Mi a munkaviszony? A munkaviszony fogalma és ismérvei

A munkaviszony fogalma a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) a munkaszerződésre épül: a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre (Mt. 42. § (1) bekezdés). Tartalmát a felek két alapvető kötelezettsége adja: a munkavállaló a munkáltató irányítása szerint dolgozik, a munkáltató pedig foglalkoztatja és munkabért fizet neki (Mt. 42. § (2) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk a munkaviszony ismérveit, alanyait, létrejöttét és különös formáit, valamint a munkáltatói teendőket.

Röviden #

• A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre (Mt. 42. § (1) bekezdés).
• A munkavállaló a munkáltató irányítása szerint köteles munkát végezni, a munkáltató pedig köteles őt foglalkoztatni és munkabért fizetni (Mt. 42. § (2) bekezdés).
• A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló; munkavállaló főszabály szerint a 16. életévét betöltött természetes személy lehet (Mt. 32. §, Mt. 34. §).
• A munkaszerződést – az egyszerűsített foglalkoztatás kivételével – írásba kell foglalni, és abban meg kell állapodni az alapbérben és a munkakörben (Mt. 44. §, Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 202. § (1) bekezdés).
• Ezektől az alapszabályoktól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 35. §, Mt. 50. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkaerő-kölcsönzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, a távmunka és a bedolgozás is munkaviszony, különös szabályokkal (Mt. 196. §, Mt. 198. §, Mt. 201. §, Mt. 214. §).

Mi a munkaviszony? A munkaviszony fogalma a munka törvénykönyvében #

Az Mt. a munkaviszonyt nem egyetlen meghatározásban, hanem a létrejöttén és a felek alapvető kötelezettségein keresztül írja le:

„(1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.”

(Mt. 42. §)

A munkaviszony fogalma tehát a munkaszerződésből, a munkáltató irányítása alatt végzett munkából, valamint a foglalkoztatás és a bérfizetés kötelezettségéből áll össze. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez (Mt. 33. §, Mt. 34. § (1) bekezdés).

Az Mt. a munkaviszonyt a munkavégzésre irányuló jogviszonyok egyikeként kezeli. Ide tartozik a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és a megbízási szerződés, a vezető tisztségviselői jogviszony és az egyéni vállalkozás is (Mt. 294. § (1) bekezdés f) pont). A munkaviszonyt ezektől a munkaszerződés és a munkáltató irányítása különbözteti meg. Az elhatárolásról: munkaviszony vagy megbízás – hogyan minősül a jogviszony. Az Mt. általános szabályairól a munka törvénykönyvéről szóló áttekintésünkben olvashat.

A munkaviszony fogalma és ismérvei #

A munkaszerződés teljesítésére vonatkozó szabályok mutatják meg, mit jelent a munkaviszony a gyakorlatban. Az ismérveket az Mt. alábbi rendelkezései adják.

Munkavégzés a munkáltató irányítása szerint #

A munkavállaló a munkáltató irányítása szerint köteles munkát végezni (Mt. 42. § (2) bekezdés a) pont). Munkáját a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint kell végeznie (Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont). A munkavégzés helyét és idejét is a munkáltató határozza meg: a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni (Mt. 52. § (1) bekezdés a) pont). A munkaidőt a munkáltató osztja be (Mt. 97. § (1) bekezdés).

Az utasítási jognak határai vannak. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha az más személy életét, testi épségét, egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Megtagadhatja, ha az utasítás munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné (Mt. 54. § (1)–(2) bekezdés). A megtagadás alatt is rendelkezésre kell állnia (Mt. 54. § (3) bekezdés). Részletesen: megtagadhatja-e a munkavállaló a munkáltatói utasítást.

Személyes munkavégzés és rendelkezésre állás #

A munkavállaló a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal köteles végezni (Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont). Munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére kell állnia (Mt. 52. § (1) bekezdés b) pont). Emellett a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást kell tanúsítania, és együtt kell működnie munkatársaival (Mt. 52. § (1) bekezdés d)–e) pont).

Foglalkoztatás és munkabér #

A munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni (Mt. 42. § (2) bekezdés b) pont), mégpedig a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint (Mt. 51. § (1) bekezdés). Meg kell térítenie a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget. A munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – szintén a munkáltató biztosítja (Mt. 51. § (2) bekezdés).

A foglalkoztatási és a költségtérítési kötelezettségtől a felek megállapodása és a kollektív szerződés sem térhet el (Mt. 57. § (1) bekezdés a) pont). A munkabér legkisebb összegéről: minimálbér és garantált bérminimum.

Kik lehetnek a munkaviszony alanyai? #

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló (Mt. 32. §). Munkavállaló csak természetes személy lehet (Mt. 34. § (1) bekezdés).

Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt a 15. életévét betöltött, nappali rendszerű képzésben tanuló is munkavállaló lehet (Mt. 34. § (2) bekezdés). A 16. életévét be nem töltött személy – a 15 éves kortól függetlenül – a gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőzően legalább 15 nappal tett bejelentés alapján, jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatható (Mt. 34. § (3) bekezdés).

A 18. életévét be nem töltött, vagyis fiatal munkavállaló munkaszerződésének megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez, valamint kötelezettségvállalásához a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges; ugyanez vonatkozik a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott cselekvőképességű munkavállalóra (Mt. 21. § (4) bekezdés, Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont). A hozzájárulás a jognyilatkozat érvényességének feltétele. A cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot (Mt. 21. § (5) bekezdés). A cselekvőképtelen és a részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni (Mt. 212. § (1) bekezdés). A fiatal munkavállalóra további védelmi szabályok vonatkoznak: fiatal munkavállaló foglalkoztatása.

Az alanyokra vonatkozó szabályoktól eltérni nem lehet (Mt. 35. §).

Mikor jön létre a munkaviszony? #

A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre (Mt. 42. § (1) bekezdés). A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. §). Az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni, és egy példányt át kell adnia a munkavállalónak (Mt. 23. § (1) bekezdés).

A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk az alapbérben és a munkakörben (Mt. 45. § (1) bekezdés). Ha mást nem kötnek ki, a munkaviszony határozatlan időre és általános teljes napi munkaidőre jön létre (Mt. 45. § (2) és (4) bekezdés). Kezdőnapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §).

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a lényeges munkafeltételekről (Mt. 46. § (1) bekezdés). Az Mt. 42–44. §-ától és 45. § (1) bekezdésétől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 50. § (1)–(2) bekezdés). A létesítés teljes menete: munkaviszony létesítése lépésről lépésre; a szerződés tartalma: a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei.

Különös munkaviszonyok: így alkalmazandó a munkaviszony fogalma #

Többek között az alábbi foglalkoztatási formák is munkaviszonyok, de az Mt. eltérő szabályokat ír elő rájuk:

• Munkaerő-kölcsönzés: a munkavállaló a kölcsönbeadóval áll munkaviszonyban, de a kölcsönvevő irányítása alatt dolgozik; a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat megosztva gyakorolják (Mt. 214. § (1) bekezdés a)–d) pont). Lásd: munkaerő-kölcsönzés.
• Egyszerűsített foglalkoztatás és alkalmi munka: a munkaviszony a törvényben meghatározott bejelentéssel jön létre, és a munkaszerződésre az Mt. 44. §-át (írásba foglalás) nem kell alkalmazni (Mt. 202. §). Érvénytelen az ilyen munkaszerződés, ha megkötésekor a felek között munkaviszony áll fenn (Mt. 201. § (1) bekezdés). Lásd: egyszerűsített foglalkoztatás.
• Távmunka: a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen dolgozik; ebben a munkaszerződésben kell megállapodni (Mt. 196. § (1)–(2) bekezdés).
• Bedolgozói munkaviszony: önállóan végezhető munkára, kizárólag teljesítménybérrel létesíthető (Mt. 198. § (1) bekezdés). A munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – saját eszközeivel dolgozik, munkarendje kötetlen (Mt. 199. § (2) és (4) bekezdés).
• Vezető állású munkavállaló: a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló; további feltételekkel a munkaszerződés más munkavállalóra is előírhatja a vezetői szabályokat (Mt. 208. § (1)–(2) bekezdés). Munkaszerződése a törvénytől – kivételekkel – eltérhet (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). Lásd: vezető állású munkavállaló.

A távmunka és a bedolgozás szabályaiból az is következik, hogy a telephelyen kívüli munkavégzés vagy a saját eszköz használata önmagában nem zárja ki a munkaviszonyt. A közszféra egyes foglalkoztatási jogviszonyaira (például közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony) külön törvények vonatkoznak; ez a cikk az Mt. szerinti munkaviszonyról szól.

Gyakorlati példa: a munkaviszony fogalma a gyakorlatban #

Egy kft. adminisztratív munkatársat keres. A jelölt hétfőtől péntekig, a cég irodájában, a vezető által kiadott feladatok szerint, a cég eszközeivel dolgozna, havi fix díjért.

Ez megfelel a munkaviszony fogalmának. A munkát a munkáltató irányítása szerint, előírt helyen és időben, személyesen kell végezni, a cég pedig foglalkoztatja és díjazza a munkatársat (Mt. 42. § (2) bekezdés, Mt. 52. § (1) bekezdés a)–c) pont). A kft.-nek írásbeli munkaszerződést kell kötnie, abban rögzítenie kell az alapbért és a munkakört, és 7 napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót (Mt. 44. §, Mt. 45. § (1) bekezdés, Mt. 46. § (1) bekezdés).

