Munkaviszony létesítése lépésről lépésre – teljes útmutató

A munkaviszony létesítése nem egyetlen aláírás, hanem egymásra épülő munkáltatói teendők sora: a kiválasztástól a munkaszerződés megkötésén és a hatósági bejelentésen át a munkába lépés napjáig. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni (Mt. 42. § (1) bekezdés, Mt. 44. §). Ehhez kapcsolódnak a társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek is. Ez az útmutató sorra veszi a lépéseket, a határidőket és a tipikus hibákat, és minden témánál továbbvezet a részletes cikkre.

Röviden #

• A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződést írásba kell foglalni (Mt. 42. § (1) bekezdés, Mt. 44. §).
• A munkaszerződésben kötelező megállapodni az alapbérben és a munkakörben (Mt. 45. § (1) bekezdés).
• A munkaviszony kezdete – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §).
• A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a lényeges munkafeltételekről (Mt. 46. § (1) bekezdés).
• A biztosítotti bejelentést a munkáltató az állami adó- és vámhatóságnak (NAV) teljesíti (Tbj. 66. § (2) bekezdés), legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt (Art. 1. melléklet 3.1. pont). A be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása miatt mulasztási bírság jár (Art. 225. § (1) bekezdés).
• A munkavállaló a munkavédelmi ismeretek megszerzéséig önállóan nem foglalkoztatható (Mvt. 55. § (2) bekezdés).

Mi a munkaviszony létesítése? #

Az Mt. a munkaviszony létesítését külön nem határozza meg; a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre (Mt. 42. § (1) bekezdés). E cikkben a munkaviszony létesítése alatt a munkaszerződés megkötéséig és a munkába lépésig tartó munkáltatói teendők sorát értjük. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles őt foglalkoztatni és munkabért fizetni (Mt. 42. § (2) bekezdés).

Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat (Mt. 33. §), munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez (Mt. 34. § (1) bekezdés). A munkaviszony ismérveiről a munkaviszony fogalmáról szóló cikkünk, a megbízástól való elhatárolásáról a munkaviszony vagy megbízás című cikkünk szól.

Ki lehet munkavállaló? #

Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte; az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzésben tanul (Mt. 34. § (2) bekezdés). A gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőzően legalább 15 nappal tett bejelentés alapján meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységben ennél fiatalabb személy is foglalkoztatható (Mt. 34. § (3) bekezdés).

A 18. életévét be nem töltött munkavállaló fiatal munkavállalónak minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont). A munkaszerződés megkötésére irányuló jognyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges (Mt. 21. § (4) bekezdés), és rá szigorúbb munkaidő-szabályok vonatkoznak (Mt. 114. §). Részletesen: fiatal munkavállaló foglalkoztatása, diákmunka.

A munkaviszony létesítése előtt: kiválasztás és adatkérés #

A munkaviszony létesítése már a kiválasztásnál jogi kötöttségekkel jár. A munkáltató csak olyan nyilatkozatot vagy személyes adatot követelhet, amely a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges, és ennek alátámasztására okirat bemutatását kérheti (Mt. 10. § (1) és (3) bekezdés). Az adatkezelésről a jelentkezőt írásban tájékoztatni kell (Mt. 10. § (5) bekezdés).

A felvételben és az alkalmazási feltételekben az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani (Ebktv. 21. § a) pont). A jelentkező bűnügyi személyes adata csak akkor kezelhető, ha törvény vagy a munkáltató előzetesen írásban meghatározott feltétele a munkakörben korlátozza vagy kizárja a foglalkoztatást (Mt. 11. § (3)–(5) bekezdés). Kiskorúakkal foglalkozó munkáltatónál a jelentkezőnek a munkaviszony létrejötte előtt hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok (Mt. 44/A. § (3) bekezdés a) pont).

Részletesen: egyenlő bánásmód munkahelyen, milyen dokumentumokat kérhet a munkáltató felvételkor, kérhet-e a munkáltató erkölcsi bizonyítványt.

A munkaszerződés megkötése #

A munkaszerződést írásba kell foglalni; az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. §). Az írásba foglalásról a munkáltató gondoskodik, és egy példányt átad a munkavállalónak (Mt. 23. § (1) bekezdés). Írásbelinek minősül az a jognyilatkozat is, amelyet a tartalom változatlan visszaidézésére és a nyilatkozattevő azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban közölnek (Mt. 22. § (2) bekezdés a) pont).

A munkaszerződésben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében (Mt. 45. § (1) bekezdés), és meg kell jelölni a felek nevét és a teljesítéshez lényeges adataikat (Mt. 23. § (2) bekezdés). Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időre, általános teljes napi munkaidőre jön létre, munkahelynek pedig a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni (Mt. 45. § (2)–(4) bekezdés).

