Távollét és munkavégzés alóli mentesülés – áttekintés

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a távollét sokféle jogcímét ismeri. Ilyen a szabadság, a betegszabadság, a szülési és a fizetés nélküli szabadság, valamint a munkavégzés alóli mentesülés törvényben felsorolt esetei (Mt. 55. § (1) bekezdés). Ezekben az esetekben a munkavállaló jogszerűen marad távol, de nem mindegyikre jár díjazás. A jogcímtől függ az is, hogy a távollét beleszámít-e a szabadság alapjába, és véd-e a felmondás ellen. Ez az áttekintés jogcímenként összefoglalja a szabályokat, a díjazást és a határidőket, és a részletes cikkekre is elvezet.

Röviden #

• Az Mt. 55. § (1) bekezdése 14 pontban sorolja fel, mikor mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól – ezek a munkavégzés alóli mentesülés esetei.
• Távolléti díj jár például a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás, a szoptatás és a hozzátartozó halála miatti mentesülésre (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont).
• A szabadságra távolléti díj, a betegszabadságra a távolléti díj 70 százaléka jár; a szülési és a fizetés nélküli szabadságra az Mt. díjazást nem ír elő (Mt. 146. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés).
• A mentesülés ideje a szabadság szempontjából munkában töltött idő (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont).
• Kötelezettségszegés kivizsgálására a munkáltató legfeljebb 30 napra mentesítheti a munkavállalót, erre az időre távolléti díj jár (Mt. 55. § (5) bekezdés, Mt. 146. § (1) bekezdés e) pont).
• Kollektív szerződés az Mt. 55. § (1) bekezdésétől csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. § (2) bekezdés).

Mi a munkavégzés alóli mentesülés? #

Munkaidejében a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni (Mt. 52. § (1) bekezdés a)–c) pont). A munkavégzés alóli mentesülés azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott okból e kötelezettségek alól a munkavállaló mentesül: az Mt. szerint „a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól” az ott felsorolt esetekben (Mt. 55. § (1) bekezdés). Az Mt. a fogalmat az értelmező rendelkezések között (Mt. 294. §) nem határozza meg.

A gyakorlatban több, hasonló hangzású fogalommal találkozik a munkáltató:

• mentesülés: a törvény alapján illeti meg a munkavállalót az Mt. 55. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben;
• mentesítés: a munkáltató döntése, például kötelezettségszegés kivizsgálásakor (Mt. 55. § (5) bekezdés);
• felmentés: a munkáltató kötelezettsége meghatározott esetekben, így munkáltatói felmondásnál (Mt. 70. § (1) bekezdés) vagy a várandós, illetve egyévesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalónál (Mt. 60. § (1) bekezdés);
• szabadság: az alap- és pótszabadság, a betegszabadság, a szülési, az apasági, a szülői és a fizetés nélküli szabadság, saját szabályokkal (Mt. 115–133. §);
• állásidő: ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (Mt. 147. § (1) bekezdés).

Kikre vonatkozik a munkavégzés alóli mentesülés? #

A szabályok az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyokra vonatkoznak, a teljes és a részmunkaidős, a határozott és a határozatlan idejű munkaviszonyra egyaránt. Eltérő szabályok érvényesek a vezető állású munkavállalóra, az egyszerűsített foglalkoztatásra és alkalmi munkára, valamint a munkaerő-kölcsönzésre – ezeket az „Eltérési lehetőségek és különös szabályok” részben foglaljuk össze. A közszférában külön törvények eltérő szabályokat tartalmazhatnak; ez az áttekintés a versenyszféra munkáltatóinak szól.

A munkavégzés alóli mentesülés esetei táblázatban #

A díjazás oszlopban a „távolléti díj” jogalapja – ahol a sor mást nem jelöl – az Mt. 146. § (1) bekezdés b) pontja.

Szabadság és betegszabadság #

Szabadság #

A munkavállalónak minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll (Mt. 115. § (1) bekezdés); az alapszabadság 20 munkanap (Mt. 116. §). A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki, évente 7 munkanapot azonban – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (Mt. 122. § (1)–(2) bekezdés). A szabadság tartamára távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) bekezdés a) pont). Részletesen: szabadság – teljes útmutató, a szabadság kiadása.

