Szabadság kiszámítása: hogyan kell kiszámolni a szabadságot?

A szabadság kiszámítása három lépésből áll: a 20 munkanap alapszabadsághoz hozzá kell adni a munkavállalót megillető pótszabadságokat, majd az évközi belépés vagy kilépés, illetve a munkában nem töltött idő miatt arányosítani kell (Mt. 115. §, Mt. 116. §, Mt. 121. §). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a szabadság munkanapban jár, és a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. § (2) bekezdés). Az alábbi útmutató lépésenként és számpéldákkal mutatja be a számítást.

Röviden #

• Az alapszabadság 20 munkanap (Mt. 116. §).
• Életkor szerint évi 1–10, a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után 2, 4 vagy összesen 7 munkanap pótszabadság jár (Mt. 117. § (1) bekezdés, Mt. 118. § (1) bekezdés).
• A hosszabb életkor szerinti pótszabadság már abban az évben jár, amelyben a munkavállaló az életkort betölti; a gyermeket a születése évében már figyelembe kell venni (Mt. 117. § (2) bekezdés, Mt. 118. § (3) bekezdés).
• Évközi kezdésnél vagy megszűnésnél a szabadság arányos része jár, az apasági és a szülői szabadság kivételével (Mt. 121. § (1) bekezdés).
• A szabadság a munkában töltött idő alapján jár; a keresőképtelenség és a szülési szabadság munkában töltött időnek számít (Mt. 115. § (1)–(2) bekezdés).

Mikor kell a szabadság kiszámítása? #

• Belépéskor: a munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól (Mt. 46. § (1) bekezdés h) pont).
• Minden naptári év elején: a szabadság naptári évenként jár (Mt. 115. § (1) bekezdés), ezért az éves keretet évente újra meg kell állapítani.
• Változáskor: gyermek születésekor, a megváltozott munkaképesség megállapításakor vagy hosszabb, munkában töltött időnek nem minősülő távollét után.
• A munkaviszony megszűnésekor: az arányos, de ki nem adott szabadságot – az apasági és a szülői szabadság kivételével – meg kell váltani (Mt. 125. §).

A szabadság többi szabályáról – a kiadásról, az átvitelről és a megváltásról – a szabadság szabályairól szóló teljes útmutatónkban olvashat.

A szabadság kiszámítása lépésről lépésre #

Alapszabadság és pótszabadságok #

1. Alapszabadság: 20 munkanap (Mt. 116. §). Felelős: HR vagy bérszámfejtés, belépéskor és minden év elején.
2. Életkor szerinti pótszabadság: a táblázat szerint (Mt. 117. § (1) bekezdés). A hosszabb pótszabadság már abban az évben jár, amelyben a munkavállaló az életkort betölti (Mt. 117. § (2) bekezdés). Részletesen: életkor szerinti pótszabadság.
3. Gyermek után járó pótszabadság: a 16 évesnél fiatalabb egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap; fogyatékos gyermekenként további 2 munkanap (Mt. 118. § (1)–(2) bekezdés). Gyermek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, fogyatékos az, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg (Mt. 294. § (1) bekezdés c) és h) pont). A gyermeket először a születése évében, utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amelyben 16. életévét betölti (Mt. 118. § (3) bekezdés). Részletesen: gyermek után járó pótszabadság.
4. Egyéb pótszabadság: évi 5 munkanap jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben 18. életévét betölti; annak, aki föld alatt állandó jelleggel vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozik; továbbá a megváltozott munkaképességű, a fogyatékossági támogatásra és a vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak (Mt. 119–120. §). Részletesen: pótszabadságok.

Arányosítás és munkában töltött idő #

5. Évközi kezdés vagy megszűnés: a szabadság arányos része jár (Mt. 121. § (1) bekezdés). A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. § (2) bekezdés). Az arányosítás módszerét az Mt. nem határozza meg; a példák a munkaviszonyban töltött naptári napok arányával számolnak. Az Mt. nem írja elő, hogy az előző munkáltatónál kiadott szabadságot be kell számítani; az új munkaviszonyban a 121. § szerinti arányos rész jár. Felelős: HR, belépéskor és kilépéskor. Részletesen: szabadság arányosítása.
6. Munkában nem töltött idő: a szabadság a munkában töltött idő alapján jár (Mt. 115. § (1) bekezdés). Munkában töltött idő a munkavégzésen túl többek között a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja és az 55. § (1) bekezdés szerinti mentesülés, így a keresőképtelenség is (Mt. 115. § (2) bekezdés, Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont). Ami nem szerepel a felsorolásban – például a hozzátartozó ápolására kapott fizetés nélküli szabadság –, az csökkenti a szabadságot. Részletesen: munkában töltött idő.

