A szabadság szabályai – teljes útmutató munkáltatóknak

A szabadság szabályai a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 115–125. §-ában találhatók. A munkavállalónak minden naptári évben szabadság jár, amely 20 munkanap alapszabadságból és pótszabadságokból áll (Mt. 115. § (1) bekezdés, Mt. 116. §). A szabadságot a munkáltató adja ki, főszabály szerint az esedékesség évében, és az időpontot legalább 15 nappal korábban közölnie kell (Mt. 122. § (1) és (4) bekezdés, Mt. 123. § (1) bekezdés). Ez az útmutató sorra veszi a mértéket, a kiadást, az átvitelt, a megváltást, a díjazást és a kivételeket, és minden témánál a részletes cikkünkre is mutat.

Röviden #

• Az alapszabadság 20 munkanap, amelyet életkor, gyermekek, fiatal kor, egyes munkakörülmények és egészségi állapot alapján pótszabadság egészít ki (Mt. 116–120. §).
• Évközi kezdésnél vagy megszűnésnél a szabadság arányos része jár, az apasági és a szülői szabadság kivételével (Mt. 121. § (1) bekezdés).
• Évente 7 munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (Mt. 122. § (2) bekezdés).
• A kiadás időpontját legkésőbb 15 nappal a szabadság kezdete előtt közölni kell (Mt. 122. § (4) bekezdés).
• A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni; kivétel csak a törvényben felsorolt esetekben van (Mt. 123. §).
• Pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet (Mt. 122. § (5) bekezdés, Mt. 125. §), a szabadság idejére távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) bekezdés a) pont).

Mi a szabadság, és hol találhatók a szabadság szabályai? #

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll (Mt. 115. § (1) bekezdés). A szabadság munkanapban jár, a munkavállaló erre az időre mentesül a munkavégzés alól, és távolléti díjat kap (Mt. 146. § (1) bekezdés a) pont).

Ettől elkülönül a betegszabadság, amely naptári évenként 15 munkanap a betegség miatti keresőképtelenség idejére (Mt. 126. § (1) bekezdés), a 24 hetes szülési szabadság (Mt. 127. § (1) bekezdés) és a fizetés nélküli szabadság (Mt. 128–133. §). Ezekről külön cikkekben írunk: betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság.

Kire vonatkoznak a szabadság szabályai? #

Az Mt. szerinti minden munkaviszonyra, így a határozott idejű és a részmunkaidős munkaviszonyra is. A részmunkaidő miatt az Mt. nem írja elő a szabadságnapok arányosítását; a szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1) bekezdés). Néhány csoportra eltérő szabály vonatkozik:

• Vezető állású munkavállaló: munkaszerződése a szabadság szabályaitól is eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Nem térhet el azonban az apasági és a szülői szabadságtól, a szülési szabadságtól és a gyermek gondozására járó fizetés nélküli szabadságtól (Mt. 209. § (2) bekezdés). Részletesen: vezető állású munkavállaló.
• Egyszerűsített foglalkoztatás: a kiadásra vonatkozó 122–124. § és a 126–133. § nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés k)–l) pont). A szabadság ekkor is jár – a munkaviszony tartamához igazodva arányosan –, és a ki nem adott részt a megszűnéskor meg kell váltani (Mt. 121. §, Mt. 125. §). Részletesen: egyszerűsített foglalkoztatás.
• Munkaerő-kölcsönzés: a kikölcsönzés alatt a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos munkáltatói jogokat a kölcsönvevő gyakorolja (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). Az Mt. nem mondja ki, hogy a szabadság kiadása is ide tartozik-e, és a pihenőidőt máshol a fizetett éves szabadságtól külön kezeli (Mt. 295. § (1) bekezdés a)–b) pont). Ezt a kérdést az Mt. tehát nem rendezi. Ezért a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodásában – amely a munkáltatói jogkör megosztását tartalmazza (Mt. 217. § (1) bekezdés) – javasolt kifejezetten rögzíteni, ki adja ki és ki tartja nyilván a szabadságot.

A közszférában foglalkoztatottakra külön törvények eltérő szabályai vonatkozhatnak; ez az útmutató a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyról szól.

