), és nem fiatal munkavállaló-e (Mt. 21. § (4) bekezdés). Nézze meg azt is, nincs-e a munkaszerződésben olyan kikötés, hogy a munkaviszony a kezdetétől számított legfeljebb egy évig felmondással nem szüntethető meg (Mt. 65. § (2) bekezdés).
3. Felmondási idő: számolja ki az utolsó napot, és vegye figyelembe a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés esetleges hosszabb felmondási idejét (Mt. 69. § (1) és (3) bekezdés, 85. § (3) bekezdés).
4. Tanulmányi szerződés: ha a munkavállaló vállalta, hogy meghatározott ideig nem mond fel, a munkáltató elállhat a szerződéstől és a támogatást visszakövetelheti, részleges letöltésnél arányosan (Mt. 229. § (1) és (6) bekezdés). Részletesen: tanulmányi szerződés.
5. Munkakör átadása: a munkavállaló köteles a munkakörét az előírt rendben átadni és elszámolni, a feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania (Mt. 80. § (1) bekezdés). Részletesen: munkakör átadása.
6. Szabadság: javasolt az arányos szabadságot a felmondási idő alatt kiadni, a kiadásról a munkáltató dönt (Mt. 122. § (1) bekezdés). Amit nem adott ki, azt a megszűnéskor meg kell váltani (Mt. 121. § (1) bekezdés, 125. §).
7. Munkaidőkeret: a munkabért a teljesített munkaidő alapján el kell számolni. Ha a munkaviszony a keret lejárta előtt a munkavállaló felmondásával szűnik meg, a többletként kifizetett munkabérre az előlegnyújtás szabályai irányadók (Mt. 95. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont).
8. Kifizetés és igazolások: legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon (Mt. 80. § (2) bekezdés). Részletesen: kilépő papírok.
9. Írásbeli értékelés: ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkavállaló kérésére a megszűnéskor vagy az azt követő egy éven belül írásbeli értékelést kell adni a munkájáról (Mt. 81. § (1) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásban ez nem alkalmazandó (Mt. 203. § (1) bekezdés f) pont).

Számpélda #

Egy határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállaló 2026. november 3-án (kedd) átadja a felmondását. Hosszabb felmondási időről nem állapodtak meg, kollektív szerződés nincs, az általános munkarend hétfőtől péntekig tart.

1. A felmondási idő 30 nap: 2026. november 4-én kezdődik, és 2026. december 3-án (csütörtök) jár le (Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. § (1) bekezdés).
2. Ha a munkavállaló december 3-án dolgozik utoljára, a munkabért, a szabadságmegváltást és az igazolásokat legkésőbb 2026. december 10-én (csütörtök) kell kifizetni, illetve kiadni: ez a december 3-át követő ötödik munkanap (Mt. 25. § (3) bekezdés, 80. § (2) bekezdés).
3. Ha a munkavállalónak 4 nap arányos szabadsága marad, és azt a felmondási idő alatt nem adják ki, pénzben meg kell váltani (Mt. 125. §).

Ha a munkavállaló nem dolgozza le a felmondási időt #

Az Mt. ezt az esetet külön nem nevesíti. Ha a munkavállaló megállapodás nélkül, a felmondási idő letelte előtt véglegesen abbahagyja a munkavégzést, az a körülményektől függően a munkaviszony jogellenes megszüntetésének minősülhet. Ekkor a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. § (1) bekezdés). Határozott idejű munkaviszonyban a hátralévő időre járó, legfeljebb háromhavi távolléti díjat kell megfizetnie (Mt. 84. § (2) bekezdés).

A munkáltató az ezt meghaladó kárát is követelheti, a két összeg együttesen legfeljebb 12 havi távolléti díj lehet (Mt. 84. § (3) bekezdés). Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkakörét nem az előírt rendben adja át (Mt. 84. § (4) bekezdés). Részletesen: mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló nem dolgozza le a felmondási időt.

