Rehabilitációs hozzájárulás: kinek kell fizetnie?

A rehabilitációs hozzájárulás megfizetése annak a munkaadónak kötelező, amelynél a foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Minden hiányzó főre évente a minimálbér kilencszeresét kell megfizetni. A szabályokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) tartalmazza (Mmtv. 23. § (1), (3) és (5) bekezdés). Bemutatjuk a létszám számítását, a megváltozott munkaképesség fogalmát és a határidőket.

Röviden #

• Fizetni kell, ha a létszám a 25 főt meghaladja, és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma nem éri el a létszám 5 százalékát (Mmtv. 23. § (1) bekezdés).
• A létszám a KSH útmutatója szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám, egy tizedesjegyre kerekítve (Mmtv. 23. § (4) bekezdés).
• Az éves összeg a hiányzó létszám és a mérték szorzata; a mérték a tárgyév első napján érvényes minimálbér kilencszerese fejenként (Mmtv. 23. § (3) és (5) bekezdés).
• A munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg a hozzájárulást; az I–III. negyedévre előleget kell fizetni (Mmtv. 24. § (1)–(2) bekezdés).
• A megváltozott munkaképességű munkavállalókról nyilvántartást kell vezetni, és azt a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig meg kell őrizni (Mmtv. 23. § (7) bekezdés).

Ki köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni? #

A kötelezettség a munkaadót terheli. Az Mmtv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) fogalmát veszi át (Mmtv. 1. § (2) bekezdés 7. pont). Eszerint munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván (Flt. 58. § (5) bekezdés c) pont).

Fizetni akkor kell, ha a két feltétel egyszerre teljesül (Mmtv. 23. § (1) bekezdés):

• a foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és
• a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Ezt a törvény kötelező foglalkoztatási szintnek nevezi.

Hogyan kell a létszámot számolni? #

Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A létszámot egy tizedesjegyre kell kerekíteni, a kerekítés általános szabályai szerint (Mmtv. 23. § (4) bekezdés). A létszámból ki kell hagyni (Mmtv. 23. § (2) bekezdés):

• a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatottakat,
• az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalókat,
• az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalókat,
• a munka törvénykönyve alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,
• a hivatásos és szerződéses állományú katonát, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, amely őt nevelőszülőként foglalkoztatja.

Munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél kell figyelembe venni. A kölcsönbeadónál akkor kell számításba venni, ha a kölcsönbeadó erről a kölcsönvevő felé nyilatkozik (Mmtv. 23. § (4a) bekezdés). A több munkáltató által létesített munkaviszonyban álló munkavállalót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál kell figyelembe venni (Mmtv. 23. § (1a) bekezdés).

Ki számít megváltozott munkaképességű személynek? #

A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű az a személy (Mmtv. 22. §),

• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
• aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló okirat (például szakvélemény, hatósági bizonyítvány) időbeli hatálya alatt,
• akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
• aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Velük egy tekintet alá esik a korábban sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy fogyatékossággal élő hallgatónak minősült személy, legutoljára a 26. életéve betöltése szerinti naptári évben (Mmtv. 22/A. § (1) bekezdés). Beszámít a legalább napi 4 órában foglalkoztatott rehabilitációs mentor is, a törvényben meghatározott sávok szerint 1–12 fő (Mmtv. 22/A. § (2) bekezdés). A részletekről a megváltozott munkaképességű munkavállalókról szóló cikkünkben olvashat.

Mennyi a rehabilitációs hozzájárulás? #

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a hozzájárulás mértékének szorzata (Mmtv. 23. § (3) bekezdés). A mérték a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének, vagyis a minimálbérnek a kilencszerese, fejenként és évente (Mmtv. 23. § (5) bekezdés).

A számítás lépései:

• kötelező foglalkoztatási szint = létszám × 5 százalék,
• hiányzó létszám = kötelező foglalkoztatási szint – a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma,
• éves hozzájárulás = hiányzó létszám × 9 × a tárgyév január 1-jén érvényes havi minimálbér.

2026. január 1-jén a havi minimálbér 322 800 forint, így a hozzájárulás mértéke 2026-ben fejenként 9 × 322 800 forint. A minimálbér szabályairól a minimálbérről szóló cikkünkben olvashat.

Számpélda: a rehabilitációs hozzájárulás kiszámítása #

Egy kft. tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma – a figyelmen kívül hagyandó személyek nélkül – 60,0 fő. A kft. 1,0 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.

1. A létszám meghaladja a 25 főt, ezért vizsgálni kell a kötelező foglalkoztatási szintet.
2. Kötelező foglalkoztatási szint: 60,0 × 5 százalék = 3,0 fő.
3. Hiányzó létszám: 3,0 – 1,0 = 2,0 fő.
4. Éves hozzájárulás: 2,0 × 9 × havi minimálbér, vagyis a tárgyév január 1-jén érvényes havi minimálbér 18-szorosa.
5. Ha a negyedéves tényadatok is ugyanezt mutatják, egy-egy negyedéves előleg az éves kötelezettség 25 százaléka, azaz a havi minimálbér 4,5-szerese (Mmtv. 24. § (2) bekezdés).