A szabadság szabályai: mennyi szabadság jár? #

Alapszabadság és életkor szerinti pótszabadság #

Az alapszabadság 20 munkanap (Mt. 116. §). Életkor szerinti pótszabadság jár a 25. életévtől 1, a 28.-tól 2, a 31.-től 3, a 33.-tól 4, a 35.-től 5, a 37.-től 6, a 39.-től 7, a 41.-től 8, a 43.-tól 9, a 45. életévtől 10 munkanap (Mt. 117. § (1) bekezdés). A hosszabb pótszabadság már abban az évben jár, amelyben a munkavállaló az életkort betölti (Mt. 117. § (2) bekezdés). Részletesen: életkor szerinti pótszabadság.

Gyermek után járó és egyéb pótszabadság #

A 16 évesnél fiatalabb egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár, fogyatékos gyermekenként további 2 munkanappal (Mt. 118. § (1)–(2) bekezdés). A gyermeket a születése évében már figyelembe kell venni, utoljára abban az évben, amelyben 16. életévét betölti (Mt. 118. § (3) bekezdés). Részletesen: gyermek után járó pótszabadság.

Évi 5 munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben 18. életévét betölti, valamint a föld alatt állandó jelleggel vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozónak (Mt. 119. §). Ugyancsak 5 munkanap jár a megváltozott munkaképességű, a fogyatékossági támogatásra és a vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak (Mt. 120. §). Részletesen: pótszabadságok.

Apasági és szülői szabadság #

Az apa gyermeke születése vagy örökbefogadása esetén 10 munkanap apasági szabadságra jogosult, legkésőbb a születést, illetve az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig. Ezt a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni (Mt. 118. § (4) bekezdés). Az első 5 munkanapra távolléti díj, a 6. munkanaptól a távolléti díj 40 százaléka jár (Mt. 146. § (4) bekezdés). Részletesen: apasági szabadság.

A szülői szabadság a gyermek hároméves koráig 44 munkanap; feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon (Mt. 118/A. §). Erre az időre a távolléti díj 10 százaléka jár, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás összegével csökkentve (Mt. 146. § (5) bekezdés). Részletesen: szülői szabadság.

Arányos szabadság és munkában töltött idő #

Ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, az apasági és a szülői szabadság kivételével; a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). A szabadság a munkában töltött idő alapján jár (Mt. 115. § (1) bekezdés). Munkában töltött idő többek között a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja és a keresőképtelenség (Mt. 115. § (2) bekezdés, Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont). A számítást példákkal a szabadság kiszámításáról szóló cikkünk mutatja be; lásd még: szabadság arányosítása, munkában töltött idő.

A szabadság kiadása #

Ki dönt a kiadásról? #

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki (Mt. 122. § (1) bekezdés). A kiadás időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell (Mt. 122. § (4) bekezdés). A munkáltatónak azonban évente 7 munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia. Évközi kezdésnél ez is arányos, a munkavállalónak pedig legalább 15 nappal előre be kell jelentenie az igényét (Mt. 122. § (2) bekezdés).

A gyermek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot szintén a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ha azt legalább 15 nappal előre bejelentette (Mt. 122. § (4a) bekezdés). Részletesen: szabadság kiadása.

Legalább 14 egybefüggő nap #

Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól. Ebbe a szabadságnapokon kívül a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen beosztás szerinti szabadnap is beleszámít (Mt. 122. § (3) bekezdés).

Munkanapok és egyenlőtlen beosztás #

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1) bekezdés). Egyenlőtlen beosztásnál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot (Mt. 124. § (2) bekezdés). Egyenlőtlen beosztásnál a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a beosztással azonos tartamra mentesül; ekkor órában kell nyilvántartani (Mt. 124. § (3)–(4) bekezdés). Beosztás hiányában az általános munkarend és a napi munkaidő az irányadó (Mt. 124. § (5) bekezdés).

Esedékesség és átvitel: a szabadság szabályai év végén #

A szabadságot – az apasági és a szülői szabadságot kivéve – az esedékesség évében kell kiadni (Mt. 123. § (1) bekezdés). A következő évre csak a törvényben felsorolt esetekben vihető át:

• ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a következő év március 31-ig (Mt. 123. § (2) bekezdés);
• ha a munkavállaló oldalán felmerült ok – például keresőképtelenség – miatt nem lehetett kiadni, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül (Mt. 123. § (3) bekezdés);
• kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyede, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt, a következő év március 31-ig (Mt. 123. § (5) bekezdés c) pont);
• a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az életkor szerinti pótszabadság a következő év végéig (Mt. 123. § (6) bekezdés).