Ha a felek ugyanezt a tartalmat megbízási szerződésnek nevezik, a szerződést a leplezett megállapodás, vagyis a munkaszerződés alapján kell megítélni (Mt. 27. § (2) bekezdés).

Gyakori hibák a munkaviszony fogalma alkalmazásában #

• A szerződés elnevezésére hagyatkoznak, és a munkaviszony tartalmú megállapodást megbízásnak nevezik. A színlelt megállapodást azonban a leplezett megállapodás alapján kell megítélni (Mt. 27. § (2) bekezdés).
• Nem foglalják írásba a munkaszerződést, pedig ez kötelező (Mt. 44. §).
• A munkaszerződésből kimarad az alapbér vagy a munkakör (Mt. 45. § (1) bekezdés).
• Az otthoni munkavégzés vagy a saját eszköz miatt nem tekintik munkavállalónak a munkatársat, holott a távmunka és a bedolgozás is munkaviszony (Mt. 196. §, Mt. 198–199. §).
• Elmarad a 7 napon belüli írásbeli munkáltatói tájékoztatás (Mt. 46. § (1) bekezdés).
• 16 évesnél fiatalabb személyt foglalkoztatnak a törvényi feltételek nélkül (Mt. 34. § (2)–(3) bekezdés).
• Fiatal munkavállalóval a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül kötnek munkaszerződést, pedig ez az érvényesség feltétele (Mt. 21. § (4) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – a munkaviszony létesítéséhez: a kötelező elemek (alapbér, munkakör), a munkaviszony időtartama, a próbaidő és a munkahely rögzítése.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – az Mt. 46. §-a szerinti írásbeli tájékoztatáshoz, amelyet legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül kell átadni.
• Egyszerűsített foglalkoztatás – munkaszerződés és checklist minta (KKV 0533) – alkalmi munkára vagy idénymunkára létesített munkaviszonyhoz.
• Munkáltatói igazolás a munkaviszony fennállásáról és a jövedelemről (KKV 0560) – ha a munkavállaló a munkaviszonya fennállásának igazolását kéri.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Hol található a munkaviszony fogalma a munka törvénykönyvében? #

A lényegét az Mt. 42. §-a adja: a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, a munkavállaló a munkáltató irányítása szerint dolgozik, a munkáltató foglalkoztatja és munkabért fizet. A munkaviszony alanyait az Mt. 32–34. §-a, a munkavállaló kötelezettségeit az Mt. 52. §-a határozza meg.

Létrejön-e a munkaviszony írásbeli munkaszerződés nélkül? #

Igen, írásba foglalás nélkül is létrejön, bár a munkaszerződést írásba kell foglalni, és erről a munkáltató köteles gondoskodni (Mt. 44. §, Mt. 23. § (1) bekezdés). Az írásba foglalás elmulasztása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. §). Ha hivatkozik rá, és a felek az okot nem hárítják el, a munkáltató köteles a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni. Ha az érvénytelenség oka a munkáltató oldalán merült fel, annyi időre járó távolléti díjat is meg kell fizetni, amennyi munkáltatói felmondás esetén járna, és a végkielégítés szabályait is alkalmazni kell (Mt. 29. § (1)–(2) bekezdés).

Lehet-e munkavállaló 16 évesnél fiatalabb személy? #

Főszabály szerint nem: munkavállaló a 16. életévét betöltött személy lehet (Mt. 34. § (2) bekezdés). Kivétel az iskolai szünet alatt dolgozó, legalább 15 éves, nappali rendszerű képzésben tanuló diák. A gyámhatósághoz tett előzetes bejelentés alapján kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységben fiatalabb személy is foglalkoztatható (Mt. 34. § (2)–(3) bekezdés). 18 éves kor alatt a munkaszerződéshez a törvényes képviselő hozzájárulása is kell (Mt. 21. § (4) bekezdés).

Munkaviszony-e az egyszerűsített foglalkoztatás? #

Igen. Az Mt. egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyról rendelkezik (Mt. 201. § (1) bekezdés). Ez a munkaviszony a törvényben meghatározott bejelentéssel jön létre (Mt. 202. § (2) bekezdés), és több általános szabály nem alkalmazandó rá (Mt. 203. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• A munka törvénykönyve – a munkajog alapjai munkáltatóknak
• Munkaviszony vagy megbízás: hogyan minősül a jogviszony?
• Munkaviszony létesítése lépésről lépésre – teljes útmutató
• A munkaszerződés kötelező tartalma: mit kell feltétlenül rögzíteni?
• Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka
• Eltérés a munka törvénykönyvétől: mit enged a munkaszerződésben?
• Egyenlő bánásmód munkahelyen: mit jelent a munkáltatónak?
• Munkavállaló ellenőrzése és személyiségi jogai: mit tehet a munkáltató?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.