A szabadságra jogosító, munkában töltött időnek minősül többek között a szabadság és a szülési szabadság. Ide tartozik a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja és az Mt. 55. § (1) bekezdés a)–n) pontja és (5) bekezdése szerinti mentesülés, valamint a tartalékos szolgálat három hónapot meg nem haladó tartama is (Mt. 115. § (2) bekezdés). A fizetés nélküli szabadság többi része, a felmentés ideje és az igazolatlan távollét nem szerepel a felsorolásban.

Betegszabadság #

A betegség miatti keresőképtelenség tartamára a munkáltató naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki, amelyre a távolléti díj 70 százaléka jár (Mt. 126. § (1) bekezdés, Mt. 146. § (3) bekezdés). Üzemi baleset, foglalkozási betegség és veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenségre betegszabadság nem jár (Mt. 126. § (2) bekezdés). A betegszabadság lejárta után a munkavállaló a feltételek fennállása esetén táppénzre jogosult (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény – Ebtv. – 46. § (2) bekezdés). Részletesen: betegszabadság, keresőképtelenség és táppénz.

Szülési, apasági és szülői szabadság #

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyből két hetet köteles igénybe venni (Mt. 127. § (1) bekezdés). Erre az Mt. díjazást nem ír elő; az anya a feltételek fennállása esetén csecsemőgondozási díjat kap (Ebtv. 40. § (1) és (3) bekezdés, Ebtv. 42. § (1) bekezdés). Részletesen: szülési szabadság.

Az apa gyermeke születése vagy örökbefogadása esetén 10 munkanap apasági szabadságra jogosult. Ezt legkésőbb a születést (örökbefogadásnál az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását) követő negyedik hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni (Mt. 118. § (4) bekezdés). Az első 5 munkanapra távolléti díj, a hatodik munkanaptól a távolléti díj 40 százaléka jár (Mt. 146. § (4) bekezdés). Részletesen: apasági szabadság.

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, ha a munkaviszonya egy éve fennáll (Mt. 118/A. § (1)–(2) bekezdés). Erre az időre a távolléti díj 10 százaléka jár, csökkentve az erre az időszakra megfizetett gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás összegével (Mt. 146. § (5) bekezdés). Részletesen: szülői szabadság.

Fizetés nélküli szabadság #

Fizetés nélküli szabadság jár (Mt. 128–132. §):

• a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, a kért időpontban (Mt. 128. § (1) bekezdés). Örökbe fogadott gyermeknél a gondozásba történő kihelyezéstől számított három évig, három évesnél idősebb gyermeknél hat hónapig jár (Mt. 128. § (2) bekezdés);
• a nagyszülőnek a gyermekgondozási díj (nagyszülői gyed) időtartamára (Mt. 128. § (3) bekezdés, Ebtv. 42/G. § (1) bekezdés). Ez is az Mt. 128. §-a szerinti szabadság: alatta a munkáltató nem mondhat fel, és első hat hónapja munkában töltött idő (Mt. 65. § (3) bekezdés e) pont, Mt. 115. § (2) bekezdés d) pont);
• a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (Mt. 130. §);
• a hozzátartozó tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolására, legfeljebb két évre; a tartós ápolást és indokoltságát a kezelőorvos igazolja (Mt. 131. §);
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára (Mt. 132. §).

A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg (Mt. 133. § (1)–(2) bekezdés). A tartalékos szolgálatra ezek a határidők nem vonatkoznak (Mt. 133. § (3) bekezdés). Az Mt. a fizetés nélküli szabadság idejére díjazást nem ír elő.

A felek ezen felül megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló a munkáltató hozzájárulásával mentesül a rendelkezésre állás alól; ilyenkor a megállapodás szerinti díjazás jár (Mt. 146. § (6) bekezdés). Részletesen: fizetés nélküli szabadság, fizetés nélküli szabadság gyermekgondozásra.

