Részmunkaidős foglalkoztatás szabályai

A részmunkaidő az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidő, amelyben a munkáltató és a munkavállaló megállapodik (Mt. 92. § (5) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkaviszony eltérő megállapodás hiányában általános teljes napi munkaidőre jön létre, ezért a részmunkaidőt a munkaszerződésben kell kikötni (Mt. 45. § (4) bekezdés). A minimálbért a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, a biztosítást a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), az egyenlő bánásmódot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) is szabályozza, az egyszerűsített foglalkoztatásra pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) is vonatkozik. Az alábbiakban bemutatjuk a részmunkaidős foglalkoztatás szabályait: a beosztást, a rendkívüli munkaidőt, a bért, a szabadságot, a társadalombiztosítást és a kivételeket.

Röviden #

• A részmunkaidőben a feleknek meg kell állapodniuk; ennek hiányában a munkaviszony általános teljes napi, napi 8 órás munkaidőre jön létre (Mt. 45. § (4) bekezdés, Mt. 92. § (1) bekezdés).
• A legalább 4 órás beosztás szerinti napi munkaidő a részmunkaidőre nem vonatkozik (Mt. 99. § (1) bekezdés).
• A rendkívüli munkaidő éves kerete (és az önként vállalt túlmunka kerete) arányosan csökken, a bérpótlék alapját pedig – eltérő megállapodás hiányában – a 174 óra arányos részével kell számolni (Mt. 109. § (1)–(3) bekezdés, Mt. 139. § (2)–(3) bekezdés).
• A minimálbér havi, heti és napi összegét a munkaidővel arányosan kell figyelembe venni, az órabér-minimum napi 8 órás teljes napi munkaidő mellett változatlan (426/2025. Korm. rendelet 2. § (4)–(5) bekezdés).
• A gyermek 4 éves koráig (három vagy több gyermeknél 6 éves koráig) a munkáltató a munkavállaló ajánlatára köteles félmunkaidős részmunkaidőt elfogadni (Mt. 61. § (3) bekezdés).
• A részmunkaidős munkavállaló – a saját jogú nyugdíjas és az egyszerűsítetten foglalkoztatott kivételével – ugyanúgy biztosított, mint a teljes munkaidős (Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont, Tbj. 4. § 11. pont, Efo. tv. 10. § (1) bekezdés a) pont).
• A részmunkaidős jelleg miatti, ésszerű indok nélküli kedvezőtlenebb bánásmód hátrányos megkülönböztetés (Ebktv. 8. § r) pont, Ebktv. 7. § (2) bekezdés b) pont).

Mi a részmunkaidő? #

Az Mt. meghatározása:

„A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).”

(Mt. 92. § (5) bekezdés). A viszonyítási alap tehát a munkakörre irányadó teljes napi munkaidő. Ez általában napi 8 óra. A felek megállapodásával legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója (Mt. 92. § (1)–(2) bekezdés). Tulajdonos a gazdasági társaság 25 százalékot meghaladó szavazattal rendelkező tagja (Mt. 92. § (3) bekezdés). Napi munkaidőnek a teljes napi munkaidő és a részmunkaidő is minősül (Mt. 88. § (1) bekezdés). A köznyelvben „részmunkaidős állásnak”, napi 4 órás részmunkaidőnél „félállásnak” is nevezik.

Mikor alkalmazható a részmunkaidő? #

Bármely munkakörben, ha a felek megállapodnak benne (Mt. 92. § (5) bekezdés). Mivel a munkaszerződést írásba kell foglalni, a részmunkaidőt is abban kell rögzíteni (Mt. 44. §); a meglévő munkaviszony közös megegyezéssel módosítható részmunkaidőre (Mt. 58. §). A munkáltató a munkakörök megjelölésével köteles tájékoztatni a munkavállalókat a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségéről (Mt. 61. § (1) bekezdés a) pont).

A munkavállaló is kezdeményezheti a részmunkaidőt:

• a munkaviszony első 6 hónapja után a munkáltató tájékoztatása alapján (Mt. 61. § (2) bekezdés);
• gyermeke 8 éves koráig vagy gondozóként, a munkaviszony első 6 hónapját kivéve (Mt. 61. § (4) bekezdés d) pont);
• gyermeke 4 éves koráig – 3 vagy több gyermek esetén 6 éves koráig – az általános teljes napi munkaidő felére: ezt az ajánlatot a munkáltató köteles elfogadni (Mt. 61. § (3) bekezdés).

