Rendkívüli munkaidő (túlóra): elrendelés és korlátok

A rendkívüli munkaidő – a köznyelvben túlóra – a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszak heti munkaidején felüli munkaidő, továbbá az ügyelet tartama (Mt. 107. §). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint naptári évenként 250 óra rendelhető el, írásbeli megállapodással további legfeljebb 150 óra (Mt. 109. § (1)–(2) bekezdés). Egyes munkavállalóknak egyáltalán nem rendelhető el (Mt. 113. § (1) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk, mi minősül rendkívüli munkaidőnek, hogyan kell elrendelni, és milyen korlátai vannak.

Röviden #

• Rendkívüli munkaidő a beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak heti munkaidején felüli munkaidő és az ügyelet (Mt. 107. §).
• A rendkívüli munkaidőt a munkáltató rendeli el; a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni (Mt. 108. § (1) bekezdés).
• Évente 250 óra rendelhető el, írásbeli megállapodással további 150 óra; kollektív szerződés alapján 300, illetve további 100 óra (Mt. 109. § (1)–(2) bekezdés, Mt. 135. § (3) bekezdés).
• Évközben kezdődő, határozott idejű és részmunkaidős munkaviszonyban a korlátot arányosan kell alkalmazni (Mt. 109. § (3) bekezdés).
• Nem rendelhető el a munkavállalónak várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelőnek a gyermek hároméves koráig, egészségkárosító kockázatnál, valamint a fiatal munkavállalónak (Mt. 113. § (1) bekezdés, Mt. 114. § (5) bekezdés a) pont).
• Díjazása főszabály szerint 50 százalék bérpótlék, vagy – megállapodás vagy kollektív szerződés alapján – szabadidő; vasárnap vasárnapi pótlék is járhat (Mt. 143. § (2) bekezdés, Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont).

Mi a rendkívüli munkaidő? #

„Rendkívüli munkaidő a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama.”

Forrás: Mt. 107. §. A rendkívüli munkaidő tehát nem csak a napi munkaidő végén ledolgozott többletóra. Ide tartozik a beosztás szerinti munkaidő előtt vagy pihenőnapon végzett munka is, mert az eltér a beosztástól. A munkaidőkereten felüli munkáról: munkaidőkeret.

Az ügyelet teljes tartama rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § d) pont). A készenlétre magára 20, az ügyeletre 40 százalék bérpótlék jár (Mt. 144. § (1) bekezdés). A készenlét vagy az ügyelet alatt ténylegesen végzett munkára a 139–143. § szerinti bérpótlék jár (Mt. 144. § (2) bekezdés). Ha az ügyeleti munkavégzés tartama nem mérhető, 50 százalék jár, és az ügyelet teljes tartamát a napi munkaidőbe kell számítani (Mt. 144. § (3) bekezdés, Mt. 99. § (6) bekezdés). Részletesen: készenlét és ügyelet.

Kötetlen munkarendben a 93–112. §-t – így a rendkívüli munkaidő fogalmát, elrendelését és éves korlátját (Mt. 107–109. §) – nem kell alkalmazni, és a munkaidő nyilvántartása sem kötelező (Mt. 96. § (3) bekezdés). A 113. § szerinti tilalmakat és a 143. § szerinti díjazást ez nem érinti. Kötetlen a vezető munkarendje, ha munkaszerződése eltérően nem rendelkezik (Mt. 209. § (1) és (4) bekezdés); eltérő megállapodás hiányában a bedolgozóé is (Mt. 199. § (4) bekezdés). Lásd: kötetlen munkarend.

A rendkívüli munkaidő elrendelése #

A rendkívüli munkaidőt a munkáltató rendeli el. Ha a munkavállaló kéri, az elrendelést írásban kell közölni (Mt. 108. § (1) bekezdés). Ez akkor is írásbelinek minősül, ha a helyben szokásos és általában ismert módon teszik közzé (Mt. 22. § (2) bekezdés b) pont). A munkáltató a munkaviszony kezdetén tájékoztat a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról (Mt. 46. § (1) bekezdés e) pont).

