Műszakpótlék: mikor és mennyi jár?

A műszakpótlék 30 százalékos bérpótlék, amely a rendszeresen változó munkakezdésű munkavállalónak a 18 és 6 óra közötti munkavégzésért jár (Mt. 141. § (1) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a jogosultságot nem a munkakör vagy az ágazat elnevezéséhez, hanem a munkakezdés rendszeres változásához és a 18 és 6 óra közötti munkavégzéshez köti. Az alábbiakban bemutatjuk, mikor jár műszakpótlék, hogyan kell kiszámítani, és hogyan viszonyul az éjszakai pótlékhoz. A bérpótlékok egészéről a bérpótlékok áttekintésében olvashat.

Röviden #

• Műszakpótlék a 18 és 6 óra közötti munkavégzésért jár, mértéke 30 százalék (Mt. 141. § (1) bekezdés).
• Feltétele, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon: havonta a munkanapok legalább egyharmadában eltérjen, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra legyen (Mt. 141. § (2) bekezdés).
• A számítási alap – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér; havibérnél a havi alapbér 174-ed része (Mt. 139. § (2)–(3) bekezdés).
• Aki műszakpótlékra jogosult, annak éjszakai pótlék nem jár (Mt. 142. §).
• A műszakpótlék alapbérbe építhető, vagy a munkaszerződésben pótlékátalánnyal váltható ki (Mt. 145. §).

Mi a műszakpótlék? #

A munka törvénykönyve így határozza meg a műszakpótlékot:

„A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.”

A rendelkezés (Mt. 141. § (1) bekezdés) két feltételt tartalmaz: a munkakezdés rendszeres változását és a 18 és 6 óra közötti munkavégzést. A jogosultság nem attól függ, hogy a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősül-e (Mt. 90. § b) pont). A törvény a munkakezdés változását és a munkavégzés időpontját vizsgálja.

Mikor jár műszakpótlék? #

Rendszeresen változó munkakezdés #

A változás akkor rendszeres, ha két feltétel egyszerre teljesül (Mt. 141. § (2) bekezdés):

• havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete a munkanapok legalább egyharmadában eltér, és
• a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.

A feltételeket havonta kell vizsgálni, ezért ugyanannál a munkavállalónál az egyik hónapban járhat műszakpótlék, a másikban nem. Egy 21 munkanapos hónapban legalább 7 munkanapon kell eltérnie a kezdésnek. Az Mt. nem határozza meg, mihez képest kell vizsgálni az eltérést. Javasolt – nem jogszabályi előírásként – a hónap leggyakoribb kezdési időpontjához viszonyítani, és ezt egységesen alkalmazni.

Munkavégzés 18 és 6 óra között #

A műszakpótlék csak a 18 és 6 óra közötti munkavégzés idejére jár, nem a teljes műszakra (Mt. 141. § (1) bekezdés). A 14 és 22 óra közötti délutáni műszakban tehát 18 órától, a műszak utolsó 4 órájára jár. A munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem munkaidő (Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont), ezért arra műszakpótlék sem jár.

Ha a munkakezdés nem változik #

Aki mindig azonos időpontban kezd – például állandó éjszakás –, annak műszakpótlék nem jár. Neki az éjszakai munkáért 15 százalék éjszakai pótlék jár, ha az éjszakai munka az 1 órát meghaladja (Mt. 142. §). Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti munkavégzés (Mt. 89. §). Az állandóan 14 és 22 óra között dolgozó munkavállalónak sem műszakpótlék, sem éjszakai pótlék nem jár. Részletesen: éjszakai pótlék.

Mennyi a műszakpótlék? #

A műszakpótlék a számítási alap 30 százaléka a 18 és 6 óra közötti munkaórákra (Mt. 141. § (1) bekezdés). A számítási alap – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér (Mt. 139. § (2) bekezdés). Órabérnél ez az órabér. Havibérnél a havi alapbért általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, részmunkaidőnél a 174 óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. § (3) bekezdés). Havi 435 000 forintos alapbérnél az egy órára járó műszakpótlék 750 forint.

Műszakpótlék és más bérpótlékok #

A műszakpótlék és az éjszakai pótlék nem jár együtt: aki műszakpótlékra jogosult, annak éjszakai pótlék nem jár (Mt. 142. §). Nem mérhető munkavégzésű ügyeletnél pedig egységesen 50 százalék bérpótlék jár, a műszakpótlék helyett is (Mt. 144. § (2)–(3) bekezdés). Más pótlékokkal való együttes alkalmazását az Mt. nem zárja ki.