A kérelmet írásban, indokolással és a változtatás időpontjának megjelölésével kell benyújtani, a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik; elutasítás esetén indokolnia kell. Ha a munkáltató a kérelmet jogellenesen utasítja el, vagy 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulását a bíróság pótolja (Mt. 61. § (5)–(6) bekezdés). Részletesen: részmunkaidő kérése gyermek nevelése miatt.

A részmunkaidő szabályai #

Munkaszerződés és tájékoztatás #

A munkaszerződésben a napi munkaidőt rögzítse egyértelműen (például napi 4 vagy 6 óra). A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztat többek között a napi munkaidő tartamáról, azokról a napokról, amelyekre munkaidő osztható be, és a napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról (Mt. 46. § (1) bekezdés e) pont). Ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg, csak a munkáltatói jogkör gyakorlójáról kell tájékoztatni, kivéve a behívás alapján végzett munkát, amelynél a teljes tájékoztatás kötelező (Mt. 46. § (6) bekezdés, Mt. 193. §).

Munkaidő-beosztás részmunkaidőben #

A beosztás szerinti napi munkaidő általános alsó határa, a 4 óra, a részmunkaidőre nem vonatkozik (Mt. 99. § (1) bekezdés). A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, legalább 168 órával előre írásban kell közölni (Mt. 97. § (4) bekezdés). Munkaidőkeretnél a teljesítendő munkaidőt a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapján kell megállapítani (Mt. 93. § (2) bekezdés), vagyis részmunkaidőnél a rövidebb napi munkaidővel. Ha a beosztás szerinti napi munkaidő a 6 órát meghaladja, legalább 20 perc munkaközi szünet jár (Mt. 103. § (1) bekezdés a) pont). A kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak vasárnapra is beosztható rendes munkaidő (Mt. 101. § (1) bekezdés f) pont).

Rendkívüli munkaidő részmunkaidőben #

A munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munkaidő akkor is, ha a teljes napi munkaidőt nem lépi túl (Mt. 107. § a) pont). A beosztás szerinti napi munkaidőn felül elrendelt rendkívüli munkaidőre 50 százalék bérpótlék, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár (Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont). Az éves keret naptári évenként 250 óra (Mt. 109. § (1) bekezdés). Ez a felek írásbeli megállapodásával további legfeljebb 150 órával bővíthető, ez az önként vállalt túlmunka (Mt. 109. § (2) bekezdés). Részmunkaidőnél mindkét keretet arányosan kell alkalmazni (Mt. 109. § (3) bekezdés). Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el; ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodásával legfeljebb további 100 óra önként vállalt túlmunka, amelyet a munkavállaló a naptári év végére felmondhat (Mt. 135. § (3) bekezdés). A bérpótlék számítási alapjánál – eltérő megállapodás hiányában – a havi alapbért nem 174 órával, hanem a 174 óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. § (2)–(3) bekezdés). Részletesen: rendkívüli munkaidő.

Bér és minimálbér #

A 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a teljes munkaidőre járó minimálbér 2026. január 1-jétől havi 322 800 forint, órabérnél 1856 forint (426/2025. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés). Részmunkaidőnél a minimálbér és a garantált bérminimum havi, heti és napi összegét a munkaidővel arányosan csökkentve kell figyelembe venni (426/2025. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés a) pont). Az órabértétel változatlan. Csak akkor csökken vagy nő arányosan, ha a munkakörre irányadó teljes napi munkaidő 8 óránál hosszabb vagy rövidebb (426/2025. Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés, (5) bekezdés b) pont). A munka díjazásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani (Mt. 12. § (1) bekezdés). Részletesen: minimálbér és garantált bérminimum.

Szabadság részmunkaidőben #

Az Mt. a szabadságot munkanapban határozza meg, és a részmunkaidő miatt nem rendeli csökkenteni: az alapszabadság 20 munkanap, amelyhez az életkor szerinti pótszabadság járul (Mt. 116. §, Mt. 117. § (1) bekezdés). A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni; egyenlőtlen beosztásnál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot, a szabadság pedig órában is kiadható és nyilvántartható (Mt. 124. § (1)–(4) bekezdés). Részletesen: a szabadság kiszámítása.