Az esedékesség évében kiadottnak számít a szabadság, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a következő évre átnyúló része nem haladja meg az 5 munkanapot (Mt. 123. § (4) bekezdés). Részletesen: átvihető-e a szabadság a következő évre.

Halasztás és megszakítás #

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a kiadást – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja, a megkezdett szabadságot pedig – az apasági és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja (Mt. 123. § (5) bekezdés a)–b) pont). Az intézkedést írásban kell indokolni, halasztásnál a javasolt új időpontot is közölni kell (Mt. 123. § (5a) bekezdés). A munkavállaló ezzel összefüggő kárát és költségeit a munkáltató megtéríti; megszakításnál az utazás és a munkával töltött idő nem számít bele a szabadságba (Mt. 123. § (7) bekezdés). Részletesen: visszahívható-e a munkavállaló a szabadságáról.

Megváltás és díjazás #

A szabadságot pénzben megváltani nem lehet (Mt. 122. § (5) bekezdés). Kivétel a munkaviszony megszűnése: ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági és a szülői szabadság kivételével – meg kell váltani (Mt. 125. §). Részletesen: megváltható-e a szabadság pénzben.

A szabadság tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg (Mt. 146. § (1) bekezdés a) pont). Az apasági és a szülői szabadság díjazása eltérő (Mt. 146. § (4)–(5) bekezdés), lásd fent. A számításról: távolléti díj.

Határidők a szabadság szabályai szerint #

Eltérés a szabadság szabályai alól #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – az Mt. Második Részétől eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés), a szabadságnál azonban korlátokkal:

• a megváltás tilalmától (122. § (5) bekezdés), a munkanapokra való kiadástól (124. §) és a megszűnéskori megváltástól (125. §) sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el (Mt. 135. § (1) bekezdés c)–e) pont);
• a 113–121. §-tól – köztük a szabadság mértékétől és arányosításától –, a 14 egybefüggő naptól (122. § (3) bekezdés), valamint a halasztás, a megszakítás és az átvitel szabályaitól (123. § (5)–(6) bekezdés) kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés j)–l) pont);
• a felsorolásban nem szereplő kiadási szabályoktól – például a kérés szerinti 7 munkanaptól, a 15 napos közléstől és az esedékesség évétől – kollektív szerződés mindkét irányban eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés).

Teendők: a szabadság szabályai lépésről lépésre #

1. Belépéskor számítsa ki az éves, szükség szerint arányos keretet, kérje be a gyermekekre vonatkozó nyilatkozatot, és hét napon belül tájékoztassa a munkavállalót (Mt. 46. § (1) bekezdés h) pont).
2. Év elején frissítse a keretet az életkor és a gyermekek alapján, és a munkavállalók meghallgatása után készítsen szabadságolási tervet (Mt. 122. § (1) bekezdés). A terv nem kötelező, de segít a 14 egybefüggő nap és az év végi határidő betartásában.
3. Kérések kezelése: a kérés szerinti 7 munkanapot, a gyermek után járó pótszabadságot, a szülői és az apasági szabadságot a kért időpontban adja ki (Mt. 122. § (2) és (4a) bekezdés, Mt. 118. § (4) bekezdés).
4. Közlés: a kiadás időpontját legalább 15 nappal korábban közölje (Mt. 122. § (4) bekezdés).
5. Bérszámfejtés: a szabadság idejére távolléti díjat fizessen (Mt. 146. § (1) bekezdés a) pont).
6. Nyilvántartás: vezesse a szabadságot munkanapban vagy órában (Mt. 134. § (1) bekezdés c) pont, Mt. 124. § (4) bekezdés). Részletesen: szabadság-nyilvántartás.
7. Év végén ellenőrizze, hogy minden esedékes szabadságot kiadott-e, vagy fennáll-e átviteli ok (Mt. 123. §).
8. Kilépéskor számolja ki az arányos szabadságot, és a ki nem adott részt váltsa meg (Mt. 121. §, Mt. 125. §).

