Szabadság kiadása: ki dönt és milyen határidővel?

A szabadság kiadása főszabály szerint a munkáltató joga és kötelessége. Az időpontot a munkavállaló előzetes meghallgatása után ő határozza meg, és legalább 15 nappal előre közli (Mt. 122. § (1) és (4) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) ugyanakkor több kivételt is ismer. Évi 7 munkanapot, a gyermek után járó pótszabadságot, a szülői és az apasági szabadságot a munkavállaló kérése szerint kell kiadni. Az alábbiakban sorra vesszük, ki dönt, milyen határidőket kell betartani, és mikor térhet el a munkáltató a főszabálytól.

Röviden #

• A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki (Mt. 122. § (1) bekezdés).
• A kiadás időpontját legkésőbb 15 nappal a szabadság kezdete előtt közölni kell (Mt. 122. § (4) bekezdés).
• Évente 7 munkanapot a munkavállaló kérése szerint, legfeljebb két részletben kell kiadni (Mt. 122. § (2) bekezdés). Ez a munkaviszony első három hónapjára nem vonatkozik, és az igényt legalább 15 nappal előre be kell jelenteni.
• A gyermek után járó pótszabadság és a szülői szabadság a kérés szerinti időpontban jár, 15 napos bejelentéssel (Mt. 122. § (4a) bekezdés). Az apasági szabadság szintén a kérés szerint jár, legfeljebb két részletben (Mt. 118. § (4) bekezdés).
• Eltérő megállapodás hiányában évente egyszer legalább 14 egybefüggő napos pihenést kell biztosítani (Mt. 122. § (3) bekezdés).
• A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni; halasztás és megszakítás csak kivételesen, írásbeli indokolással lehetséges (Mt. 123. § (1), (5) és (5a) bekezdés).

A szabadság kiadása: ki dönt az időpontról? #

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki (Mt. 122. § (1) bekezdés). A döntés tehát a munkáltatóé, de előtte meg kell hallgatnia a munkavállalót. A munkavállaló kívánságát – a lent ismertetett kivételeken túl – nem köteles teljesíteni. A munkavállaló érdekeit azonban méltányos mérlegelés alapján figyelembe kell vennie. A teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat (Mt. 6. § (3) bekezdés).

A kiadás szabályairól a munkáltató a munkaviszony kezdetén írásban tájékoztatja a munkavállalót (Mt. 46. § (1) bekezdés h) pont). A szabadság mértékéről és számításáról a szabadság szabályairól szóló teljes útmutatónkban és a szabadság kiszámításáról szóló cikkünkben olvashat.

Közlés legalább 15 nappal előre #

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell (Mt. 122. § (4) bekezdés). Az Mt. a közlés alakját nem írja elő, a munkavállaló kérésére azonban a munkáltatónak a jognyilatkozatát írásba kell foglalnia (Mt. 22. § (1) bekezdés). Vita esetén a közlés szabályszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja (Mt. 24. § (4) bekezdés). Ezért javasolt a szabadság kiadását írásban, például szabadságigénylő lapon vagy elektronikus rendszerben dokumentálni.

A 15 nap naptári nap (Mt. 25. § (1)–(2) bekezdés), és a szabadság első napjától visszafelé kell számolni. A visszafelé számított határidő lejártára az Mt. külön szabályt nem tartalmaz, a 25. § (3)–(5) bekezdése az előre futó határidőkre szól. Biztonságos megoldás, ha a közlés napja és a szabadság első napja között legalább 15 teljes naptári nap telik el. Ha a legkésőbbi közlési nap pihenőnapra esik, a közlést az azt megelőző munkanapon célszerű megtenni. Ugyanez vonatkozik a munkavállaló 15 napos bejelentésére is (Mt. 122. § (2) és (4a) bekezdés). A határidőkről: határidők számítása a munkajogban.

A munkavállaló kérése szerint kiadandó szabadság #

Az alábbi táblázat mutatja, mely szabadságot kell a munkavállaló kérése szerint kiadni, és melyiknek az időpontját határozza meg a munkáltató:

Év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszonynál a 7 munkanapra is az arányosítás szabálya irányadó (Mt. 122. § (2) bekezdés, Mt. 121. §). A kérés szerinti napokat a munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, legfeljebb 60 nappal halaszthatja el, az apasági szabadságot akkor sem (Mt. 123. § (5) bekezdés a) pont). Részletesen: gyermek után járó pótszabadság, szülői szabadság, apasági szabadság.