A munkavégzés alóli mentesülés törvényi esetei #

Az alábbi esetekben a munkavállaló a törvény alapján mentesül; kollektív szerződés ezektől csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. § (2) bekezdés).

Munkavégzés alóli mentesülés egészségi okból #

A munkavállaló mentesül keresőképtelensége, illetve munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága idejére. Mentesül a jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő intézményi kezelés idejére, a kötelező orvosi vizsgálat tartamára és a véradáshoz szükséges, legalább 4 órás időtartamra is (Mt. 55. § (1) bekezdés a)–d) pont). Kötelező orvosi vizsgálat az, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt vizsgálatot is (Mt. 294. § (1) bekezdés d) pont).

A kötelező orvosi vizsgálatra és a véradásra távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont). A nő reprodukciós eljárással összefüggő kezelése alatt, legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított hat hónapig felmondási tilalom áll fenn. Erre a munkavállaló akkor hivatkozhat, ha a munkáltatót tájékoztatta (Mt. 65. § (3) bekezdés g) pont, (5) bekezdés).

Munkavégzés alóli mentesülés családi okból #

• Szoptatás: a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül (Mt. 55. § (1) bekezdés e) pont).
• Hozzátartozó halála: 2 munkanap (Mt. 55. § (1) bekezdés f) pont). Hozzátartozó többek között a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér és az élettárs (Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont). Részletesen: mentesülés hozzátartozó halálakor.
• Örökbefogadás előkészítése: az örökbe fogadható gyermekkel való személyes találkozás céljából évente legfeljebb 10 munkanap. A mentesítés a kért időpontban, az örökbefogadást elősegítő szervezet igazolása alapján, a kiállítástól számított 90 napon belül jár. Az igénybevételről a munkavállaló legalább 5 munkanappal korábban tájékoztat (Mt. 55. § (1) bekezdés j) pont, (2) bekezdés).
• Hozzátartozó gondozása: a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozónak vagy a közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb 5 munkanap. Az Mt. 64. § (3) bekezdése munkaidő-kedvezménynek nevezi, a köznyelvben gondozói szabadságként is ismert. Kérésre, legfeljebb két részletben kell biztosítani, a súlyos egészségi okot és a gondozás indokoltságát a kezelőorvos igazolja (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont, (3) bekezdés). Ennek tartama alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt (Mt. 65. § (3) bekezdés h) pont). Részletesen: gondozói szabadság.
• Különös méltánylást érdemlő ok: a személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára (Mt. 55. § (1) bekezdés k) pont).

Az örökbefogadás előkészítése és a gondozás miatti mentesülésnél az Mt. 124. §-át (a szabadság kiadásának szabályait) megfelelően alkalmazni kell (Mt. 55. § (4) bekezdés).

Munkavégzés alóli mentesülés hatósági és közéleti okból #

• általános iskolai tanulmányok, illetve a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a részvételhez szükséges időre (Mt. 55. § (1) bekezdés g) pont);
• önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartamára (Mt. 55. § (1) bekezdés h) pont);
• bíróság vagy hatóság felhívására, illetve az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időre (Mt. 55. § (1) bekezdés i) pont);
• az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választáson, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb 2 órára, ha az aznapra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő a 8 órát meghaladja (Mt. 55. § (1) bekezdés m) pont);
• munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre (Mt. 55. § (1) bekezdés n) pont). Ilyen szabály például, hogy az üzemi tanácsi választás választási bizottságának tagja tevékenysége idejére mentesül (Mt. 240. § (5) bekezdés), és az üzemi tanács tagjának, illetve a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény idejére is távolléti díj jár (Mt. 260. § (1)–(2) bekezdés, Mt. 274. § (1) és (5) bekezdés).

Munkavégzés alóli mentesülés kötelezettségszegés kivizsgálásakor #

Ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a munkáltató a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napra mentesítheti a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól (Mt. 55. § (5) bekezdés). Erre az időre távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) bekezdés e) pont), és ez az idő a szabadság szempontjából munkában töltött idő (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont). Részletesen: fegyelmi eljárás a munkahelyen.