Nem korlátozott az elrendelés baleset, elemi csapás, súlyos kár, valamint az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében (Mt. 108. § (2) bekezdés). Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő csak annak rendelhető el, aki e napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható, vagy ilyen veszélyhelyzetben (Mt. 108. § (3) bekezdés).

A munkavállaló megtagadhatja az utasítást, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik (Mt. 54. § (2) bekezdés). Ilyen lehet például az éves korláton felüli vagy a tilalom ellenére elrendelt rendkívüli munkaidő.

Mennyi rendkívüli munkaidő rendelhető el? #

Az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodást a munkavállaló a naptári év végére mondhatja fel (Mt. 109. § (2) bekezdés, Mt. 135. § (3) bekezdés). A megállapodást a munkáltató nyilvántartja (Mt. 134. § (4) bekezdés c)–d) pont). Az éves keretről: mennyi túlóra rendelhető el egy évben.

Arányos korlát évközi kezdésnél, határozott időnél és részmunkaidőnél #

Az éves korlátokat arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre (Mt. 109. § (3) bekezdés). Az Mt. az arányosítás módszerét nem határozza meg. Részmunkaidőnél kézenfekvő a napi munkaidő és a teljes napi munkaidő aránya: napi 6 órás részmunkaidőnél 250 × 6 / 8 = 187,5 óra.

Napi és heti korlátok #

A beosztás szerinti napi munkaidőbe a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt, a heti munkaidőbe minden rendkívüli munkaidőt be kell számítani (Mt. 99. § (5) bekezdés). A napi munkaidő így a rendkívüli munkaidővel együtt sem haladhatja meg a 12, a heti a 48 órát (Mt. 99. § (2) bekezdés). Egyenlőtlen beosztásnál a heti korlátot a 94. § (1)–(2) bekezdése szerinti időszakon, illetve – ha ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezési okok indokolják – kollektív szerződés alapján legfeljebb 12 hónapon belül átlagban kell figyelembe venni (Mt. 99. § (7) bekezdés).

Kivételek: hosszabb teljes napi munkaidőnél írásbeli megállapodással napi 24, heti 72 óra a korlát (Mt. 99. § (3) bekezdés). A téli időszámítás kezdetekor a korlát legfeljebb egy órával túlléphető (Mt. 99. § (4) bekezdés). Munkanap-áthelyezéssel érintett héten – munkaidőkeret hiányában – a heti korlát nem irányadó (Mt. 99. § (8) bekezdés). A közlekedési ágazat egyes munkaköreiben a felek írásbeli megállapodása a korlátot legfeljebb 12 órával meghaladhatja (Mt. 135. § (4)–(5) bekezdés).

A munkaközi szünet számításánál is figyelembe kell venni a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt (Mt. 103. § (1)–(2) bekezdés). A napi pihenőidő legalább 11 óra (Mt. 104. § (1) bekezdés). Az ügyelet a megkezdés napjára beosztott munkaidővel együtt sem haladhatja meg a 24 órát (Mt. 111. §).

Kinek nem rendelhető el rendkívüli munkaidő? #

• A munkavállalónak várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig (Mt. 113. § (1) bekezdés a) pont).
• A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak gyermeke hároméves koráig (Mt. 113. § (1) bekezdés b) pont).
• Ha a munkáltató a munkakörre vagy a munkavállalóra egészségkárosító kockázatot állapított meg (Mt. 113. § (1) bekezdés c) pont).
• A fiatal, vagyis 18 év alatti munkavállalónak (Mt. 114. § (5) bekezdés a) pont, Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont).

A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak a gyermek hároméves korától négyéves koráig csak a hozzájárulásával rendelhető el rendkívüli munkaidő. Kivétel a baleset, elemi csapás és más veszélyhelyzet (Mt. 113. § (2) bekezdés). Részletesen: várandós munkavállaló, fiatal munkavállaló foglalkoztatása.