Egybefüggő pihenés: a szabadság kiadása legalább 14 napra #

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól (Mt. 122. § (3) bekezdés). A 14 napba a szabadságként kiadott napokon túl a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap is beszámít.

Példa: a hétfőtől péntekig dolgozó munkavállaló 2026. augusztus 3-tól (hétfő) augusztus 14-ig (péntek) 10 munkanap szabadságot kap. Az előtte és utána lévő hétvégékkel együtt augusztus 1-jétől 16-áig, 16 egybefüggő napig mentesül a munkavégzés alól, így a követelmény teljesül.

A felek ettől a szabálytól megállapodással eltérhetnek, ezt maga a törvény teszi lehetővé („eltérő megállapodás hiányában”). Kollektív szerződés azonban csak a munkavállaló javára térhet el tőle (Mt. 135. § (2) bekezdés k) pont).

A szabadság kiadása az esedékesség évében #

A szabadságot – az apasági és a szülői szabadság kivételével – az esedékesség évében kell kiadni (Mt. 123. § (1) bekezdés). Kiadottnak számít az adott évben a szabadság, ha abban kezdődik, és legfeljebb 5 munkanapja esik a következő évre (Mt. 123. § (4) bekezdés). Ha például egy 8 munkanapos szabadság december végén kezdődik, és ebből 5 munkanap esik januárra, a teljes szabadság az előző évben kiadottnak számít. Ha 6 munkanap esne januárra, ez a feltétel már nem teljesül.

Kivételek az esedékesség évétől #

• Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki (Mt. 123. § (2) bekezdés). Ha például a munkaviszony 2026. október 5-én kezdődik, a 2026-ra járó arányos szabadság 2027. március 31-ig adható ki.
• A munkavállaló oldalán felmerült ok esetén a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni (Mt. 123. § (3) bekezdés). Ez akkor alkalmazandó, ha az ok miatt a szabadság az esedékesség évében nem volt kiadható. Ilyen ok lehet például a betegség miatti keresőképtelenség.
• Kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyede az esedékességet követő év március 31-ig is kiadható. Ennek feltétele a kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok (Mt. 123. § (5) bekezdés c) pont).
• Az életkor szerinti pótszabadságot a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig kell kiadni (Mt. 123. § (6) bekezdés). Részletesen: életkor szerinti pótszabadság.

A szabadság átviteléről részletesen: átvihető-e a szabadság a következő évre.

A szabadság kiadása kivételes esetben: halasztás és megszakítás #

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató két intézkedést tehet (Mt. 123. § (5) bekezdés a)–b) pont).

• Elhalaszthatja a szabadság kiadását – az apasági szabadság kivételével – legfeljebb 60 nappal.
• Megszakíthatja a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági és a szülői szabadság kivételével.

Az intézkedést írásban indokolni kell, halasztásnál pedig egyidejűleg közölni kell a kiadás javasolt időpontját (Mt. 123. § (5a) bekezdés). A munkavállalónak az időpont módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Megszakításnál a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és vissza történő utazás, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be (Mt. 123. § (7) bekezdés). Részletesen: visszahívható-e a munkavállaló a szabadságáról.

Munkanapokra: a szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál #

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1) bekezdés). Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot (Mt. 124. § (2) bekezdés). Ilyenkor a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül; ekkor a szabadságot órában kell nyilvántartani (Mt. 124. § (3)–(4) bekezdés). Részletesen: munkaidőkeret, szabadság kiszámítása.

Eltérések a szabadság kiadása szabályaitól #

A munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). A felek megállapodására és a kollektív szerződésre az Mt. 135. §-a az alábbi korlátokat állítja.

