Tanulmányi szerződés: mire kötelezhető a munkavállaló?

A tanulmányi szerződés olyan megállapodás, amelyben a munkáltató támogatja a munkavállaló tanulmányait, a munkavállaló pedig vállalja, hogy tanul, majd meghatározott ideig nem mond fel. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint ez az idő a támogatás mértékével arányos, de legfeljebb 5 év lehet (Mt. 229. § (1) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk, mire kötelezhető a munkavállaló, mikor nem köthető tanulmányi szerződés, és mikor követelhető vissza a támogatás.

Röviden #

• A munkavállaló vállalja a tanulmányok folytatását. A képzettség megszerzése után a támogatással arányos ideig, legfeljebb 5 évig nem mondhat fel (Mt. 229. § (1) bekezdés).
• Nem köthető tanulmányi szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezményekre, és akkor sem, ha a tanulmányokra a munkáltató kötelezte a munkavállalót (Mt. 229. § (2) bekezdés).
• A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni (Mt. 229. § (3) bekezdés).
• Szerződésszegés esetén a munkáltató elállhat, és a támogatást visszakövetelheti. Ha a munkavállaló a kikötött időnek csak egy részét nem tölti le, a visszatérítés arányos (Mt. 229. § (6) bekezdés).
• A munkavállaló mentesül a kötelezettségei alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el (Mt. 229. § (5) bekezdés).
• Kötbér kiköthető, erre a Polgári Törvénykönyv kötbérszabályai irányadók (Mt. 229. § (8) bekezdés).

Mi a tanulmányi szerződés? #

„A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.”

(Mt. 229. § (1) bekezdés)

A tanulmányi szerződés tehát kölcsönös kötelezettségvállalás: a munkáltató a képzés költségeinek egy részét vagy egészét átvállalja, a munkavállaló pedig a megszerzett tudást egy ideig nála hasznosítja. Az Mt. nem határozza meg, milyen képzésre köthető, és milyen formában nyújtható a támogatás. Ez lehet például a tandíj, a vizsgadíj, a tankönyvek vagy az utazás költségének átvállalása. A képzésről általában a munkahelyi képzésről szóló cikkünkben, a munkaszerződésről a munkaszerződés-útmutatónkban olvashat.

Mire kötelezhető a munkavállaló a tanulmányi szerződésben? #

A tanulmányok folytatása #

A munkavállaló a megállapodás szerinti tanulmányok folytatását vállalja (Mt. 229. § (1) bekezdés). Javasolt a szerződésben rögzíteni a képzés megnevezését, a képző intézményt, a várható befejezést, és azt, hogyan igazolja a munkavállaló az előmenetelét.

Maradási kötelezettség a tanulmányi szerződés alapján #

A képzettség megszerzése után a munkavállaló a támogatás mértékével arányos ideig, de legfeljebb 5 évig nem szüntetheti meg munkaviszonyát felmondással (Mt. 229. § (1) bekezdés). Az Mt. az arányosításra képletet nem ad, ezért a támogatás összegét és a maradási időt egymáshoz mérten, észszerűen kell meghatározni.

A kötelezettség a munkavállalói felmondásra vonatkozik. Az Mt. nem rendezi, mi a tanulmányi szerződés sorsa, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg. Közös megegyezésnél a munkavállaló nem szegi meg a 229. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, ezért ha a megállapodás erről hallgat, a támogatás visszakövetelésének nincs törvényi alapja. Ez a törvény szövegéből levont következtetés. A felek a támogatás sorsáról a megszüntető megállapodásban, írásban rendelkezhetnek (Mt. 22. § (3) bekezdés, Mt. 229. § (1) bekezdés). Részletesen: közös megegyezés.

A munkavállalói felmondásnál a munkaviszony nem a felmondás közlésével, hanem a felmondási idő végén szűnik meg. A felmondási idő – eltérő megállapodás hiányában – 30 nap, és legkorábban a közlést követő napon kezdődik (Mt. 68. § (1) bekezdés, Mt. 69. § (1) bekezdés). Ez az idő is munkaviszonyban töltött idő, ezért a letöltött maradási időbe beleszámít.

Mi számít munkaviszonyban töltött időnek? #

A maradási idő számításánál – eltérő megállapodás hiányában – azokat az időszakokat kell figyelembe venni, amelyek a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősülnek (Mt. 229. § (1) bekezdés, Mt. 115. § (2) bekezdés). Beszámít például a szabadság, a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja. A fizetés nélküli szabadság további része eltérő megállapodás hiányában nem számít bele a letöltött időbe.