A rendkívüli munkaidő díjazása #

• A beosztás szerinti napi munkaidőn felül, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkáért 50 százalék bérpótlék, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár (Mt. 143. § (2) bekezdés).
• A szabadidő nem lehet rövidebb a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár (Mt. 143. § (3) bekezdés).
• Heti pihenőnapon 100 százalék bérpótlék jár, ha a munkáltató másik pihenőnapot ad, 50 százalék (Mt. 143. § (4) bekezdés).
• Munkaszüneti napon 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 143. § (5) bekezdés).
• Vasárnap végzett rendkívüli munkáért 50 százalék vasárnapi pótlék is jár, ha a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben nem foglalkoztatható, vagy csak több műszakos, készenléti jellegű vagy kereskedelmi munkakörben foglalkoztatható (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont). Az Mt. a két pótlék együttes alkalmazását nem zárja ki.
• A szabadidőt és a 143. § (4) bekezdés szerinti másik heti pihenőnapot legkésőbb a munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Egyenlőtlen beosztásnál ez a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak vége, a kereten felüli munkánál a következő munkaidőkeret vége (Mt. 143. § (6) bekezdés). A felek megállapodása alapján a szabadidő legkésőbb a következő év december 31-ig adható ki (Mt. 143. § (7) bekezdés).

A pótlék és a szabadidő a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót (Mt. 143. § (1) bekezdés, Mt. 139. § (1) bekezdés). A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalányt is megállapíthatnak (Mt. 145. § (2) bekezdés a) pont). A számításról: túlórapótlék.

A rendkívüli munkaidő nyilvántartása #

A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidőt, valamint az önként vállalt túlmunka alapján teljesített rendkívüli munkaidőt (Mt. 134. § (1) bekezdés a) és d) pont). A teljesített rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának naprakészen megállapíthatónak kell lennie (Mt. 134. § (2) bekezdés). Kötetlen munkarendben ez a nyilvántartás nem kötelező (Mt. 96. § (3) bekezdés b) pont). Lásd: munkaidő-nyilvántartás.

Eltérési lehetőségek és különös szabályok #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés a 101–108. §-tól és a 109. § (2)–(3) bekezdésétől csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés g)–h) pont). Az éves keretet viszont legfeljebb 300 órára emelheti (Mt. 135. § (3) bekezdés). A díjazás szabályaitól (Mt. 143. §) kollektív szerződés eltérhet, mert az Mt. 165. §-a ezt nem korlátozza (Mt. 277. § (2) bekezdés). Ezért a kollektív szerződés rendelkezéseit is meg kell nézni.

A közlekedési ágazat egyes munkaköreiben kollektív szerződés a 101–109. §-tól is eltérhet (Mt. 135. § (4) bekezdés). Munkaerő-kölcsönzésnél a munkaidővel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevő gyakorolja (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont).

Ha a munkaviszony a munkaidőkeret vége előtt szűnik meg, a többletmunkára egyes megszűnési módoknál a rendkívüli munkaidő szabályait kell alkalmazni (Mt. 95. § (2) bekezdés). Lásd: munkaidőkeret számítása.

Számpélda: az éves rendkívüli munkaidő figyelése #

Egy általános teljes napi munkaidőben dolgozó munkavállaló 2027. november 30-ig 230 óra rendkívüli munkaidőt teljesített. Kollektív szerződés nincs. Decemberben a munkáltató további 30 órát szeretne elrendelni.

1. Az éves korlátból 250 − 230 = 20 óra maradt (Mt. 109. § (1) bekezdés).
2. A további 10 órát csak írásbeli megállapodás alapján, önként vállalt túlmunkaként rendelheti el (Mt. 109. § (2) bekezdés).
3. Ha a munkavállaló havi alapbére 450 000 forint, a bérpótlék alapja 450 000 / 174 ≈ 2586 forint óránként (Mt. 139. § (3) bekezdés a) pont).
4. Munkanapon végzett 10 óra rendkívüli munkaidőért az 50 százalékos bérpótlék 10 × 2586 × 0,5 ≈ 12 930 forint (Mt. 143. § (2) bekezdés).
5. Napi 6 órás részmunkaidős munkatársánál az éves korlát arányosan 187,5 óra lenne (Mt. 109. § (3) bekezdés c) pont).