Felmentés, állásidő és igazolatlan távollét #

Munkáltatói felmondásnál a munkáltató köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól; a felmentést a munkavállaló kívánságának megfelelően, legfeljebb két részletben kell kiadni (Mt. 70. § (1)–(2) bekezdés). Erre az időre távolléti díj jár, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult (Mt. 70. § (3) bekezdés). Munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbeadó felmondásakor – eltérő megállapodás hiányában – a teljes felmondási időre jár a mentesülés (Mt. 220. § (3) bekezdés). Ettől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 222. § (2) bekezdés b) pont). A vezető munkaszerződése a 70. §-tól eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Részletesen: felmentési idő.

Ha a munkavállaló a várandósság megállapításától a gyermek egyéves koráig orvosi vélemény alapján munkakörében nem foglalkoztatható, és a munkafeltételek nem módosíthatók, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani. Ha ez nem lehetséges, fel kell menteni a munkavégzés alól; a felmentés idejére alapbér illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el (Mt. 60. §).

Ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő), a munkavállalót – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg (Mt. 147. § (1) bekezdés). Részletesen: állásidő.

Igazolatlan távollét #

Az igazolatlan távollétet az Mt. külön nem szabályozza. A munkavállaló ilyenkor megszegi az előírt helyen és időben való megjelenésre és a rendelkezésre állásra vonatkozó kötelezettségét (Mt. 52. § (1) bekezdés a)–b) pont). Erre az időre az Mt. díjazást nem ír elő, és az igazolatlan távollét a munkában töltött idők között sem szerepel (Mt. 115. § (2) bekezdés). Vétkes kötelezettségszegés esetére hátrányos jogkövetkezményt kollektív szerződés, vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés állapíthat meg (Mt. 56. § (1) bekezdés). Ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, azonnali hatályú felmondásnak is helye lehet (Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont). Ennek joga az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható (Mt. 78. § (2) bekezdés). A vezetővel szemben az objektív határidő három év (Mt. 210. § (2) bekezdés); kölcsönzésnél a 15 nap a kölcsönvevő tájékoztatásának közlésével kezdődik (Mt. 220. § (5) bekezdés). Részletesen: igazolatlan távollét.

Mikor jár díjazás a munkavégzés alóli mentesülés idejére? #

A munkavégzés nélkül járó díjazás általános szabályait az Mt. 146–147. §-a tartalmazza; egyes esetekre más szakaszok is előírnak díjazást (például Mt. 60. § (2) bekezdés, Mt. 70. § (3) bekezdés). Távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) bekezdés):

• a szabadság tartamára;
• a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás, a szoptatás, a hozzátartozó halála, az iskolai tanulmányok és a megállapodás szerinti képzés, az örökbefogadás előkészítése és a választás miatti mentesülés idejére (Mt. 55. § (1) bekezdés c)–g), j) és m) pont);
• bírósági vagy hatósági eljárásban, ha a munkavállalót tanúként hallgatják meg (Mt. 55. § (1) bekezdés i) pont);
• óra- vagy teljesítménybérezésnél az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt kieső napi munkaidőre; ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, a távolléti díj 70 százaléka jár; táppénz vagy baleseti táppénz esetén távolléti díj nem jár (Mt. 146. § (2) bekezdés);
• ha a munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is rendelkezésre áll, valamint a kivizsgálás miatti mentesítés idejére (Mt. 54. § (3) bekezdés, Mt. 55. § (5) bekezdés);
• ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésre állás vagy munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő (Mt. 146. § (1) bekezdés f) pont).

Eltérő mértékű díjazás jár a betegszabadságra, az apasági és a szülői szabadságra (Mt. 146. § (3)–(5) bekezdés). A betegszabadságra a távolléti díj 70 százaléka jár. Az apasági szabadság első 5 munkanapjára távolléti díj, utána 40 százalék jár. A szülői szabadságra 10 százalék jár, csökkentve a gyermekgondozási ellátások összegével. A munkáltató hozzájárulásával történő mentesülésnél a megállapodás szerinti díjazás jár (Mt. 146. § (6) bekezdés). A távolléti díj számításáról: távolléti díj.