• Vasárnapi pótlék (50 százalék) jár, ha a vasárnapi rendes munkaidő kizárólag a több műszakos tevékenységen alapul (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 101. § (1) bekezdés d) pont, Mt. 90. § b) pont).
• Munkaszüneti napon végzett munkáért 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 140. § (2) bekezdés).
• A 18 és 6 óra közötti rendkívüli munkaidőre a műszakpótlék is jár, a rendkívüli munkaidő pótléka mellett, mert a 141. § a munkavégzés idejét és nem a rendes munkaidőt vizsgálja (Mt. 141. § (1) bekezdés, Mt. 143. §). A rendkívüli munkaidő díjazásáról a túlórapótlékról szóló cikkünkben írunk.

Műszakpótlék az alapbérben vagy átalányban #

A felek olyan alapbért is megállapíthatnak, amely a műszakpótlékot is magában foglalja (Mt. 145. § (1) bekezdés). A munkaszerződésben bérpótlék helyett havi pótlékátalány is kiköthető (Mt. 145. § (2) bekezdés a) pont). Az átalányról tehát a munkaszerződésben kell megállapodni; egyoldalú munkáltatói döntéssel nem vezethető be. Részletesen: pótlékátalány.

Műszakpótlék a távolléti díjban és állásidő alatt #

A műszakpótlékot a távolléti díjba – például a szabadság díjazásába – akkor kell beszámítani, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a beosztás szerinti munkaideje legalább 30 százalékában pótlékra jogosító időszakban dolgozott (Mt. 151. § (3) bekezdés). Az irányadó időszak az esedékességet megelőző utolsó hat hónap (Mt. 148. § (1) bekezdés b) pont). A számítást a távolléti díjról szóló útmutatónk mutatja be.

Állásidő esetén a munkavállalót – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér, és ha a beosztása szerint műszakpótlékra lett volna jogosult, a pótlék is megilleti (Mt. 147. §).

Kivételek és eltérési lehetőség #

A műszakpótlék szabályától kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet, mert az Mt. 165. §-a ezt nem korlátozza (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). A számítási alapnál a felek eltérő megállapodást köthetnek (Mt. 139. § (2) bekezdés). Attól azonban senki nem térhet el, hogy a bérpótlék a rendes munkaidő díjazásán felül jár (Mt. 139. § (1) bekezdés, Mt. 165. § (1) bekezdés d) pont).

Fiatal, várandós és kisgyermekes munkavállalók #

Fiatal munkavállaló számára éjszakai munka nem osztható be (Mt. 114. § (5) bekezdés c) pont). Nála műszakpótlék legfeljebb a 18 és 22 óra közötti munkavégzés után merülhet fel. A munkavállaló számára várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermek hároméves koráig éjszakai munka nem osztható be (Mt. 113. § (5) bekezdés). A nő és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermek hároméves korától tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be éjszakai munka (Mt. 113. § (6) bekezdés).

Vezető, kölcsönzött és egyszerűsített foglalkoztatású munkavállaló #

A vezető munkaszerződése a bérpótlékok szabályaitól is eltérhet, és munkarendje kötetlen (Mt. 209. § (1) és (4) bekezdés). Kölcsönzésnél a kölcsönvevő munkavállalóira irányadó alapvető feltételeket, köztük a munkabér összegére vonatkozó szabályokat kell biztosítani (Mt. 219. § (1)–(2) bekezdés). A munkabér összegére vonatkozó egyenlő bánásmódot egyes esetekben – például a kikölcsönzések között is díjazott, határozatlan idejű munkavállalónál – csak a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell alkalmazni (Mt. 219. § (3) bekezdés). Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, nem alkalmazandó rendelkezések között a bérpótlékok nem szerepelnek (Mt. 203. § (1) bekezdés). Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) az Mt.-t az abban meghatározott eltérésekkel rendeli alkalmazni (Efo. tv. 4. § (1) bekezdés). Részletesen: egyszerűsített foglalkoztatás.

Számpélda: a műszakpótlék kiszámítása #

Egy munkavállaló havi alapbére 435 000 forint, általános teljes napi munkaidőben dolgozik három műszakban (6–14, 14–22 és 22–6 óra). A hónap 21 munkanapjából 8 napon reggel 6, 7 napon délután 14, 6 napon este 22 órakor kezdett. Kollektív szerződés és eltérő megállapodás nincs. A munkaidő-nyilvántartás szerint 18 és 6 óra között – a munkaközi szünetek nélkül – 74 órát dolgozott. (7 délutáni műszakban 4-4 óra, 6 éjszakai műszakban 8-8 óra, összesen 76 óra; ebből 2 óra az éjszakai műszakok 20 perces munkaközi szünete, a délutáni szünet 18 óra előtt volt.)