Gyakori hibák #

• A rendkívüli munkaidőt nem rögzítik naprakészen, ezért az éves korlát túllépése nem derül ki (Mt. 134. § (1)–(2) bekezdés).
• A 250 órán felüli munkát írásbeli megállapodás nélkül rendelik el (Mt. 109. § (2) bekezdés).
• Részmunkaidős vagy évközben belépett munkavállalónál a teljes éves korlátot alkalmazzák (Mt. 109. § (3) bekezdés).
• Várandós vagy kisgyermekét egyedül nevelő munkavállalónak rendelnek el rendkívüli munkaidőt (Mt. 113. § (1) bekezdés).
• A pihenőnapon végzett munkáért csak 50 százalék pótlékot fizetnek, pedig másik pihenőnap hiányában 100 százalék jár (Mt. 143. § (4) bekezdés).
• A munkavállaló kérése ellenére szóban rendelik el a rendkívüli munkaidőt (Mt. 108. § (1) bekezdés).
• Vasárnapi rendkívüli munkánál nem fizetik meg a vasárnapi pótlékot (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a rendes és a rendkívüli munkaidő havi, munkavállalónkénti nyilvántartásához.
• Csoportos napi jelenléti ív (KKV 0549) – a rendkívüli munka, a készenlét és az ügyelet napi rögzítéséhez csoportonként.
• Munkaidő-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0550) – ha a teljesített órákat és az éves rendkívüli munkaidőt táblázatban összesíti.
• Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012) – a beosztás és módosításai rögzítéséhez; a beosztástól eltérő munka rendkívüli munkaidő.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a munkaviszony kezdetén a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról adandó tájékoztatáshoz.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Kell-e írásban elrendelni a rendkívüli munkaidőt? #

Csak akkor kötelező, ha a munkavállaló kéri (Mt. 108. § (1) bekezdés). Bizonyítási okból azonban érdemes minden esetben írásban vagy a nyilvántartó rendszerben rögzíteni; ez gyakorlati javaslat. Az elrendelés helyben szokásos módon történő közzététele is írásbelinek minősül (Mt. 22. § (2) bekezdés b) pont).

Megtagadhatja-e a munkavállaló a rendkívüli munkaidőt? #

Ha az elrendelés jogszerű, a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és dolgozni (Mt. 52. § (1) bekezdés). Megtagadhatja viszont, ha az utasítás munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, például túllépi az éves korlátot vagy tilalomba ütközik (Mt. 54. § (2) bekezdés). Az önként vállalt túlmunka csak írásbeli megállapodással rendelhető el (Mt. 109. § (2) bekezdés).

Rendkívüli munkaidőnek számít-e az ügyelet és a készenlét? #

Az ügyelet teljes tartama rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § d) pont), és legfeljebb 24 óra lehet (Mt. 111. §). A készenlét nem szerepel a 107. §-ban; a készenlét alatt ténylegesen végzett munkára a 139–143. § szerinti bérpótlék jár (Mt. 144. § (2) bekezdés). Ez a munka eltér a beosztástól, ezért rendkívüli munkaidőnek minősül (Mt. 107. § a) pont), és az éves korlátba is beszámít.

Mennyi rendkívüli munkaidő rendelhető el részmunkaidősnek? #

Az éves korlátot arányosan kell alkalmazni (Mt. 109. § (3) bekezdés c) pont). A napi munkaidő arányában számolva napi 4 órás részmunkaidőnél ez 250 × 4 / 8 = 125 óra. A részmunkaidőn felül végzett, a beosztástól eltérő munka is rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § a) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkaidő szabályai és a pihenőidő – teljes útmutató munkáltatóknak
• Túlóra éves keret: mennyi túlóra rendelhető el egy évben?
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• Munkaidőkeret: mikor és hogyan alkalmazható?
• Munkaidő-nyilvántartás: mit kell rögzíteni?
• Teljes napi munkaidő és általános munkarend
• Munkaidőkeret számítása: hány órát kell teljesíteni?
• Munkaidő-beosztás: közlés, módosítás és szabályok

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.