A rehabilitációs hozzájárulás bevallása és megfizetése #

A hozzájárulást a fizetésre kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára (Mmtv. 24. § (1) bekezdés). Év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg a tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves kötelezettség 25 százaléka. Az előleget a munkaadó maga állapítja meg, és a befizetéssel egyidejűleg vallja be; a IV. negyedévre előleget nem kell fizetni (Mmtv. 24. § (2) bekezdés).

A fizetési határidőket az Art. 3. melléklete határozza meg (Art. 58. § (2) bekezdés, 3. melléklet I. rész 6.1–6.2. pont):

• az I–III. negyedévre járó előleget a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni,
• a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után teljesít először bevallást és előlegfizetést (Mmtv. 24. § (2) bekezdés). A törvény által nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt és az Art.-t kell alkalmazni (Mmtv. 24. § (3) bekezdés).

Kivételek és különös esetek #

• Legfeljebb 25 fős létszám: nincs fizetési kötelezettség, mert a létszámnak a 25 főt meg kell haladnia (Mmtv. 23. § (1) bekezdés).
• Mentesülő szervezetek: a törvény – „különösen” fordulattal, példálózóan – a rendvédelmi szerveket, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetet, a honvédelmi szervezeteket és a honvédelemért felelős miniszter fenntartásában álló szakképző intézményt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot nevesíti; e felsorolásban versenyszférabeli munkaadó nem szerepel (Mmtv. 23. § (6) bekezdés).
• Egyszerűsített foglalkoztatás: az így alkalmazottak nem számítanak bele a létszámba (Mmtv. 23. § (2) bekezdés b) pont); erről külön cikkünkben írunk.

Mit tegyen a munkáltató? #

1. Az előleg kiszámításához negyedévente, a tárgynegyedév tényadatai alapján állapítsa meg a létszámot (Mmtv. 23. § (2) és (4) bekezdés, Mmtv. 24. § (2) bekezdés).
2. Kérje be a megváltozott munkaképességet igazoló okiratokat, és figyelje azok időbeli hatályát (Mmtv. 22. §).
3. Vezesse a törvényben előírt nyilvántartást, és őrizze meg a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető (Mmtv. 23. § (7) bekezdés). Az egészségi adatok kezeléséről a munkavállalók egészségügyi adatairól szóló cikkünkben olvashat.
4. Számolja ki az előleget, és határidőben fizesse meg és vallja be (Mmtv. 24. § (2) bekezdés).
5. Az év lezárása után számolja el az éves hozzájárulást, és a különbözetet az adóévet követő év február 25-ig fizesse meg (Art. 3. melléklet I. rész 6.2. pont).
6. Mérlegelje, hogy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával csökkentheti a hiányzó létszámot.

Kapcsolódó iratminták #

• Rehabilitációs hozzájárulás számítólap minta (KKV 0667) – a létszám, a kötelező foglalkoztatási szint, az éves hozzájárulás és a negyedéves előleg kiszámításához.
• Munkáltatói adózási checklist minta (KKV 0207) – a munkáltatót terhelő bevallási és fizetési kötelezettségek rendszeres ellenőrzéséhez.
• Év végi adózási checklist minta (KKV 0215) – az év végi elszámolásokhoz, köztük a hozzájárulás különbözetének rendezéséhez.
• Munkavállalói adatkezelési tájékoztató minta (KKV 0110) – a munkavállalói adatok, így a nyilvántartásban szereplő egészségi adatok kezelésének bemutatásához.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.), hatályos szövege a Jogtárban; a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.), hatályos szövege a Jogtárban; az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni 25 fős létszámnál? #

Nem. A kötelezettség akkor áll fenn, ha a létszám a 25 főt meghaladja (Mmtv. 23. § (1) bekezdés). Mivel a létszámot egy tizedesjegyre kerekítve kell megállapítani, a 25,0 fő még nem, a 25,1 fő már meghaladja a küszöböt (Mmtv. 23. § (4) bekezdés).

Kell-e a IV. negyedévre előleget fizetni? #

Nem, a negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell (Mmtv. 24. § (2) bekezdés). Az éves rehabilitációs hozzájárulás és a befizetett előlegek különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni (Art. 3. melléklet I. rész 6.2. pont).

Melyik munkaadónál számít a kölcsönzött munkavállaló? #

A kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, a kölcsönbeadónál pedig akkor, ha a kölcsönbeadó erről a kölcsönvevő felé nyilatkozik (Mmtv. 23. § (4a) bekezdés). A kölcsönzés szabályairól külön cikkünkben olvashat.

Mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak? #

A megváltozott munkaképességű munkavállaló és az Mmtv. 22/A. § szerinti személy természetes személyazonosító adatait és TAJ-számát, a munkaképesség-változás, az egészségi állapot vagy az egészségkárosodás mértékét, a sajátos nevelési igény vagy a fogyatékosság tényét, valamint az igazoló okiratok másolatát (Mmtv. 23. § (7) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Minimálbér és garantált bérminimum
• Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka
• Várandós munkavállaló jogai és a munkáltató kötelezettségei
• Fiatal munkavállaló foglalkoztatása
• Nyugdíjas foglalkoztatása: mire figyeljen a munkáltató?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 27. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 27-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.