• A megváltás tilalmától, a munkanapokra kiadástól és a megszűnéskori megváltástól nem lehet eltérni (Mt. 135. § (1) bekezdés c)–e) pont, Mt. 124–125. §).
• Kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el a 14 egybefüggő nap szabályától (Mt. 135. § (2) bekezdés k) pont). Ugyanez vonatkozik a halasztásra, a megszakításra, a szabadság egynegyedének átvitelére és az életkor szerinti pótszabadság átvitelére (Mt. 135. § (2) bekezdés l) pont).
• A többi kiadási szabálytól – a 122. § (1), (2), (4) és (4a), valamint a 123. § (1)–(4) és (7) bekezdésétől – az Mt. 135. §-a nem korlátozza az eltérést. Ezektől kollektív szerződés mindkét irányban, a munkavállaló hátrányára is eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés). Ha a munkáltatónál kollektív szerződés van, annak szabadságra vonatkozó rendelkezéseit is meg kell nézni.

Vezető állású munkavállaló #

A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részének szabályaitól – így a kiadás időpontjára és az esedékességre vonatkozó Mt. 122–123. §-tól is – eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Az Mt. nem rendezi egyértelműen, hogy ez kiterjed-e azokra a szabályokra, amelyektől a felek megállapodása a 135. § (1) bekezdése szerint sem térhet el, így a megváltás tilalmára (Mt. 122. § (5) bekezdés, Mt. 135. § (1) bekezdés c) pont). Ezektől a vezetőnél sem javasolt eltérni. Az apasági szabadságtól – a kérés szerinti, legfeljebb két részletben történő kiadást is beleértve – és a szülői szabadság mértékétől, feltételétől nem lehet eltérni (Mt. 209. § (2) bekezdés d)–e) pont). A szülői szabadság kérés szerinti kiadását (Mt. 122. § (4a) bekezdés) a felsorolás nem említi. A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.

Egyszerűsített foglalkoztatás #

Egyszerűsített foglalkoztatásnál a szabadság kiadására vonatkozó Mt. 122–124. § nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés k) pont). Részletesen: egyszerűsített foglalkoztatás.

Munkaerő-kölcsönzés #

A kikölcsönzés tartama alatt a munkaidővel és a pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja és teljesíti (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). A munkáltatói jogkör megosztását a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása tartalmazza (Mt. 217. § (1) bekezdés). Az Mt. a szabadság kiadását itt kifejezetten nem nevesíti, ezért javasolt a megállapodásban rögzíteni, ki adja ki a szabadságot. A 218. § (4) bekezdés c) pontjától a felek eltérhetnek, mert az Mt. csak a 218. § (4) bekezdés a) és b) pontjától tiltja az eltérést (Mt. 222. § (1) bekezdés c) pont). A kikölcsönzésen kívüli időszakban a szabadságot a munkáltató, vagyis a kölcsönbeadó adja ki. Részletesen: munkaerő-kölcsönzés.

Számpélda: a szabadság kiadása határidőkkel #

1. A munkavállaló 2026. november 18-tól (szerda) 5 munkanapot kér az évi 7 nap terhére. Igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie (Mt. 122. § (2) bekezdés). Ha legkésőbb november 2-án (hétfő) bejelenti, a bejelentés és a szabadság első napja között 15 teljes nap telik el, így a határidő biztosan teljesül. A munkáltató a kért időpontban köteles kiadni.
2. A munkáltató a fennmaradó szabadságból 2026. december 7-től (hétfő) 10 munkanapot ad ki. Az időpontot legkésőbb 15 nappal előtte közölnie kell (Mt. 122. § (4) bekezdés). A 15 teljes nap módszerével a legkésőbbi közlési nap november 21. lenne; mivel ez szombat, a biztonságos megoldás, ha november 20-án (péntek) vagy korábban közli.
3. Ha a munkavállaló december 7. előtt megbetegszik, és keresőképtelensége az év végéig tart, a szabadság az esedékesség évében nem adható ki. Ilyenkor a keresőképtelenség megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni (Mt. 123. § (3) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A munkáltató a munkavállaló meghallgatása nélkül jelöli ki a szabadságot (Mt. 122. § (1) bekezdés).
• A szabadságot 15 napnál rövidebb határidővel, akár másnapra rendelik el (Mt. 122. § (4) bekezdés).
• Az évi 7 munkanapot, a gyermek után járó pótszabadságot vagy a szülői szabadságot nem a kért időpontban adják ki (Mt. 122. § (2) és (4a) bekezdés).
• A ki nem adott szabadságot jogalap nélkül viszik át a következő évre, pedig a kiadás az esedékesség évében a munkáltató kötelezettsége (Mt. 123. § (1) bekezdés).
• A halasztást vagy a megszakítást nem indokolják írásban, és nem térítik meg a munkavállaló költségeit (Mt. 123. § (5a) és (7) bekezdés).
• A munkaviszony fennállása alatt a szabadságot pénzben megváltják (Mt. 122. § (5) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Szabadságigénylő lap minta (KKV 0014) – a szabadság igénylése jogcím szerint; dokumentálja a munkavállaló meghallgatását és a munkáltató döntését vagy eltérő időpontját.
• Éves szabadságolási terv (KKV 0551) – a szabadságok éves tervezéséhez szervezeti egységenként, a kérés szerinti napok és a helyettesítés feltüntetésével.
• Szabadságolási szabályzat minta (KKV 0162) – a tervezés, igénylés, jóváhagyás, halasztás és nyilvántartás belső rendje.
• Szabadság-nyilvántartás minta (KKV 0015) – a kiadott és a fennmaradó szabadság, valamint a 14 egybefüggő nap teljesülésének követésére.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a belépéskor kötelező írásbeli tájékoztatás, benne a szabadság kiadásának szabályaival.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Kiadhatja-e a munkáltató a szabadságot a munkavállaló akarata ellenére? #