Az alapbér nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabérnél (minimálbér), amelynek teljes munkaidős havi összege 322 800 forint, illetve – legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben – a garantált bérminimumnál (373 200 forint) (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1)–(2) bekezdés). Részmunkaidőnél a havi összeget a munkaidővel arányosan csökkentve kell figyelembe venni (426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés). Az összegeket a Kormány rendeletben állapítja meg (Mt. 153. § (1) bekezdés). Részletesen: munkaszerződés, a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei, minimálbér és garantált bérminimum.

Határozott vagy határozatlan idő? #

Határozott idejű munkaviszonynál a tartamot naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni (Mt. 192. § (1) bekezdés). A határozott idejű munkaviszony – a meghosszabbítással és a hat hónapon belül létesített újabb határozott idejű munkaviszonnyal együtt – legfeljebb 5 évig tarthat (Mt. 192. § (2) bekezdés). Meghosszabbítás vagy hat hónapon belüli ismételt létesítés csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges; a megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására (Mt. 192. § (4) bekezdés). Részletesen: határozott idejű munkaszerződés.

Próbaidő #

A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki; rövidebb próbaidő legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de összesen ekkor sem haladhatja meg a három hónapot (Mt. 45. § (5) bekezdés). Kollektív szerződés alapján a próbaidő legfeljebb hat hónap lehet (Mt. 50. § (4) bekezdés). Legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszonynál a próbaidőt arányosan kell megállapítani (Mt. 192. § (5) bekezdés). Ha a határozott idejű munkaviszonyt meghosszabbítják, vagy a megszűnését követő hat hónapon belül újra létesítik, azonos vagy hasonló munkakörben próbaidő nem köthető ki (Mt. 192. § (4) bekezdés). A próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont). Részletesen: próbaidő, munkaviszony megszüntetése a próbaidő alatt.

Mitől nem lehet eltérni a munkaviszony létesítése során? #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el az Mt. Második Részétől (Mt. 43. § (1) bekezdés). A munkaviszony létesítésére a törvény ennél szigorúbb korlátokat is állít:

• a felek megállapodása nem térhet el a munkaszerződésre és annak írásba foglalására (Mt. 42–44. §), a gyermekekkel foglalkozó munkáltatók kizáró okaira (Mt. 44/A. §), valamint az alapbér és a munkakör kötelező meghatározására (Mt. 45. § (1) bekezdés) vonatkozó szabályoktól (Mt. 50. § (1) bekezdés);
• kollektív szerződés ezektől, továbbá a határozatlan időre, a munkahelyre és a teljes napi munkaidőre vonatkozó alapszabályoktól sem térhet el (Mt. 50. § (2) bekezdés);
• a tájékoztatási kötelezettségtől (Mt. 46–47. §) kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 50. § (3) bekezdés).

A vezető állású munkavállaló munkaszerződése a Második Rész szabályaitól – a törvényben felsorolt kivételekkel – mindkét irányban eltérhet (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). Köztulajdonban álló munkáltatónál az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárását kivéve – nem írható elő (Mt. 205. § (3) bekezdés). Részletesen: eltérhet-e a munkaszerződés a munka törvénykönyvétől.

A munkaviszony kezdete és a munkába lépés #

A munkaviszony kezdetének napja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §). A gyakorlatban célszerű a kezdő napot a munkaszerződésben kifejezetten rögzíteni, mert ehhez igazodik a tájékoztatás, a bejelentés és a próbaidő is.

A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete közötti időszakban a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná (Mt. 49. § (1) bekezdés). Ebben az időszakban bármelyik fél elállhat a munkaszerződéstől, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a teljesítést lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna (Mt. 49. § (2) bekezdés). Részletesen: mikor kezdődik a munkaviszony, előszerződés munkaviszony létesítésére.

Munkáltatói tájékoztatás a munkaviszony létesítése után #

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót többek között a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a munkaidőről, a bérfizetés módjáról és napjáról, a szabadságról, a felmondási idő szabályairól és arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e (Mt. 46. § (1) bekezdés). Nem kell külön tájékoztatni arról, amiben a felek írásban kifejezetten megállapodtak (Mt. 46. § (2) bekezdés).

A várhatóan 15 napot meghaladó külföldi munkavégzés előtt – legkésőbb a kiutazást megelőző 7 nappal – további tájékoztatás jár (Mt. 47. § (1) bekezdés). A tájékoztatás tartalmáról és határidejéről részletesen a munkáltatói tájékoztatásról szóló cikkünk szól.