Mit vállal a munkáltató? #

A munkáltató a tanulmányok alatt támogatást nyújt (Mt. 229. § (1) bekezdés). Ha a felek a képzésben való részvételről megállapodtak, a munkavállaló a képzéshez szükséges időre mentesül a munkavégzés alól (Mt. 55. § (1) bekezdés g) pont). Erre az időre távolléti díj illeti meg (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont). A mentesülés ideje a szabadság szempontjából munkában töltött idő (Mt. 115. § (2) bekezdés f) pont). A távolléti díj számításáról a távolléti díjról szóló cikkünkben olvashat.

Mikor nem köthető tanulmányi szerződés? #

Nem köthető tanulmányi szerződés (Mt. 229. § (2) bekezdés):

• munkaviszonyra vonatkozó szabály – jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás vagy az egyeztető bizottság kötelező határozata (Mt. 13. §) – alapján járó kedvezmények biztosítására, ilyen például az általános iskolai tanulmányokhoz járó munkavégzés alóli mentesülés (Mt. 55. § (1) bekezdés g) pont);
• ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

Ha a képzést a munkáltató írja elő – például egy új gép kezelésének betanulását –, tanulmányi szerződéssel nem köthető ki maradási kötelezettség. Ha ilyenkor a képzés költsége a munkavállalónál merül fel, az a munkaviszony teljesítésével felmerült költségnek minősülhet, amelyet a munkáltató köteles megtéríteni (Mt. 51. § (2) bekezdés a) pont).

A tanulmányi szerződés formája és a munkáltatóváltás #

A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni (Mt. 229. § (3) bekezdés); ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 229/A. § (1) bekezdés b) pont). Kollektív szerződés a 229. § (1) bekezdésétől csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 229/A. § (2) bekezdés b) pont), így például az 5 éves felső határt sem emelheti meg. A 229. § (2) és (5)–(8) bekezdésétől kollektív szerződés – mivel a 229/A. § ezeket nem korlátozza – eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkáltatóváltás szabályánál (Mt. 229. § (4) bekezdés) ez kérdéses: a munkáltató személyében bekövetkező változás általános szabályaitól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 41. §), és az Mt. nem rendezi, hogy ez a korlát a 229. § (4) bekezdésére is kiterjed-e.

A tanulmányi szerződés – mint a munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodás – a törvénytől csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) és (3) bekezdés). A törvényinél szigorúbb visszafizetési feltétel így a szerződésben nem köthető ki.

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak (Mt. 229. § (4) bekezdés). Az átadó munkáltató erről előzetesen tájékoztatja az átvevőt (Mt. 37. §). Felszámolási eljárásban ez és a tájékoztatási kötelezettség nem alkalmazható (Mt. 36. § (2) bekezdés b) és g) pont).

A tanulmányi szerződés megszegése és a támogatás visszakövetelése #

Mikor követelhető vissza a támogatás? #

Az Mt. kifejezetten nem mondja ki, mi a helyzet, ha a munkáltató más okból mond fel. A 229. § (6) bekezdése azonban a munkáltatói megszüntetést csak akkor minősíti a munkavállaló szerződésszegésének, ha annak indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása (Mt. 229. § (6) bekezdés). Ha a munkáltató más okból – például működési okból vagy a munkavállaló nem magatartási okú képessége miatt – mond fel, a támogatás visszakövetelésének ezért nincs törvényi alapja.

Kötbér és levonás a munkabérből #

Kötbér kikötése esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186–6:189. §-a irányadó (Mt. 229. § (8) bekezdés). A kötbért írásban kell kikötni, és a túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti (Ptk. 6:186. § (2) bekezdés, Ptk. 6:188. §).

A visszakövetelt összeget a munkáltató a munkavállaló hozzájárulásával a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le a munkabérből (Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont). Hozzájárulás nélkül csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján teheti meg (Mt. 161. § (1) bekezdés). A kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó követelés írásbeli fizetési felszólítással is érvényesíthető (Mt. 285. § (2) bekezdés). Részletesen: levonás a munkabérből és a munkáltató követelésének érvényesítése.