1. A cikkben javasolt módszer szerint – a hónap leggyakoribb, reggel 6 órás kezdéséhez viszonyítva – a munkakezdés 13 munkanapon eltért. Ez több a 21 munkanap egyharmadánál, vagyis 7 napnál (Mt. 141. § (2) bekezdés).
2. A legkorábbi (6 óra) és a legkésőbbi (22 óra) kezdés között 16 óra a különbség, ez legalább 4 óra (Mt. 141. § (2) bekezdés).
3. A számítási alap: 435 000 forint / 174 óra = 2500 forint óránként (Mt. 139. § (3) bekezdés a) pont).
4. A műszakpótlék óránként 2500 forint 30 százaléka, azaz 750 forint; a hónapra 74 óra × 750 forint = 55 500 forint (Mt. 141. § (1) bekezdés).
5. Az éjszakai órákra éjszakai pótlék nem jár, mert a munkavállaló műszakpótlékra jogosult (Mt. 142. §).

Ha ugyanez a munkavállaló minden nap 22 órakor kezdene, műszakpótlék nem járna. Az éjszakai munkájáért óránként 2500 forint 15 százaléka, azaz 375 forint éjszakai pótlék illetné meg (Mt. 142. §).

Gyakori hibák #

• A műszakpótlékot a délutáni műszak kezdetétől számolják, pedig csak a 18 és 6 óra közötti munkára jár (Mt. 141. § (1) bekezdés).
• A rendszerességet csak a munkaszerződés megkötésekor ítélik meg, pedig a feltételeket havonta kell vizsgálni (Mt. 141. § (2) bekezdés).
• Az állandó éjszakás munkavállalónak műszakpótlékot fizetnek éjszakai pótlék helyett, vagy a műszakpótlékos munkavállalónak mindkettőt (Mt. 142. §).
• A havi alapbért nem 174 órával osztják, hanem a hónap tényleges óraszámával (Mt. 139. § (3) bekezdés).
• A szabadság díjazásánál kihagyják a műszakpótlékot, holott a 30 százalékos feltétel teljesül (Mt. 151. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkáltatói tájékoztató – több műszakos munkarend minta (KKV 0525) – a munkaviszony kezdetén kötelező tájékoztatás több műszakos munkarendhez, a bérpótlékok táblázatával.
• Havi csoportos műszakbeosztás (KKV 0548) – a csapat havi beosztásához műszakkódokkal; ebből ellenőrizhető a munkakezdés változása.
• Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012) – egyéni heti beosztás közléséhez, az éjszakai munka jelölésével.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a 18 és 6 óra közötti munkaórák rögzítéséhez, ami a pótlék elszámolásának alapja.
• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – ha a műszakpótlékot az alapbérbe építik vagy pótlékátalányban állapítják meg.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Hány órától jár a délutáni műszakpótlék? #

18 órától, ha a munkakezdés az adott hónapban rendszeresen változik (Mt. 141. § (1)–(2) bekezdés). A 14 és 22 óra közötti délutáni műszakban ezért a műszak utolsó 4 órájára jár pótlék, a munkaközi szünet kivételével.

Mennyi a műszakpótlék? #

Az egy órára járó alapbér 30 százaléka minden, 18 és 6 óra között ledolgozott órára (Mt. 141. § (1) bekezdés). Havibérnél az órabért a havi alapbér 174-ed része adja (Mt. 139. § (3) bekezdés).

Jár-e műszakpótlék, ha a munkavállaló mindig azonos időpontban kezdve, éjszaka dolgozik? #

Nem, mert a munkakezdés nem változik. Az éjszakai munkáért viszont 15 százalék éjszakai pótlék jár, ha az éjszakai munka az 1 órát meghaladja (Mt. 141. § (2) bekezdés, Mt. 142. §).

Jár-e műszakpótlék két műszakos munkarendben? #

Igen, ha az adott hónapban mindkét feltétel teljesül (Mt. 141. § (2) bekezdés). Heti váltásnál, 6 és 14, illetve 14 és 22 órás kezdéssel, a kezdések között 8 óra a különbség, így a 4 órás feltétel teljesül. Az egyharmados feltételt havonta külön kell vizsgálni. A hónap leggyakoribb kezdési időpontjához viszonyítva heti váltásnál a munkanapok közel felében eltér a kezdés. Az Mt. a viszonyítási alapot nem határozza meg, ezért javasolt – nem jogszabályi előírásként – a választott módszert egységesen alkalmazni. Ha a feltételek teljesülnek, a pótlék a 18 és 22 óra közötti munkára jár (Mt. 141. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Bérpótlékok áttekintése
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• A munkabér kifizetése: határidő, mód és bérjegyzék
• Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.