--- title: "Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?" description: Műszakpótlék a rendszeresen változó munkakezdésű munkavállalónak a 18 és 6 óra közötti munkáért jár, mértéke 30 százalék. Mutatjuk a feltételeket, a számítást és a kivételeket. url: "https://www.iratmintatar.info/tudastar/muszakpotlek/" updated: "2026-10-27" category: Munkajog / Munkabér és bérpótlékok tags: - bérpótlék - Mt. - munkabér - munkaidő - munkáltatóknak --- # Műszakpótlék: mikor és mennyi jár? A **műszakpótlék** 30 százalékos bérpótlék, amely a rendszeresen változó munkakezdésű munkavállalónak a 18 és 6 óra közötti munkavégzésért jár (Mt. 141. § (1) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a jogosultságot nem a munkakör vagy az ágazat elnevezéséhez, hanem a munkakezdés rendszeres változásához és a 18 és 6 óra közötti munkavégzéshez köti. Az alábbiakban bemutatjuk, mikor jár műszakpótlék, hogyan kell kiszámítani, és hogyan viszonyul az éjszakai pótlékhoz. A bérpótlékok egészéről a [bérpótlékok áttekintésében](https://www.iratmintatar.info/tudastar/berpotlekok-attekintese/) olvashat. ## Röviden - Műszakpótlék a 18 és 6 óra közötti munkavégzésért jár, mértéke 30 százalék (Mt. 141. § (1) bekezdés). - Feltétele, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon: havonta a munkanapok legalább egyharmadában eltérjen, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra legyen (Mt. 141. § (2) bekezdés). - A számítási alap – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér; havibérnél a havi alapbér 174-ed része (Mt. 139. § (2)–(3) bekezdés). - Aki műszakpótlékra jogosult, annak éjszakai pótlék nem jár (Mt. 142. §). - A műszakpótlék alapbérbe építhető, vagy a munkaszerződésben pótlékátalánnyal váltható ki (Mt. 145. §). ## Mi a műszakpótlék? A munka törvénykönyve így határozza meg a műszakpótlékot: > „A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.” A rendelkezés (Mt. 141. § (1) bekezdés) két feltételt tartalmaz: a munkakezdés rendszeres változását és a 18 és 6 óra közötti munkavégzést. A jogosultság nem attól függ, hogy a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősül-e (Mt. 90. § b) pont). A törvény a munkakezdés változását és a munkavégzés időpontját vizsgálja. ## Mikor jár műszakpótlék? ### Rendszeresen változó munkakezdés A változás akkor rendszeres, ha két feltétel egyszerre teljesül (Mt. 141. § (2) bekezdés): - havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete a munkanapok legalább egyharmadában eltér, és - a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. A feltételeket havonta kell vizsgálni, ezért ugyanannál a munkavállalónál az egyik hónapban járhat műszakpótlék, a másikban nem. Egy 21 munkanapos hónapban legalább 7 munkanapon kell eltérnie a kezdésnek. Az Mt. nem határozza meg, mihez képest kell vizsgálni az eltérést. Javasolt – nem jogszabályi előírásként – a hónap leggyakoribb kezdési időpontjához viszonyítani, és ezt egységesen alkalmazni. ### Munkavégzés 18 és 6 óra között A műszakpótlék csak a 18 és 6 óra közötti munkavégzés idejére jár, nem a teljes műszakra (Mt. 141. § (1) bekezdés). A 14 és 22 óra közötti délutáni műszakban tehát 18 órától, a műszak utolsó 4 órájára jár. A munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem munkaidő (Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont), ezért arra műszakpótlék sem jár. ### Ha a munkakezdés nem változik Aki mindig azonos időpontban kezd – például állandó éjszakás –, annak műszakpótlék nem jár. Neki az éjszakai munkáért 15 százalék éjszakai pótlék jár, ha az éjszakai munka az 1 órát meghaladja (Mt. 142. §). Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti munkavégzés (Mt. 89. §). Az állandóan 14 és 22 óra között dolgozó munkavállalónak sem műszakpótlék, sem éjszakai pótlék nem jár. Részletesen: éjszakai pótlék. ## Mennyi a műszakpótlék? A műszakpótlék a számítási alap 30 százaléka a 18 és 6 óra közötti munkaórákra (Mt. 141. § (1) bekezdés). A számítási alap – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér (Mt. 139. § (2) bekezdés). Órabérnél ez az órabér. Havibérnél a havi alapbért általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, részmunkaidőnél a 174 óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. § (3) bekezdés). Havi 435 000 forintos alapbérnél az egy órára járó műszakpótlék 750 forint. ## Műszakpótlék és más bérpótlékok A műszakpótlék és az éjszakai pótlék nem jár együtt: aki műszakpótlékra jogosult, annak éjszakai pótlék nem jár (Mt. 142. §). Nem mérhető munkavégzésű ügyeletnél pedig egységesen 50 százalék bérpótlék jár, a műszakpótlék helyett is (Mt. 144. § (2)–(3) bekezdés). Más pótlékokkal való együttes alkalmazását az Mt. nem zárja ki. - Vasárnapi pótlék (50 százalék) jár, ha a vasárnapi rendes munkaidő kizárólag a több műszakos tevékenységen alapul (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 101. § (1) bekezdés d) pont, Mt. 90. § b) pont). - Munkaszüneti napon végzett munkáért 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 140. § (2) bekezdés). - A 18 és 6 óra közötti rendkívüli munkaidőre a műszakpótlék is jár, a rendkívüli munkaidő pótléka mellett, mert a 141. § a munkavégzés idejét és nem a rendes munkaidőt vizsgálja (Mt. 141. § (1) bekezdés, Mt. 143. §). A rendkívüli munkaidő díjazásáról a [túlórapótlékról szóló cikkünkben](https://www.iratmintatar.info/tudastar/tulorapotlek/) írunk. ## Műszakpótlék az alapbérben vagy átalányban A felek olyan alapbért is megállapíthatnak, amely a műszakpótlékot is magában foglalja (Mt. 145. § (1) bekezdés). A munkaszerződésben bérpótlék helyett havi pótlékátalány is kiköthető (Mt. 145. § (2) bekezdés a) pont). Az átalányról tehát a munkaszerződésben kell megállapodni; egyoldalú munkáltatói döntéssel nem vezethető be. Részletesen: pótlékátalány. ## Műszakpótlék a távolléti díjban és állásidő alatt A műszakpótlékot a távolléti díjba – például a szabadság díjazásába – akkor kell beszámítani, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a beosztás szerinti munkaideje legalább 30 százalékában pótlékra jogosító időszakban dolgozott (Mt. 151. § (3) bekezdés). Az irányadó időszak az esedékességet megelőző utolsó hat hónap (Mt. 148. § (1) bekezdés b) pont). A számítást a [távolléti díjról szóló útmutatónk](https://www.iratmintatar.info/tudastar/tavolleti-dij-szamitasa/) mutatja be. Állásidő esetén a munkavállalót – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér, és ha a beosztása szerint műszakpótlékra lett volna jogosult, a pótlék is megilleti (Mt. 147. §). ## Kivételek és eltérési lehetőség A műszakpótlék szabályától kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet, mert az Mt. 165. §-a ezt nem korlátozza (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). A számítási alapnál a felek eltérő megállapodást köthetnek (Mt. 139. § (2) bekezdés). Attól azonban senki nem térhet el, hogy a bérpótlék a rendes munkaidő díjazásán felül jár (Mt. 139. § (1) bekezdés, Mt. 165. § (1) bekezdés d) pont). ### Fiatal, várandós és kisgyermekes munkavállalók Fiatal munkavállaló számára éjszakai munka nem osztható be (Mt. 114. § (5) bekezdés c) pont). Nála műszakpótlék legfeljebb a 18 és 22 óra közötti munkavégzés után merülhet fel. A munkavállaló számára várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermek hároméves koráig éjszakai munka nem osztható be (Mt. 113. § (5) bekezdés). A nő és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermek hároméves korától tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be éjszakai munka (Mt. 113. § (6) bekezdés). ### Vezető, kölcsönzött és egyszerűsített foglalkoztatású munkavállaló A vezető munkaszerződése a bérpótlékok szabályaitól is eltérhet, és munkarendje kötetlen (Mt. 209. § (1) és (4) bekezdés). Kölcsönzésnél a kölcsönvevő munkavállalóira irányadó alapvető feltételeket, köztük a munkabér összegére vonatkozó szabályokat kell biztosítani (Mt. 219. § (1)–(2) bekezdés). A munkabér összegére vonatkozó egyenlő bánásmódot egyes esetekben – például a kikölcsönzések között is díjazott, határozatlan idejű munkavállalónál – csak a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell alkalmazni (Mt. 219. § (3) bekezdés). Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, nem alkalmazandó rendelkezések között a bérpótlékok nem szerepelnek (Mt. 203. § (1) bekezdés). Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) az Mt.-t az abban meghatározott eltérésekkel rendeli alkalmazni (Efo. tv. 4. § (1) bekezdés). Részletesen: [egyszerűsített foglalkoztatás](https://www.iratmintatar.info/tudastar/egyszerusitett-foglalkoztatas/). ## Számpélda: a műszakpótlék kiszámítása Egy munkavállaló havi alapbére 435 000 forint, általános teljes napi munkaidőben dolgozik három műszakban (6–14, 14–22 és 22–6 óra). A hónap 21 munkanapjából 8 napon reggel 6, 7 napon délután 14, 6 napon este 22 órakor kezdett. Kollektív szerződés és eltérő megállapodás nincs. A munkaidő-nyilvántartás szerint 18 és 6 óra között – a munkaközi szünetek nélkül – 74 órát dolgozott. (7 délutáni műszakban 4-4 óra, 6 éjszakai műszakban 8-8 óra, összesen 76 óra; ebből 2 óra az éjszakai műszakok 20 perces munkaközi szünete, a délutáni szünet 18 óra előtt volt.) 1. A cikkben javasolt módszer szerint – a hónap leggyakoribb, reggel 6 órás kezdéséhez viszonyítva – a munkakezdés 13 munkanapon eltért. Ez több a 21 munkanap egyharmadánál, vagyis 7 napnál (Mt. 141. § (2) bekezdés). 2. A legkorábbi (6 óra) és a legkésőbbi (22 óra) kezdés között 16 óra a különbség, ez legalább 4 óra (Mt. 141. § (2) bekezdés). 3. A számítási alap: 435 000 forint / 174 óra = 2500 forint óránként (Mt. 139. § (3) bekezdés a) pont). 4. A műszakpótlék óránként 2500 forint 30 százaléka, azaz 750 forint; a hónapra 74 óra × 750 forint = 55 500 forint (Mt. 141. § (1) bekezdés). 5. Az éjszakai órákra éjszakai pótlék nem jár, mert a munkavállaló műszakpótlékra jogosult (Mt. 142. §). Ha ugyanez a munkavállaló minden nap 22 órakor kezdene, műszakpótlék nem járna. Az éjszakai munkájáért óránként 2500 forint 15 százaléka, azaz 375 forint éjszakai pótlék illetné meg (Mt. 142. §). ## Gyakori hibák - A műszakpótlékot a délutáni műszak kezdetétől számolják, pedig csak a 18 és 6 óra közötti munkára jár (Mt. 141. § (1) bekezdés). - A rendszerességet csak a munkaszerződés megkötésekor ítélik meg, pedig a feltételeket havonta kell vizsgálni (Mt. 141. § (2) bekezdés). - Az állandó éjszakás munkavállalónak műszakpótlékot fizetnek éjszakai pótlék helyett, vagy a műszakpótlékos munkavállalónak mindkettőt (Mt. 142. §). - A havi alapbért nem 174 órával osztják, hanem a hónap tényleges óraszámával (Mt. 139. § (3) bekezdés). - A szabadság díjazásánál kihagyják a műszakpótlékot, holott a 30 százalékos feltétel teljesül (Mt. 151. § (3) bekezdés). ## Kapcsolódó iratminták - [Munkáltatói tájékoztató – több műszakos munkarend minta (KKV 0525)](https://www.iratmintatar.info/download/munkaltatoi-tajekoztato-tobb-muszakos-munkarend-kkv-0525/) – a munkaviszony kezdetén kötelező tájékoztatás több műszakos munkarendhez, a bérpótlékok táblázatával. - [Havi csoportos műszakbeosztás (KKV 0548)](https://www.iratmintatar.info/download/havi-csoportos-muszakbeosztas-kkv-0548/) – a csapat havi beosztásához műszakkódokkal; ebből ellenőrizhető a munkakezdés változása. - [Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012)](https://www.iratmintatar.info/download/munkaido-beosztas-minta-kkv-0012/) – egyéni heti beosztás közléséhez, az éjszakai munka jelölésével. - [Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013)](https://www.iratmintatar.info/download/munkaido-nyilvantartas-minta-kkv-0013/) – a 18 és 6 óra közötti munkaórák rögzítéséhez, ami a pótlék elszámolásának alapja. - [Bérmegállapodás minta (KKV 0019)](https://www.iratmintatar.info/download/bermegallapodas-minta-kkv-0019/) – ha