A munkaviszony létesítése és a biztosítotti bejelentés #

A munkaviszonyban álló személy biztosított, a biztosítás pedig – eltérő rendelkezés hiányában – a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont, Tbj. 8. §). A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint, az állami adóhatóságnak teljesíti (Tbj. 66. § (2) bekezdés). A bejelentésről a munkáltató – kérés nélkül is – legkésőbb a bejelentést követő napon igazolást ad ki a munkavállalónak, a biztosított kérésére pedig három munkanapon belül köteles igazolást kiadni (Tbj. 66. § (4) bekezdés).

Be nem jelentett foglalkoztatott az a személyesen közreműködő természetes személy, akire vonatkozóan a munkáltató a biztosítotti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette (Art. 7. § 10. pont). Be nem jelentett foglalkoztatott az is, akiről a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen (Art. 7. § 10. pont).

A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni (Art. 1. melléklet 3.1. pont). Határozott idejű munkaviszonynál a kezdetet és a megszűnést egyidejűleg kell bejelenteni (Art. 1. melléklet 3.8. pont). A be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása miatt az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, a bírság felső határa pedig az érintett foglalkoztatottak számával szorzódik (Art. 225. § (1) és (5) bekezdés). Ha a késedelmes bejelentést az ellenőrzés megkezdéséig a teljes foglalkoztatási időre teljesítik, csak a késedelem szankcionálható (Art. 225. § (2) bekezdés). A hibás vagy hiányos bejelentés is mulasztási bírsággal sújtható (Art. 225. § (3) bekezdés). A bejelentés módját a biztosítotti bejelentésről szóló cikkünk ismerteti.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat #

A munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amelynek ellátására alkalmas, és amely egészségét nem károsítja (Mvt. 49. § (1) bekezdés). Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése alapján a munkára való alkalmasságról orvosi vizsgálat alapján kell dönteni (Mvt. 49. § (1a) bekezdés). Ilyenkor a munkáltató a munkába lépést megelőzően ingyenesen köteles biztosítani a munkaköri alkalmassági vizsgálatot (Mt. 51. § (4) bekezdés), és a munkavállalót előzetes vizsgálatra kell küldenie (a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pont, 4. § (1) bekezdés a) pont, 15. § (3) bekezdés a) pont).

Aki a vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16. §). Ha a munkavállaló munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez, a munkába lépés előtti orvosi vizsgálat kötelező (Mvt. 49. § (3) bekezdés). Részletesen: munkaköri alkalmassági vizsgálat.

Munkavédelmi oktatás #

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a munkába álláskor elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés ismereteit (Mvt. 55. § (1) bekezdés a) pont). Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával írásban kell rögzíteni (Mvt. 55. § (1) bekezdés). Az ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható (Mvt. 55. § (2) bekezdés). Részletesen: munkavédelmi oktatás az új munkavállalónak.

Nyilvántartások és a bérszámfejtés előkészítése #

A munkáltató a munkaviszony kezdetétől nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát; a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a munkaidő kezdő és befejező időpontjának is (Mt. 134. § (1)–(2) bekezdés). A munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egyszer kell elszámolni, a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni (Mt. 155. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: munkaidő-nyilvántartás, a munkabér kifizetése.

Különös szabályok a munkaviszony létesítése során #

• Egyszerűsített foglalkoztatás: az egyszerűsített foglalkoztatásra (például alkalmi munkára vagy idénymunkára) létesített munkaviszony a munkáltató bejelentésével keletkezik, amelyet a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni az állami adóhatóságnak (Efo. tv. 3. § (1) bekezdés, 11. § (1) bekezdés, Mt. 202. § (2) bekezdés). A munkaszerződést nem kell írásba foglalni, minta-munkaszerződés is használható (Mt. 202. § (1) bekezdés). Minta-munkaszerződésnél a munkaidő-nyilvántartás és az írásbeli bérelszámolás szabályai nem alkalmazandók (Mt. 203. § (4) bekezdés). Az elállás joga (Mt. 49. § (2) bekezdés) itt nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés a) pont). Idénymunkánál és alkalmi munkánál a foglalkoztathatósági szakvélemény nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. Kivétel a betöltendő munkakörre érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, valamint a várandós, a nemrégen szült, az anyatejet adó és a szoptató nő. A szabály nem érinti a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben, egészségkárosító kockázatok között történő foglalkoztatásra előírt alkalmassági vizsgálatot, sem az állat- és növényegészségügyi jogszabályokban előírt vizsgálatokat (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/A. § (1) bekezdés). Részletesen: egyszerűsített foglalkoztatás.
• Munkaerő-kölcsönzés: a munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy kölcsönzés céljából jön létre, továbbá a munkavégzés jellegét és az alapbért; a kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételi számáról is tájékoztat (Mt. 218. § (1)–(2) bekezdés). A kölcsönvevő a foglalkoztatás megkezdését legkésőbb annak napján bejelenti a NAV-nak (Art. 42. § a) pont). Részletesen: munkaerő-kölcsönzés.
• Távmunka: a távmunkavégzésben a munkaszerződésben kell megállapodni (Mt. 196. § (2) bekezdés). Részletesen: távmunka.
• Vezető állású munkavállaló: a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (Mt. 208. § (1) bekezdés). A munkaszerződés más munkavállalóra is előírhatja a vezetői szabályok alkalmazását, ha kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (Mt. 208. § (2) bekezdés). A vezető munkaszerződése a Második Rész szabályaitól – a törvényben felsorolt kivételekkel – eltérhet, rá a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (1)–(3) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.