Apasági és szülői szabadság #

Az apasági szabadság 10 munkanap, amelyre az apa legkésőbb a gyermek születését – örökbefogadásnál az engedélyező határozat véglegessé válását – követő negyedik hónap végéig jogosult (Mt. 118. § (4) bekezdés). A szülői szabadság a gyermek hároméves koráig 44 munkanap, feltéve, hogy a munkaviszony egy éve fennáll (Mt. 118/A. §). Ezek a 121. § (1) bekezdése szerint nem arányosíthatók: évközi kezdésnél vagy megszűnésnél is teljes mértékben járnak, ezért külön tartsa nyilván őket. Részletesen: apasági szabadság, szülői szabadság.

Szabadság kiszámítása példákkal #

Szabadság kiszámítása teljes évre #

A munkavállaló 2026-ban tölti be a 36. életévét, és két, 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel. Életkora alapján 5, gyermekei után 4 munkanap pótszabadság jár (Mt. 117. § (1) bekezdés e) pont, Mt. 118. § (1) bekezdés b) pont). Éves szabadsága: 20 + 5 + 4 = 29 munkanap.

Évközi belépés #

A gyermektelen, 2026-ban 36. életévét betöltő munkavállaló 2026. július 1-jén lép be. Éves szabadsága 20 + 5 = 25 munkanap. A munkaviszony 2026-ban 184 napig áll fenn, az év 365 napos: 25 × 184 / 365 = 12,60. A töredék eléri a fél napot, ezért 13 munkanap jár (Mt. 121. § (1)–(2) bekezdés).

Megszűnés és megváltás #

Az első példa munkavállalójának munkaviszonya 2026. április 30-án megszűnik. 2026-ban 120 napot töltött munkaviszonyban: 29 × 120 / 365 = 9,53, vagyis 10 munkanap jár. Ha addig 6 napot vett ki, a fennmaradó 4 munkanapot meg kell váltani (Mt. 125. §). Ha a munkavállaló az arányosnál több szabadságot vett ki, a többlet elszámolásáról az Mt. kifejezetten nem rendelkezik; vitás esetben javasolt szakember bevonása. Részletesen: megváltható-e a szabadság pénzben.

Fizetés nélküli szabadság gyermekgondozásra #

A munkavállaló, akinek éves szabadsága 26 munkanap, 2026. január 1-jén kezdődött, az év végéig tartó, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van (Mt. 128. §). Ebből az első hat hónap, 2026. január 1-jétől június 30-ig 181 nap, munkában töltött idő (Mt. 115. § (2) bekezdés d) pont). Az Mt. ennek az arányosításnak a módját sem részletezi; naptári napokkal és a 121. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazva (az Mt. ezt erre az esetre kifejezetten nem írja elő): 26 × 181 / 365 = 12,89, vagyis 13 munkanap. Ha a fizetés nélküli szabadság korábban kezdődött, az első hat hónapot annak kezdetétől kell számítani (Mt. 115. § (2) bekezdés d) pont). A munkavállaló oldalán felmerült ok miatt ki nem adott szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni (Mt. 123. § (3) bekezdés).

Mire figyeljen a szabadság kiszámítása során? #

• Munkanapban kell számolni. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1) bekezdés). Munkaidő-beosztás hiányában az általános munkarend és a napi munkaidő az irányadó (Mt. 124. § (5) bekezdés).
• Egyenlőtlen munkaidő-beosztás. A hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot (Mt. 124. § (2) bekezdés). A szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a beosztással azonos tartamra mentesül; ekkor órában kell nyilvántartani (Mt. 124. § (3)–(4) bekezdés). A napokban megállapított keret órára való átszámításának módját az Mt. nem részletezi.
• Részmunkaidő. Az Mt. nem ír elő részmunkaidő miatti arányosítást: a 116–120. § szerinti napok a részmunkaidős munkavállalót is megilletik, a kiadás a beosztás szerinti munkanapokra történik (Mt. 124. § (1) bekezdés).
• Betegszabadság. A naptári évenként 15 munkanap betegszabadság nem része a szabadságnak, külön kell nyilvántartani (Mt. 126. § (1) bekezdés). Részletesen: betegszabadság.
• Nyilvántartás. A szabadságot a munkáltató nyilvántartja (Mt. 134. § (1) bekezdés c) pont). Részletesen: szabadság-nyilvántartás.