Átirányítás és társadalombiztosítás #

A munkaszerződéstől eltérő munkakörben való átmeneti foglalkoztatás éves korlátját részmunkaidőnél arányosan kell alkalmazni (Mt. 53. § (2) bekezdés). A munkaviszonyban álló munkavállaló teljes és részmunkaidőben egyaránt biztosított (Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont). Kivétel a saját jogú nyugdíjas: ő kiegészítő tevékenységet folytató személyként munkaviszonyban sem biztosított (Tbj. 4. § 11. pont, Tbj. 6. § (1) bekezdés). Az egyszerűsítetten foglalkoztatott sem biztosított (Efo. tv. 10. § (1) bekezdés a) pont). A biztosított munkavállaló járulékalapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ); ez a saját jogú nyugdíjasra és az egyszerűsítetten foglalkoztatottra nem vonatkozik. Ezt nem kell alkalmazni többek között a gyermekgondozási ellátásban részesülőkre és a nappali rendszerű oktatásban tanulókra (Tbj. 27. § (2)–(3) bekezdés).

Kivételek és eltérési lehetőségek #

A munkaszerződés az Mt. Második Részétől – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés a napi munkaidőre és a részmunkaidőre vonatkozó szabályoktól (Mt. 88–93. §), valamint a beosztás korlátaitól (Mt. 99. §) csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés b) és f) pont); a 61. §-tól szintén csak a munkavállaló javára (Mt. 62. § (2) bekezdés).

• Egyszerűsített foglalkoztatás: a 61. § (kérelem, kötelező részmunkaidő) nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés e) pont).
• Fiatal munkavállaló: több munkaviszony esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, és 4,5 órát meghaladó beosztásnál legalább 30, 6 órát meghaladónál legalább 45 perc munkaközi szünet jár (Mt. 114. § (4) bekezdés, (5) bekezdés a) és e) pont).
• Munkaerő-kölcsönzés: részmunkaidő köthető, a behívás alapján végzett munka azonban nem alkalmazható (Mt. 222. § (3) bekezdés b) pont).

Részmunkaidő vagy rövidebb teljes napi munkaidő? #

A kettő nem azonos. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat (Mt. 92. § (4) bekezdés). A részmunkaidő ehhez képest a munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél is rövidebb (Mt. 92. § (5) bekezdés). Köztulajdonban álló munkáltatónál rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárását kivéve – nem írható elő (Mt. 205. § (3) bekezdés); ez a szabály a teljes napi munkaidőről szól.

Behívás alapján végzett munka #

A legfeljebb napi 6 óra részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló a munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva is dolgozhat; ilyenkor a munkaidőkeret legfeljebb 4 hónap, a beosztást pedig legalább 72 órával előre kell közölni (Mt. 193. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: behívás alapján végzett munka.

Számpélda: bérpótlék és túlórakeret részmunkaidőben #

Egy munkavállaló napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik, a munkakörre irányadó teljes napi munkaidő 8 óra, kollektív szerződés és a bérpótlék alapjáról szóló eltérő megállapodás nincs, havi alapbére 360 000 forint. A részmunkaidő aránya 6/8, azaz 0,75.