Határidők a munkaviszony létesítése során: összefoglaló táblázat #

A munkaviszony létesítése lépésről lépésre #

1. Kiválasztás: csak a munkakörhöz szükséges adatokat kérje, és adja át az álláspályázati adatkezelési tájékoztatót (Mt. 10. § (1) és (5) bekezdés).
2. Feltételek egyeztetése: alapbér, munkakör, munkaidő, munkahely, határozott vagy határozatlan idő, próbaidő (Mt. 45. §).
3. Munkaszerződés: írásban, a kezdő nap rögzítésével; egy példány a munkavállalónak (Mt. 44. §, Mt. 23. § (1) bekezdés).
4. Belépési adatok bekérése: adóazonosító jel, TAJ-szám, bankszámlaszám és a bérszámfejtéshez szükséges nyilatkozatok (Mt. 10. § (1) bekezdés).
5. Alkalmassági vizsgálat: ha jogszabály előírja vagy Ön elrendelte, a munkába lépés előtt (Mt. 51. § (4) bekezdés).
6. Biztosítotti bejelentés: a NAV-nak (Tbj. 66. § (2) bekezdés), legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt (Art. 1. melléklet 3.1. pont); igazolás a munkavállalónak legkésőbb a bejelentést követő napon (Tbj. 66. § (4) bekezdés).
7. Első munkanap: munkavédelmi oktatás dokumentálva, eszközök átadása (Mvt. 55. § (1)–(2) bekezdés).
8. Írásbeli tájékoztatás: a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül (Mt. 46. § (1) bekezdés).
9. Nyilvántartások indítása: munkaidő- és szabadság-nyilvántartás (Mt. 134. §).

A teendők kipipálható listáját a munkavállaló felvételéről szóló ellenőrzőlistánk tartalmazza.

Számpélda: határidők a munkaviszony létesítése után #

Egy kis cég 2026. november 11-én (szerdán) köt munkaszerződést egy raktárossal. A felek a munkaviszony kezdetét 2026. november 16-ában (hétfő) határozzák meg, és három hónap próbaidőt kötnek ki.