Gyakori hibák a szabadság szabályai alkalmazásakor #

• A kérés szerinti 7 munkanapot a munkáltató más időpontra teszi, pedig azt a kért időpontban kell kiadni (Mt. 122. § (2) bekezdés).
• Elmarad a 15 nappal korábbi közlés (Mt. 122. § (4) bekezdés).
• A felek megállapodnak, hogy a ki nem vett szabadság általában átvihető, pedig a felek megállapodásával csak az életkor szerinti pótszabadság vihető át (Mt. 123. § (6) bekezdés).
• A szabadságot a munkaviszony fennállása alatt pénzben megváltják (Mt. 122. § (5) bekezdés).
• A halasztást vagy a megszakítást nem indokolják írásban (Mt. 123. § (5a) bekezdés).
• Az apasági és a szülői szabadságot is arányosítják (Mt. 121. § (1) bekezdés).
• Évente egyszer sincs legalább 14 egybefüggő nap pihenés (Mt. 122. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Szabadságolási szabályzat minta (KKV 0162) – a szabadság mértéke, az igénylés és jóváhagyás belső rendje, a kötelező szabályok és a nyilvántartás egy szabályzatban.
• Éves szabadságolási terv (KKV 0551) – egységenkénti éves tervezés a 14 egybefüggő nap és a kiadási határidők ellenőrzésével.
• Szabadságigénylő lap minta (KKV 0014) – minden szabadságfajta igényléséhez, a munkáltatói döntés rögzítésével.
• Szabadság-nyilvántartás minta (KKV 0015) – a szabadság jogcímenkénti nyilvántartása és éves zárása.
• Szabadság-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0552) – automatikus keretszámítás, munkanap-számlálás és egyenleg.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a belépéskor kötelező tájékoztatás, benne a szabadságnapok száma, számítása és kiadása.
• Munkavállalói nyilatkozatok csomagja (KKV 0010) – belépéskor a gyermek után járó pótszabadság megállapításához szükséges nyilatkozatok.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a munkaviszony megszűnésekor a szabadság elszámolásához.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Elutasíthatja-e a munkáltató a szabadságkérelmet? #

Főszabály szerint a szabadság időpontjáról a munkáltató dönt, a munkavállaló meghallgatása után (Mt. 122. § (1) bekezdés). Nem utasíthatja el azonban a kérés szerinti évi 7 munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve –, a gyermek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot, ha a munkavállaló legalább 15 nappal előre jelezte igényét (Mt. 122. § (2) és (4a) bekezdés). Az apasági szabadságot is a kért időpontban kell kiadni (Mt. 118. § (4) bekezdés). Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén azonban ezek kiadása is legfeljebb 60 nappal elhalasztható. Ez alól csak az apasági szabadság kivétel (Mt. 123. § (5) bekezdés a) pont).

Vonatkoznak-e a szabadság szabályai a próbaidőre? #

Igen. A próbaidő alatt is munkában töltött idő telik, így szabadság jár (Mt. 115. § (1) bekezdés). A munkaviszony első három hónapjában azonban a munkáltató nem köteles a 7 munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni (Mt. 122. § (2) bekezdés).

Mi történik a ki nem adott szabadsággal az év végén? #

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni; átvitelre csak a 123. § (2)–(6) bekezdésében felsorolt esetekben van mód (Mt. 123. §). Ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, megsérti a 123. § (1) bekezdését. Az Mt. nem mondja ki, hogy a ki nem adott szabadság az év végén elvész; az igényt a munkajogi igények hároméves elévülési ideje korlátozza (Mt. 286. § (1) bekezdés). Az elévülés kezdetét az Mt. nem rendezi, erre a polgári jogi szabályok irányadók (Mt. 286. § (4) bekezdés), ezért vitás esetben javasolt szakember bevonása. A ki nem adott szabadságot javasolt a lehető leghamarabb kiadni; a munkaviszony megszűnésekor pedig meg kell váltani (Mt. 125. §).

Visszahívható-e a munkavállaló a szabadságáról? #

Csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, és csak írásbeli indokolással (Mt. 123. § (5) bekezdés b) pont, (5a) bekezdés). Az apasági és a szülői szabadság nem szakítható meg. A munkáltató megtéríti a munkavállaló kárát és költségeit, az utazás és a munkával töltött idő pedig nem számít bele a szabadságba (Mt. 123. § (7) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Szabadság kiszámítása: hogyan kell kiszámolni a szabadságot?
• Életkor szerinti pótszabadság
• Gyermek után járó pótszabadság
• Apasági szabadság: mennyi jár és hogyan igényelhető?
• Szülői szabadság: feltételek és díjazás
• Szabadság kiadása: ki dönt és milyen határidővel?
• Szabadság átvitele: átvihető-e a következő évre?
• Szabadság megváltása: mikor fizethető ki pénzben?
• Betegszabadság: mennyi jár és hogyan díjazzák?
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.