Igen, főszabály szerint a munkáltató dönt az időpontról, a munkavállaló előzetes meghallgatása után és legalább 15 nappal előre közölve (Mt. 122. § (1) és (4) bekezdés). Kivétel az évi 7 munkanap, a gyermek után járó pótszabadság, a szülői és az apasági szabadság. Ezeket a munkavállaló kérése szerint kell kiadni (Mt. 122. § (2) és (4a) bekezdés, Mt. 118. § (4) bekezdés).

Megtagadhatja-e a munkáltató a kért 7 munkanapot? #

Nem, ha a munkavállaló az igényét legalább 15 nappal előre bejelentette, és már nincs a munkaviszony első három hónapjában (Mt. 122. § (2) bekezdés). A munkáltató csak az Mt. 123. § (5) bekezdésében meghatározott kivételes okból halaszthatja el, legfeljebb 60 nappal. A halasztást írásban kell indokolni (Mt. 123. § (5) bekezdés a) pont, (5a) bekezdés).

Mi a teendő, ha a szabadság kiadása betegség miatt elmarad? #

A szabadságot ilyenkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni (Mt. 123. § (3) bekezdés). A szabály akkor alkalmazandó, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt a szabadság az esedékesség évében nem volt kiadható. Az időpontot ilyenkor is a kiadás általános szabályai szerint kell közölni (Mt. 122. § (4) bekezdés).

Lehet-e a szabadság kiadása a felmondási idő alatt? #

Az Mt. ezt nem tiltja: a felmondási idő alatt is a kiadás általános szabályai érvényesek, a 15 napos közlési határidővel (Mt. 122. § (4) bekezdés). A munkaviszony megszűnéséig ki nem adott arányos szabadságot meg kell váltani (Mt. 125. §). Munkáltatói felmondásnál a munkavállalót legalább a felmondási idő felére fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. § (1) bekezdés). Az Mt. kifejezetten nem rendezi, kiadható-e szabadság a felmentés idejére. Mivel a munkavállaló ekkor már mentesül a munkavégzés alól, és távolléti díj illeti meg (Mt. 70. § (1) és (3) bekezdés), javasolt a szabadságot a felmentési időn kívüli napokra kiadni. Részletesen: felmentési idő.

Kell-e írásban közölni a szabadság kiadását? #

Az Mt. nem írja elő, de a munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát írásba kell foglalnia (Mt. 22. § (1) bekezdés). A halasztást és a megszakítást viszont mindig írásban kell indokolni (Mt. 123. § (5a) bekezdés). A szabadságot a munkáltató köteles nyilvántartani (Mt. 134. § (1) bekezdés c) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• A szabadság szabályai – teljes útmutató munkáltatóknak
• Szabadság átvitele: átvihető-e a következő évre?
• Életkor szerinti pótszabadság
• Gyermek után járó pótszabadság
• Szülői szabadság: feltételek és díjazás
• Szabadság kiszámítása: hogyan kell kiszámolni a szabadságot?
• Apasági szabadság: mennyi jár és hogyan igényelhető?
• Szabadság megváltása: mikor fizethető ki pénzben?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.