1. A bérpótlék számítási alapja: 174 × 0,75 = 130,5 óra, így az egy órára járó alapbér 360 000 / 130,5 ≈ 2758,62 forint (Mt. 139. § (3) bekezdés b) pont).
2. A beosztáson felüli rendkívüli munkaidő minden órájára 50 százalék, azaz ≈ 1379,31 forint bérpótlék jár a rendes munkabéren felül (Mt. 143. § (1)–(2) bekezdés).
3. Az éves rendkívüli munkaidő-keret: 250 × 0,75 = 187,5 óra; önként vállalt túlmunka esetén további 150 × 0,75 = 112,5 óra (Mt. 109. § (1)–(3) bekezdés).
4. Az alapbérnek el kell érnie a havi minimálbér 0,75-szörösét, illetve – ha a munkakör legalább középfokú végzettséget igényel – a garantált bérminimum arányos részét (426/2025. Korm. rendelet 2. § (2) és (5) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A részmunkaidőről csak szóban állapodnak meg; a munkaszerződés eltérő megállapodás hiányában általános teljes napi munkaidőre jön létre (Mt. 45. § (4) bekezdés).
• A beosztáson felül végzett, de 8 órát el nem érő munkát nem kezelik rendkívüli munkaidőként (Mt. 107. § a) pont, Mt. 143. § (2) bekezdés).
• A bérpótlék alapját 174 órával számolják, és a túlórakeretet nem arányosítják (Mt. 139. § (3) bekezdés b) pont, Mt. 109. § (3) bekezdés).
• A szabadságot a részmunkaidő arányában csökkentik, pedig az munkanapban jár (Mt. 116. §, Mt. 124. § (1) bekezdés).
• A kisgyermekes munkavállaló félmunkaidős ajánlatát elutasítják, vagy 15 napon belül nem válaszolnak a kérelemre (Mt. 61. § (3) és (6) bekezdés).
• A részmunkaidős munkavállalót a juttatásokból indokolatlanul kizárják (Ebktv. 8. § r) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkáltatói tájékoztató – részmunkaidős foglalkoztatás minta (KKV 0527) – a 7 napon belül átadandó írásbeli tájékoztatáshoz, a napi munkaidő és a beosztás szabályaival.
• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – a részmunkaidő kikötéséhez a munkaviszony létesítésekor.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – ha a meglévő teljes munkaidős munkaviszony részmunkaidőre változik, vagy fordítva.
• Munkaszerződés-módosítási kérelem és munkáltatói válasz (Mt. 61. §) (KKV 0538) – a munkavállalói kérelem és a 15 napon belüli munkáltatói válasz rögzítéséhez.
• Munkaidőkeret elrendelése minta (KKV 0011) – ha a részmunkaidős munkavállaló munkaidejét munkaidőkeretben osztja be.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szöveg; a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), hatályos szöveg; az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), hatályos szöveg; a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, hatályos szöveg; az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), hatályos szöveg.

Gyakori kérdések #

Hány óra lehet a részmunkaidő? #

Az Mt. alsó határt nem ír elő: a részmunkaidő bármely, a munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidő lehet (Mt. 92. § (5) bekezdés), és a 4 órás beosztási minimum sem vonatkozik rá (Mt. 99. § (1) bekezdés). Fél órát meg nem haladó napi munkaidőnél – a behívás alapján végzett munka kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójáról kell tájékoztatni (Mt. 46. § (6) bekezdés), a biztosított munkavállaló járulékalapja pedig legalább a minimálbér 30 százaléka (Tbj. 27. § (2) bekezdés).

Mennyi szabadság jár részmunkaidőben? #

Ugyanannyi munkanap, mint teljes munkaidőben: az alapszabadság 20 munkanap, plusz a pótszabadságok (Mt. 116. §, Mt. 117. § (1) bekezdés). A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál pedig a különös kiadási és nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni (Mt. 124. § (1)–(4) bekezdés).

Mennyi a részmunkaidős minimálbér? #

A havi minimálbér (322 800 forint) a munkaidővel arányosan csökken: napi 8 órás teljes napi munkaidő mellett napi 4 órás részmunkaidőnél például a fele (426/2025. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés a) pont). Órabérnél a minimum nem csökken: napi 8 órás teljes napi munkaidő mellett 1856 forint (426/2025. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés b) pont).

Kötelező-e részmunkaidőt adni a kisgyermekes szülőnek? #

Igen, ha a munkavállaló gyermeke 4 évesnél – 3 vagy több gyermek esetén 6 évesnél – fiatalabb, és az általános teljes napi munkaidő felére kéri: ezt a munkáltató köteles elfogadni (Mt. 61. § (3) bekezdés). Más részmunkaidő-kérelemre a munkáltató 15 napon belül írásban, elutasításnál indokolással nyilatkozik; ha jogellenesen utasítja el, vagy nem nyilatkozik, a hozzájárulását a bíróság pótolja (Mt. 61. § (6) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Atipikus foglalkoztatási formák – áttekintés munkáltatóknak
• Részmunkaidő gyermek nevelése miatt: mikor kötelező elfogadni?
• Rendkívüli munkaidő (túlóra): elrendelés és korlátok
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Szabadság kiszámítása: hogyan kell kiszámolni a szabadságot?
• Távmunka: a munkáltató kötelezettségei
• Home office és távmunka: mi a különbség?
• Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.