Az Mt. nem ír elő díjazást a keresőképtelenséggel nem járó egészségi alkalmatlanság, a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a tűzoltói szolgálat, a különös méltánylást érdemlő ok és a hozzátartozó gondozása miatti mentesülésre (Mt. 55. § (1) bekezdés a), b), h), k) és l) pont). Ugyanez igaz a bírósági vagy hatósági eljárásban való, nem tanúként történő részvételre, a szülési szabadságra és a fizetés nélküli szabadságra. Munkaszerződés vagy kollektív szerződés ezekre is előírhat díjazást (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 277. § (1) bekezdés).

Távollét és felmondás #

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a szülési, az apasági és a szülői szabadság alatt (Mt. 65. § (3) bekezdés b)–d) pont). Ugyanez áll a gyermek gondozása céljából – a nagyszülői gyed idejére is – igénybe vett fizetés nélküli szabadságra (Mt. 128. §, Mt. 130. §) és a tartalékos katonai szolgálatra (Mt. 65. § (3) bekezdés e)–f) pont). Védett a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés – legfeljebb hat hónapig – és a gondozás miatti mentesülés tartama is (Mt. 65. § (3) bekezdés g)–h) pont). Részletesen: felmondási tilalmak.

A betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség és a hozzátartozó otthoni gondozására kapott fizetés nélküli szabadság nem szerepel a felmondási tilalmak között. Munkáltatói felmondásnál azonban a felmondási idő legkorábban ezek lejártát követő napon kezdődik; betegség miatti keresőképtelenségnél legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év elteltéig tolódik (Mt. 68. § (2) bekezdés). Részletesen: felmondás táppénz alatt. A vezetőre vonatkozó eltéréseket az „Eltérési lehetőségek” rész tartalmazza.

A munkavállaló állíthatja, hogy a megszüntetés oka a gondozás miatti munkaidő-kedvezmény, az apasági vagy a szülői szabadság, illetve a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság volt. Ilyenkor a munkáltató a kérelmére indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a nyilatkozatát. A munkavállaló az indokolást a közléstől számított 15 napon belül kérheti, a munkáltató a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül válaszol (Mt. 64. § (3)–(4) bekezdés).

Eltérési lehetőségek és különös szabályok #

• Kollektív szerződés: az Mt. 55. § (1) bekezdésétől csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. § (2) bekezdés). Az 55. § (2)–(5) bekezdésétől – így a kivizsgálás 30 napos felső határától – és a díjazás 146. § szerinti szabályaitól mindkét irányban eltérhet, mert ezeket az 57. § és a 165. § nem korlátozza (Mt. 277. § (2) bekezdés). A szabadságra, a betegszabadságra, a szülési és a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó eltérési szabályokat az Mt. 135. §-a tartalmazza. A 124. §-tól, a 125. §-tól, a 126. § (4) bekezdésétől és a 127. § (1), (2), (4) bekezdésétől sem a felek, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 135. § (1) bekezdés d)–g) pont), a 128–133. §-tól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára (Mt. 135. § (2) bekezdés).
• Munkaszerződés: a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés), például több fizetett távollétet vagy magasabb díjazást biztosíthat.
• Vezető állású munkavállaló: munkaszerződése az Mt. Második Részétől eltérhet, de az 55. § (1) bekezdés b), c), e), j), k) és l) pontjától, a 118. § (4) bekezdésétől, a 118/A. §-tól, a 127–128. §-tól, valamint a 65. § (3) bekezdés a)–d) és g) pontja szerinti felmondási tilalmaktól nem (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). Munkáltatói felmondásnál a vezetőre a 68. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni (Mt. 210. § (1) bekezdés c) pont). Kollektív szerződés a vezetőre nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés).
• Egyszerűsített foglalkoztatás és alkalmi munka: nem alkalmazható az Mt. 56. §-a (hátrányos jogkövetkezmény), 122–124. §-a (a szabadság kiadása) és 126–133. §-a (betegszabadság, szülési és fizetés nélküli szabadság) (Mt. 203. § (1) bekezdés c), k) és l) pont). Az 55. §-t a 203. § nem zárja ki.
• Munkaerő-kölcsönzés: a kikölcsönzés alatt a munkaidővel és a pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja és teljesíti (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). A kölcsönvevőnél irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket – köztük a várandós és szoptató nők védelmére vonatkozó rendelkezéseket – a kölcsönzött munkavállalóra is biztosítani kell (Mt. 219. § (1)–(2) bekezdés).
• Köztulajdonban álló munkáltató: a különös szabályok (Mt. 204–205. §) a távollétekre eltérést nem tartalmaznak.