1. Ha a felek nem rögzítettek volna kezdő napot, a munkaviszony 2026. november 12-én kezdődött volna (Mt. 48. §).
2. A biztosítotti bejelentést a munkáltató legkésőbb november 16-án, a munkába lépés előtt köteles teljesíteni; ellenkező esetben a munkavállaló be nem jelentett foglalkoztatottnak minősül (Art. 1. melléklet 3.1. pont, Art. 7. § 10. pont).
3. Az írásbeli tájékoztatás határideje a kezdő napot követő naptól számított 7. nap, azaz 2026. november 23. (hétfő), munkanap, így nem tolódik (Mt. 46. § (1) bekezdés, Mt. 25. § (2)–(5) bekezdés).
4. A próbaidő a munkaviszony első napján kezdődik, és időtartam, ezért a naptár szerint számítandó (Mt. 45. § (5) bekezdés, Mt. 26. § (1) bekezdés): november 16-tól a három hónap 2027. február 15-én telik le.
5. A novemberi munkabér elszámolásáról 2026. december 10-ig kell írásbeli tájékoztatást adni (Mt. 155. § (2) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A munkavállaló „próbanapon” vagy a papírok elkészülte előtt bejelentés nélkül kezd dolgozni, így be nem jelentett foglalkoztatottnak minősül (Art. 7. § 10. pont, Art. 225. § (1) bekezdés).
• A munkaszerződésből hiányzik az alapbér vagy a munkakör meghatározása (Mt. 45. § (1) bekezdés).
• Három hónapnál hosszabb próbaidőt kötnek ki kollektív szerződés nélkül, vagy a próbaidőt kétszer hosszabbítják meg (Mt. 45. § (5) bekezdés), vagy a meghosszabbított, illetve a megszűnést követő hat hónapon belül újra létesített határozott idejű munkaviszonyban azonos vagy hasonló munkakörben újra próbaidőt kötnek ki (Mt. 192. § (4) bekezdés).
• Elmarad az írásbeli munkáltatói tájékoztatás, vagy csak szóban hangzik el (Mt. 46. § (1) bekezdés).
• Az új munkavállaló munkavédelmi oktatás nélkül, önállóan dolgozik (Mvt. 55. § (2) bekezdés).
• Kötelező alkalmassági vizsgálat nélkül foglalkoztatják a munkavállalót (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16. §).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – a kötelező és a gyakori szerződési elemekkel, a kezdő nap és a próbaidő rögzítésével.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – az Mt. 46. § szerinti írásbeli tájékoztatás teljesítéséhez a munkaviszony kezdetén.
• Belépési adatlap minta (KKV 0003) – a bejelentéshez és a bérszámfejtéshez szükséges adatok bekéréséhez.
• Belépési checklist (KKV 0004) – a felvétel teendőinek ellenőrzéséhez a munkába lépés előtt és után.
• Munkavállalói adatkezelési tájékoztató minta (KKV 0110) – az Mt. 10. § (5) bekezdése szerinti írásbeli tájékoztatáshoz.
• Munkavédelmi oktatási tematika minta (KKV 0058) – a munkába álláskor kötelező munkavédelmi oktatás tartalmához.
• Próbaidős értékelőlap minta (KKV 0007) – a próbaidő végén hozott döntés előkészítéséhez és dokumentálásához.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a munkaviszony kezdetétől vezetendő munkaidő-nyilvántartáshoz.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), Jogtár; az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), Jogtár; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), Jogtár; a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, Jogtár; a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, Jogtár; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), Jogtár; az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), Jogtár.

Gyakori kérdések #

Kell-e írásba foglalni a munkaszerződést? #

Igen, a munkaszerződést írásba kell foglalni, és egy példányát át kell adni a munkavállalónak (Mt. 44. §, Mt. 23. § (1) bekezdés). Kivétel az egyszerűsített foglalkoztatás (Mt. 202. § (1) bekezdés). Ha az írásba foglalás elmarad, az érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. §). Részletesen: kell-e írásba foglalni a munkaszerződést.

Visszaléphet-e a munkáltató a munkaszerződés aláírása után, a munkába lépés előtt? #

Csak kivételesen. A felek ebben az időszakban nem tanúsíthatnak a munkaviszony létrejöttét meghiúsító magatartást (Mt. 49. § (1) bekezdés). Elállni akkor lehet, ha a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amely a teljesítést lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna (Mt. 49. § (2) bekezdés).

Létesíthet-e a munkavállaló új munkaviszonyt a felmondási ideje alatt? #

Az Mt. a további munkaviszony létesítését általános jelleggel nem tiltja, a munkavállaló azonban nem veszélyeztetheti a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit (Mt. 8. § (1) bekezdés). A vezető állású munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet (Mt. 211. § (1) bekezdés). Részletesen: létesíthet-e a munkavállaló további munkaviszonyt.

Milyen iratokat kell átadni a munkavállalónak a belépéskor? #

A munkaszerződés egy példányát (Mt. 23. § (1) bekezdés), az írásbeli munkáltatói tájékoztatást (Mt. 46. § (1) bekezdés) és az adatkezelési tájékoztatót (Mt. 10. § (5) bekezdés). A biztosítotti bejelentésről – kérés nélkül is – legkésőbb a bejelentést követő napon igazolást kell kiadni; a munkavállaló kérésére a munkáltató három munkanapon belül köteles igazolást adni (Tbj. 66. § (4) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkavállaló felvétele: a munkáltató teendőinek listája
• Munkáltatói tájékoztatás a munkaviszony kezdetén
• Próbaidő: hossza, meghosszabbítása és szabályai
• Biztosítotti bejelentés: mikor és hogyan kell bejelenteni az új munkavállalót?
• Munkaköri alkalmassági vizsgálat: mikor kötelező?
• Munkaszerződés – kötelező tartalom, alak és tipikus hibák
• A munkaszerződés kötelező tartalma: mit kell feltétlenül rögzíteni?
• Mi a munkaviszony? A munkaviszony fogalma és ismérvei
• Próbaidő alatti felmondás: hogyan szüntethető meg a munkaviszony?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.