Eltérések és különös szabályok #

A munkaszerződés a munkavállaló javára eltérhet, például több szabadságot köthet ki (Mt. 43. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés a 113–121. §-tól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont), a 124–125. §-tól pedig sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el (Mt. 135. § (1) bekezdés d)–e) pont).

A vezető állású munkavállaló munkaszerződése a szabadság szabályaitól is eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Nem térhet el azonban az apasági és a szülői szabadságtól, a szülési szabadságtól és a gyermek gondozására járó fizetés nélküli szabadságtól (Mt. 209. § (2) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásnál a kiadásra vonatkozó 122–124. § nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés k) pont). A szabadság azonban ekkor is arányosan jár, és a ki nem adott részt a megszűnéskor meg kell váltani (Mt. 121. §, Mt. 125. §). A közszférában foglalkoztatottakra külön törvények eltérő szabályai vonatkozhatnak; ez a cikk a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyról szól.

Gyakori hibák #

• Az életkor szerinti pótszabadságot csak a születésnaptól, arányosan adják meg, pedig az az egész évre jár (Mt. 117. § (2) bekezdés).
• A gyermek születésének évében nem adják meg a gyermek után járó pótszabadságot (Mt. 118. § (3) bekezdés).
• Az apasági és a szülői szabadságot is arányosítják (Mt. 121. § (1) bekezdés).
• A keresőképtelenség idejét levonják, pedig az munkában töltött idő (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont).
• A fél napot elérő töredéknapot elhagyják (Mt. 121. § (2) bekezdés).
• Egyenlőtlen beosztásnál csak a beosztott műszakokat számítják szabadságnapnak, holott a hét minden napja munkanap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével (Mt. 124. § (2) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Szabadság-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0552) – a születési év és a gyermekek száma alapján kiszámolja az alap- és pótszabadságot, évközi kezdésnél vagy megszűnésnél az arányos keretet.
• Szabadság-nyilvántartás minta (KKV 0015) – a szabadság jogcímeinek, az arányosításnak és a kiadott napoknak éves nyilvántartása.
• Munkavállalói nyilatkozatok csomagja (KKV 0010) – belépéskor a gyermek után járó pótszabadság megállapításához szükséges nyilatkozatok.
• Éves munkavállalói nyilatkozatcsomag (KKV 0545) – év elején a gyermekek utáni pótszabadság adatainak frissítéséhez.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a belépéskor kötelező tájékoztatás, benne a szabadságnapok száma és számítási módja.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a munkaviszony megszűnésekor a szabadság elszámolásához.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Hogyan kell kerekíteni a szabadság kiszámítása során? #

A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. § (2) bekezdés). A fél napnál kisebb töredéket – ebből következően – nem kell egész napként figyelembe venni. A munkaszerződés, a kollektív szerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása ettől a munkavállaló javára eltérhet (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont, Mt. 16. § (1) bekezdés).

Jár-e szabadság a táppénz idejére? #

Igen. A keresőképtelenség időtartama munkavégzés alóli mentesülés, és munkában töltött időnek minősül, ezért a szabadságot nem csökkenti (Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont).

Mennyi szabadság jár részmunkaidőben? #

Ugyanannyi munkanap, mint teljes munkaidőben: az Mt. a részmunkaidő miatt nem írja elő a napok arányosítását (Mt. 116–120. §). A szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1) bekezdés), egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a 124. § (2)–(3) bekezdése szerint. Részletesen: részmunkaidős foglalkoztatás.

Változik-e a szabadság kiszámítása, ha a munkavállaló év közben tölti be az életkort? #

Igen, de a változás az egész évet érinti: a hosszabb pótszabadság már abban az évben jár, amelyben a munkavállaló az életkort betölti (Mt. 117. § (2) bekezdés). Aki 2026 decemberében tölti be a 25. életévét, 2026-ban – egész éves munkaviszonyban, más pótszabadság nélkül – már 21 munkanap szabadságra jogosult.

Kapcsolódó cikkek #

• A szabadság szabályai – teljes útmutató munkáltatóknak
• Életkor szerinti pótszabadság
• Gyermek után járó pótszabadság
• Szabadság megváltása: mikor fizethető ki pénzben?
• Apasági szabadság: mennyi jár és hogyan igényelhető?
• Szülői szabadság: feltételek és díjazás
• Szabadság kiadása: ki dönt és milyen határidővel?
• Szabadság átvitele: átvihető-e a következő évre?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.