Határidők összefoglaló táblázata #

Teendők lépésről lépésre a munkavégzés alóli mentesülés esetén #

1. Jogcím: állapítsa meg, melyik jogcímen marad távol a munkavállaló (szabadság, betegszabadság, Mt. 55. § szerinti mentesülés, fizetés nélküli szabadság), mert ettől függ a díjazás és a felmondási védelem.
2. Igazolás: ahol az Mt. igazolást ír elő, kérje be. A gondozás miatti mentesülést és a hozzátartozó tartós ápolását a kezelőorvos igazolja (Mt. 55. § (3) bekezdés, Mt. 131. § (2) bekezdés). Az örökbefogadás előkészítésénél a szervezet igazolása kell (Mt. 55. § (2) bekezdés). A keresőképtelenséget az erre jogosult orvos igazolja (Ebtv. 45. § (2)–(3) bekezdés). Részletesen: mikor köteles a munkavállaló igazolni a távollétét.
3. Időpont: az apasági szabadságot, a gondozás miatti mentesülést és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot a kért időpontban adja ki (Mt. 118. § (4) bekezdés, Mt. 55. § (3) bekezdés, Mt. 128. § (1) bekezdés).
4. Nyilvántartás: a szabadság tartamát kötelező nyilvántartani (Mt. 134. § (1) bekezdés c) pont); a többi távollét jogcímének rögzítése a bérszámfejtés miatt javasolt.
5. Díjazás: számfejtse a jogcímnek megfelelő díjazást (Mt. 146. §); a távolléti díjat az Mt. 148–152. §-a szerint kell kiszámítani.
6. Felmondási védelem: felmondás előtt ellenőrizze a felmondási tilalmakat és a felmondási idő kezdetét (Mt. 65. § (3) bekezdés, Mt. 68. § (2) bekezdés).
7. Visszatérés: az Mt. 127–132. §-a szerinti távollét után tegyen bérmódosítási ajánlatot (Mt. 59. §), és az akadály miatt az esedékesség évében ki nem adható szabadságot az akadály megszűnésétől számított 60 napon belül adja ki (Mt. 123. § (3) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A hozzátartozó halála miatti 2 munkanapra vagy a kötelező orvosi vizsgálat idejére nem fizetnek távolléti díjat (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont).
• A gondozás miatti mentesülést nem a kért időpontban biztosítják, vagy ennek tartama alatt felmondást közölnek (Mt. 55. § (3) bekezdés, Mt. 65. § (3) bekezdés h) pont).
• A szoptatás miatti mentesülést nem biztosítják, vagy nem fizetik (Mt. 55. § (1) bekezdés e) pont, Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont).
• A kivizsgálás miatti mentesítést – eltérő kollektív szerződéses rendelkezés hiányában – 30 napnál tovább tartják fenn, vagy díjazás nélkül alkalmazzák (Mt. 55. § (5) bekezdés, Mt. 146. § (1) bekezdés e) pont).
• A mentesülés idejét levonják a szabadság alapjából, pedig az munkában töltött idő (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont).
• A fizetés nélküli szabadság bejelentésének 15 napos határidejét a tartalékos szolgálatnál is számon kérik (Mt. 133. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Távolléti kérelem minta (KKV 0016) – a fizetés nélküli szabadság és a munkavégzés alóli mentesülés valamennyi törvényi esetének kérelmezésére és bejelentésére.
• Szabadságigénylő lap minta (KKV 0014) – az alap- és pótszabadság, az apasági és a szülői szabadság kérelmezéséhez.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a távollétek jogcímének egységes kódokkal történő rögzítéséhez a bérszámfejtés számára.
• Szabadság-nyilvántartás minta (KKV 0015) – a szabadság kötelező nyilvántartásához, a munkában töltött idő alapján.
• Fizetés nélküli szabadság megszüntetésének bejelentése (KKV 0553) – a visszatérés bejelentéséhez és a 30 napos szabály alkalmazásához.
• Bérmódosítási ajánlat a távollét megszűnése után (KKV 0559) – a szülési szabadság vagy a gyermekgondozás miatti távollét utáni kötelező ajánlathoz.
• Kérelem a felmondás indokolására és munkáltatói válasz (KKV 0562) – ha a munkavállaló szerint a megszüntetés a gondozás, az apasági vagy a szülői szabadság miatt történt.
• Munkavállalói meghallgatási jegyzőkönyv minta (KKV 0043) – a kötelezettségszegés kivizsgálásához, amelynek idejére a munkavállaló mentesíthető.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Jár-e munkabér a munkavégzés alóli mentesülés idejére? #