a műszakpótlékot az alapbérbe építik vagy pótlékátalányban állapítják meg. ## Jogszabályi háttér Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV); az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), [hatályos szövege a Jogtárban](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000075.TV). | Jogszabályhely | Tartalom | | --- | --- | | Mt. 43. § (1) bekezdés | a munkaszerződés eltérése a munkavállaló javára | | Mt. 86. § (3) bekezdés | a munkaközi szünet nem munkaidő | | Mt. 89. § | az éjszakai munka fogalma | | Mt. 90. § | a több műszakos tevékenység fogalma | | Mt. 101. § (1) bekezdés | vasárnapi rendes munkaidő | | Mt. 113. § (5)–(6) bekezdés, Mt. 114. § (5) bekezdés | az éjszakai munka korlátai | | Mt. 139. § | a bérpótlék számítási alapja | | Mt. 140. § | vasárnapi és munkaszüneti napi pótlék | | Mt. 141. § | műszakpótlék | | Mt. 142. § | éjszakai pótlék | | Mt. 143. §, Mt. 144. § (2)–(3) bekezdés | rendkívüli munkaidő, nem mérhető ügyelet | | Mt. 145. § | pótlékot magában foglaló alapbér, pótlékátalány | | Mt. 147. § | állásidő | | Mt. 148. § (1) bekezdés, Mt. 151. § (3) bekezdés | a műszakpótlék a távolléti díjban | | Mt. 165. § (1) bekezdés | az eltérési tilalmak | | Mt. 203. § (1) bekezdés | egyszerűsített foglalkoztatás | | Mt. 209. § (1) és (4) bekezdés | vezető állású munkavállaló | | Mt. 219. § (1)–(3) bekezdés | munkaerő-kölcsönzés | | Mt. 277. § (2) bekezdés | a kollektív szerződés eltérési lehetősége | | Efo. tv. 4. § (1) bekezdés | az Mt. alkalmazása egyszerűsített foglalkoztatásnál | ## Gyakori kérdések ### Hány órától jár a délutáni műszakpótlék? 18 órától, ha a munkakezdés az adott hónapban rendszeresen változik (Mt. 141. § (1)–(2) bekezdés). A 14 és 22 óra közötti délutáni műszakban ezért a műszak utolsó 4 órájára jár pótlék, a munkaközi szünet kivételével. ### Mennyi a műszakpótlék? Az egy órára járó alapbér 30 százaléka minden, 18 és 6 óra között ledolgozott órára (Mt. 141. § (1) bekezdés). Havibérnél az órabért a havi alapbér 174-ed része adja (Mt. 139. § (3) bekezdés). ### Jár-e műszakpótlék, ha a munkavállaló mindig azonos időpontban kezdve, éjszaka dolgozik? Nem, mert a munkakezdés nem változik. Az éjszakai munkáért viszont 15 százalék éjszakai pótlék jár, ha az éjszakai munka az 1 órát meghaladja (Mt. 141. § (2) bekezdés, Mt. 142. §). ### Jár-e műszakpótlék két műszakos munkarendben? Igen, ha az adott hónapban mindkét feltétel teljesül (Mt. 141. § (2) bekezdés). Heti váltásnál, 6 és 14, illetve 14 és 22 órás kezdéssel, a kezdések között 8 óra a különbség, így a 4 órás feltétel teljesül. Az egyharmados feltételt havonta külön kell vizsgálni. A hónap leggyakoribb kezdési időpontjához viszonyítva heti váltásnál a munkanapok közel felében eltér a kezdés. Az Mt. a viszonyítási alapot nem határozza meg, ezért javasolt – nem jogszabályi előírásként – a választott módszert egységesen alkalmazni. Ha a feltételek teljesülnek, a pótlék a 18 és 22 óra közötti munkára jár (Mt. 141. § (1) bekezdés). ## Kapcsolódó cikkek - [A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaber-szabalyai/) - [Bérpótlékok áttekintése](https://www.iratmintatar.info/tudastar/berpotlekok-attekintese/) - [Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/tavolleti-dij-szamitasa/) - [Minimálbér és garantált bérminimum](https://www.iratmintatar.info/tudastar/minimalber-es-garantalt-berminimum/) - [Ki jogosult a garantált bérminimumra?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/garantalt-berminimum/) - [A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)](https://www.iratmintatar.info/tudastar/tulorapotlek/) - [A munkabér kifizetése: határidő, mód és bérjegyzék](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaber-kifizetese/) - [Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/levonas-a-munkaberbol/) *Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség* *A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.*