Számpélda: arányos visszatérítés tanulmányi szerződésnél #

A munkáltató 1 200 000 forinttal támogatja egy munkavállaló szakirányú továbbképzését. A tanulmányi szerződés szerint a munkavállaló a képzettség megszerzése után 24 hónapig nem mondhat fel. A munkavállaló a képesítés megszerzése után 9 hónappal felmond, munkaviszonya pedig a 30 napos felmondási idő végén, a képesítés megszerzése után 10 hónappal szűnik meg.

1. A munkavállaló a kikötött 24 hónapból 10 hónapot letöltött, 14 hónapot nem, mert a felmondási idő is munkaviszonyban töltött idő (Mt. 69. § (1) bekezdés, Mt. 229. § (1) bekezdés).
2. A visszatérítési kötelezettség arányos: 1 200 000 × 14 / 24 = 700 000 forint (Mt. 229. § (6) bekezdés).
3. Ha a munkavállaló hozzájárul, a munkáltató ezt a levonásmentes munkabérrészig a munkabérből levonhatja (Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont).
4. Ha ugyanebben a helyzetben a munkáltató működési okból mondana fel, a munkavállaló nem szegné meg a szerződést, így a támogatás visszakövetelésének nem lenne törvényi alapja.

Gyakori hibák #

• A munkáltató által kötelezően előírt képzésre kötnek tanulmányi szerződést (Mt. 229. § (2) bekezdés b) pont).
• 5 évnél hosszabb, vagy a támogatással nem arányos maradási időt kötnek ki (Mt. 229. § (1) bekezdés).
• A szerződést nem foglalják írásba (Mt. 229. § (3) bekezdés).
• A teljes támogatást követelik vissza akkor is, ha a munkavállaló a maradási idő egy részét letöltötte, vagy a felmondási időt nem számítják be a letöltött időbe (Mt. 229. § (6) bekezdés).
• A visszafizetendő összeget hozzájárulás és végrehajtható határozat nélkül levonják a munkabérből (Mt. 161. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkáltató működési okból mond fel, majd mégis visszaköveteli a támogatást, holott ennek nincs törvényi alapja (Mt. 229. § (6) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Képzési megállapodás (tanulmányi szerződés) minta (KKV 0038) – a képzés, a támogatás, a maradási idő, a visszafizetés és a választható kötbér rögzítéséhez.
• Képzési terv minta (KKV 0037) – a kötelező és a fejlesztési célú képzések éves ütemezéséhez és költségkeretéhez, amelyből kiderül, mely képzésekhez köthető tanulmányi szerződés.
• Fejlesztési terv minta (KKV 0036) – egyéni fejlesztési célok és lépések rögzítéséhez, amelyekhez támogatott képzés kapcsolódhat.
• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – választható kikötésként utal a munkáltató által támogatott képzésről kötendő külön tanulmányi szerződésre.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mennyi ideig köthető a munkavállaló a munkáltatóhoz tanulmányi szerződéssel? #

A képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig, de legfeljebb 5 évig (Mt. 229. § (1) bekezdés). Ettől kollektív szerződés is csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 229/A. § (2) bekezdés b) pont).

Visszakövetelhető-e a támogatás, ha a munkavállaló felmond? #

Igen, ha a maradási idő alatt mond fel, mert ez szerződésszegés. Ilyenkor a munkáltató elállhat, és a támogatást visszakövetelheti (Mt. 229. § (1) és (6) bekezdés). Ha a munkavállaló a kikötött időnek csak egy részét nem tölti le, a visszatérítés arányos (Mt. 229. § (6) bekezdés).

Köthető-e tanulmányi szerződés kötelező képzésre? #

Nem. Ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, vagy a kedvezmény munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján jár, tanulmányi szerződés nem köthető (Mt. 229. § (2) bekezdés).

Jár-e távolléti díj a képzés idejére? #

Ha a felek a képzésben való részvételről megállapodtak, a munkavállaló a részvételhez szükséges időre mentesül a munkavégzés alól, és erre az időre távolléti díj illeti meg (Mt. 55. § (1) bekezdés g) pont, Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaszerződés – kötelező tartalom, alak és tipikus hibák
• Versenytilalmi megállapodás: feltételek és ellenérték
• Levonás a munkabérből: mit és mennyit lehet levonni?
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• A munkaszerződés kötelező tartalma: mit kell feltétlenül rögzíteni?
• Határozott idejű munkaszerződés: szabályok és korlátok
• Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása: hányszor lehetséges?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.