Az esettől függ. Távolléti díj jár többek között a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás, a szoptatás, a hozzátartozó halála és az örökbefogadás előkészítése miatti mentesülésre (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont). A hozzátartozó gondozása, a különös méltánylást érdemlő ok vagy a tűzoltói szolgálat miatti mentesülésre az Mt. díjazást nem ír elő. A munkaszerződés ennél kedvezőbb díjazást is megállapíthat (Mt. 43. § (1) bekezdés).

Meddig tarthat a munkavégzés alóli mentesülés kivizsgálás miatt? #

A vizsgálat lefolytatásához szükséges ideig, de legfeljebb 30 napig; erre az időre távolléti díj jár (Mt. 55. § (5) bekezdés, Mt. 146. § (1) bekezdés e) pont). A kivizsgálásról és a lehetséges jogkövetkezményekről a hátrányos jogkövetkezményről szóló cikkünkben írunk.

Mi a különbség a felmentés és a mentesülés között? #

A mentesülés a törvény alapján illeti meg a munkavállalót az Mt. 55. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben. A felmentés a munkáltató kötelezettsége meghatározott helyzetekben – így munkáltatói felmondásnál a felmondási idő legalább felére (Mt. 70. § (1) bekezdés), vagy ha a várandós munkavállaló egészségi állapotának megfelelően nem foglalkoztatható (Mt. 60. § (1) bekezdés). Kötelezettségszegés kivizsgálására a munkáltató mentesítheti is a munkavállalót (Mt. 55. § (5) bekezdés).

Beleszámít-e a távollét a szabadság alapjába? #

Munkában töltött idő az Mt. 55. §-a szerinti mentesülés, a szabadság és a szülési szabadság. Ide tartozik a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság első hat hónapja és a tartalékos katonai szolgálat három hónapot meg nem haladó tartama is, így ezekre is jár szabadság (Mt. 115. § (2) bekezdés). A fizetés nélküli szabadság többi része, a felmentés ideje és az igazolatlan távollét nem szerepel a felsorolásban.

Kell-e igazolnia a munkavállalónak a távollétét? #

Az Mt. csak egyes esetekben ír elő kifejezetten igazolást: a gondozás miatti mentesülésnél és a hozzátartozó tartós ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadságnál a kezelőorvos, az örökbefogadás előkészítésénél az örökbefogadást elősegítő szervezet igazolását (Mt. 55. § (2)–(3) bekezdés, Mt. 131. § (2) bekezdés). A keresőképtelenséget az erre jogosult orvos igazolja (Ebtv. 45. § (2)–(3) bekezdés). Egyebekben a felek kötelesek egymást a jogok gyakorlása szempontjából lényeges tényekről tájékoztatni (Mt. 6. § (4) bekezdés). Részletesen: a távollét igazolása.

Kapcsolódó cikkek #

• Betegszabadság: mennyi jár és hogyan díjazzák?
• Szülési szabadság: időtartam és munkáltatói teendők
• Fizetés nélküli szabadság: mikor jár és mikor kérhető?
• Igazolatlan távollét: mit tehet a munkáltató?
• A szabadság szabályai – teljes útmutató munkáltatóknak
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.