Különös szabályok #

• Határozott idejű munkaviszony: a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tart (Mt. 69. § (5) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzés: a felmondási idő 15 nap, a felmondást a kölcsönbeadóval kell közölni (Mt. 220. § (2) és (6) bekezdés).
• Köztulajdonban álló munkáltató: sem a felek, sem kollektív szerződés nem állapíthat meg hosszabb felmondási időt (Mt. 205. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés a) pont).
• Szerződéses felmondási korlát: ha a felek megállapodtak, hogy a munkaviszony – legfeljebb a kezdetétől számított egy évig – felmondással nem szüntethető meg, a munkavállaló sem mondhat fel (Mt. 65. § (2) bekezdés). Az e korlát ellenére közölt felmondás a munkaviszony jogellenes megszüntetésének minősülhet (Mt. 84. §); az Mt. ezt kifejezetten nem nevesíti.
• Vezető állású munkavállaló: a munkaszerződés a felmondási időtől eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés), jogellenes megszüntetésnél pedig 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget kell fizetnie (Mt. 209. § (6) bekezdés).
• Próbaidő: a munkavállaló is megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatállyal, indokolás nélkül (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont).
• Azonnali hatályú felmondás: a munkavállaló a 78. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal is felmondhat. Ilyenkor a munkáltatónak a felmentési időre járó távolléti díjra és a végkielégítésre vonatkozó szabályokat is alkalmaznia kell (Mt. 78. § (3) bekezdés). Részletesen: azonnali hatályú felmondás.

Gyakori hibák #

• A munkáltató „elfogadja” vagy „elutasítja” a felmondást, pedig az a közléssel hatályos (Mt. 15. § (4) bekezdés).
• Munkavállalói felmondásnál is a munkáltatói felmondásra irányadó, meghosszabbított felmondási időt alkalmazzák (Mt. 69. § (2) bekezdés).
• A kifizetéseket a következő rendes bérfizetési napon teljesítik, nem az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon (Mt. 80. § (2) bekezdés).
• Nem adják ki vagy nem váltják meg az arányos szabadságot (Mt. 125. §).
• A munkáltató személyében bekövetkezett változásra hivatkozó felmondásnál – felszámolási eljáráson kívül – elmarad a felmentés és a végkielégítés (Mt. 40. § (1) bekezdés, 36. § (2) bekezdés d) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Felmondás minta (KKV 0026) – a munkavállalói felmondás nyilatkozata is (B változat), az átvétel igazolásával.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a megszűnés munkajogi, bérszámfejtési és informatikai teendői időrendben.
• Munkáltatói igazolás minta (KKV 0031) – a kilépéskor átadott iratok jegyzékéhez és a kiegészítő munkáltatói adatokhoz.
• Eszközvisszaadási jegyzőkönyv minta (KKV 0032) – a munkaeszközök, iratok és belépőeszközök visszavételének rögzítéséhez.
• Kilépő interjú kérdőív (KKV 0568) – ha a munkáltató meg szeretné ismerni a kilépés okait.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Munkavállalói felmondás elfogadása: kell-e hozzá a munkáltató beleegyezése? #

Nem. A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, amely a munkáltatóval való közléssel hatályossá válik (Mt. 15. § (4) bekezdés). A munkáltató az átvételt igazolhatja, de a felmondás érvényessége ettől nem függ.

Érvényes-e a munkavállalói felmondás e-mailben? #

Akkor, ha az elektronikus dokumentum alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő és a megtétel időpontjának azonosítására (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont). Hogy egy adott e-mail ennek megfelel-e, az a körülményektől függ; vitás esetben javasolt aláírt nyilatkozatot is kérni. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a felmondás a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (Mt. 22. § (4) bekezdés).

Jár-e végkielégítés munkavállalói felmondás esetén? #

Főszabályként nem, mert végkielégítés a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése és a 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnés esetén jár (Mt. 77. § (1) bekezdés). Kivétel a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatti felmondás (felszámolási eljáráson kívül) és a munkavállaló jogszerű azonnali hatályú felmondása (Mt. 40. § (1) bekezdés, 78. § (3) bekezdés).

Visszavonható-e a munkavállalói felmondás? #

Csak a munkáltató hozzájárulásával (Mt. 15. § (4) bekezdés). Ha a munkáltató hozzájárul, a munkaviszony változatlanul folytatódik; ezt javasolt írásban rögzíteni. Részletesen: felmondás visszavonása.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Felmondási idő: mennyi és hogyan kell számolni?
• Kilépő papírok: milyen igazolásokat kell kiadni kilépéskor?
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés
• Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?
• Munkáltatói felmondás: feltételek és lépések
• A felmondás indokolása: mi a valós és okszerű ok?
• Felmondási tilalom: mikor nem lehet felmondani?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.