Távmunka: a munkáltató kötelezettségei

A távmunka esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen dolgozik (Mt. 196. § (1) bekezdés). A törvény ezt távmunkavégzésnek nevezi. Erről a feleknek a munkaszerződésben kell megállapodniuk (Mt. 196. § (2) bekezdés). Az alábbiakban sorra vesszük a munkáltató kötelezettségeit a megállapodástól a munkavédelemig.

Röviden #

• Távmunkavégzésnél a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a telephelytől elkülönült helyen dolgozik (Mt. 196. § (1) bekezdés). Erről a munkaszerződésben meg kell állapodni (Mt. 196. § (2) bekezdés).
• Eltérő megállapodás hiányában az utasítás a feladatok meghatározására terjed ki, az ellenőrzés távolról, számítástechnikai eszközzel történik (Mt. 196. § (3) bekezdés a)–b) pont).
• Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozik a telephelyen (Mt. 196. § (3) bekezdés c) pont).
• A munkáltató megtéríti a szükséges és indokolt költséget, és – eltérő megállapodás hiányában – biztosítja a munkavégzés feltételeit (Mt. 51. § (2) bekezdés).
• A munkavédelemért távmunka esetén is a munkáltató felel, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) eltérő szabályaival (Mvt. 2. § (2) bekezdés, Mvt. 86/A–86/C. §).

Mi a távmunka? #

Az Mt. meghatározása:

„Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi.”

Forrás: Mt. 196. § (1) bekezdés.

A meghatározásból több gyakorlati következtetés adódik. Távmunka a részleges (hibrid) és a teljes távmunka is, mert a törvény a munkaidő egy részét is elegendőnek tartja. A törvény nem írja elő, hogy a távmunka helye a munkavállaló lakása legyen. A „telephelytől elkülönült hely” lehet például egy bérelt iroda is. A távmunkát végző munkavállaló ugyanúgy munkaszerződés alapján dolgozik, mint bárki más (Mt. 42. § (1) bekezdés).

Nem minden otthoni munkavégzés távmunka. Az alkalmi, eseti otthoni munkáról (home office) a home office és távmunka különbségéről szóló cikkünkben írunk. Külön munkaviszonytípus a bedolgozói munkaviszony is. Ebben a munkabér kizárólag teljesítménybér, a munkahely a munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott más hely (Mt. 198. § (1) és (3) bekezdés). Az atipikus formák áttekintését a atipikus foglalkoztatási formákról szóló útmutatónk tartalmazza.

Megállapodás: hogyan jön létre a távmunka? #

A távmunkában történő foglalkoztatásról a munkaszerződésben kell megállapodni (Mt. 196. § (2) bekezdés). Új munkavállalónál ez a munkaszerződés része. Meglévő munkaviszonynál a munkaszerződést közös megegyezéssel kell módosítani. A módosításra a megkötés szabályai – így az írásbeliség – irányadók (Mt. 58. §, Mt. 44. §). A munkáltató tehát egyoldalúan nem rendelhet el távmunkát. A módosítás menetéről a munkaszerződés módosításáról szóló cikkünkben olvashat.

Mikor kérheti a munkavállaló a távmunka bevezetését? #

A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat a távmunkavégzésre irányuló foglalkoztatás lehetőségéről (Mt. 61. § (1) bekezdés b) pont). Ennek alapján a munkavállaló – a munkaviszony első 6 hónapját kivéve – kérheti a munkaszerződése módosítását (Mt. 61. § (2) bekezdés).

A gyermeke 8 éves koráig a munkavállaló, illetve a gondozást végző munkavállaló (Mt. 294. § (1) bekezdés n) pont) – a munkaviszony első 6 hónapját kivéve – kérheti a távmunkavégzést (Mt. 61. § (4) bekezdés c) pont). Gondozást végző az a munkavállaló, aki a kezelőorvos által igazolt, súlyos egészségi okból jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának vagy a vele közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt (Mt. 294. § (1) bekezdés n) pont). A kérelmet írásban kell indokolni, és meg kell jelölni a változtatás időpontját (Mt. 61. § (5) bekezdés).

A munkáltató a kérelemre 15 napon belül írásban nyilatkozik, elutasítás esetén indokolással. Jogellenes elutasítás vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja (Mt. 61. § (6) bekezdés). Ha a munkavállaló szerint e kérelme miatt szüntették meg a munkaviszonyát, a megszüntetés indokolását a közléstől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban közli (Mt. 64. § (3) bekezdés e) pont, (4) bekezdés).

Mit érdemes rögzíteni? #

Az Mt. a megállapodás tartalmát nem részletezi. Jó gyakorlatként – nem jogszabályi előírásként – az alábbiak rögzítése javasolt:

• A távmunka helye és aránya, a telephelyi napok.
• Az elérhetőség és a kapcsolattartás módja.
• A munkaeszközök és a költségtérítés módja.
• Az ellenőrzés módja.
• A munkaidő-beosztás és a nyilvántartás rendje.

A munkáltató kötelezettségei távmunka esetén #

A munkáltató kötelezettségei hat területet érintenek.

Utasítás és ellenőrzés a távmunka során #

Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató utasítási joga a feladatok meghatározására terjed ki. Ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja (Mt. 196. § (3) bekezdés a)–b) pont). A távmunkavégzés helyén tartott ellenőrzés nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállalónak és az ingatlant használó más személynek (Mt. 196. § (4) bekezdés).

Technikai eszközzel történő ellenőrzésről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell (Mt. 11/A. § (1) bekezdés). A munkáltató a munkához használt számítástechnikai eszközön tárolt, munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be (Mt. 11/A. § (3) bekezdés). Ez a munkavállaló saját eszközére is vonatkozik, ha annak használatában megállapodtak (Mt. 11/A. § (5) bekezdés). Részletesen: a munkavállaló ellenőrzésének szabályai.

Telephelyi napok #

A munkavállaló eltérő megállapodás hiányában a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozik a telephelyen (Mt. 196. § (3) bekezdés c) pont). A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – azt is biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és a munkatársaival kapcsolatot tartson (Mt. 196. § (3) bekezdés d) pont).

Tájékoztatás #

A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít (Mt. 196. § (5) bekezdés). A belső körleveleknek, szabályzatoknak és képzési ajánlatoknak tehát hozzá is el kell jutniuk.

Eszközök és költségek #

Az Mt. a távmunkára külön költségtérítési szabályt nem tartalmaz. A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget (Mt. 51. § (2) bekezdés a) pont). Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez szükséges feltételeket is ő biztosítja (Mt. 51. § (2) bekezdés b) pont). A munkáltató által adott számítástechnikai eszközt a munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – csak a munkához használhatja (Mt. 11/A. § (2) bekezdés).

A munkavállaló saját munkaeszközét is használhatja, ha erről megállapodtak. Ekkor a munkáltató a kockázatértékelés során győződik meg az eszköz biztonságos állapotáról. Ennek fenntartásáról a munkavállaló gondoskodik (Mvt. 86/A. § (2) bekezdés).

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) külön szabályt ad a munkaszerződés szerinti távmunkára. A költségtérítésből havonta legfeljebb az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százaléka számolható el igazolás nélkül, költségként. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, ennek csak a távmunkával érintett napokkal arányos része számolható el így (Szja tv. 3. számú melléklet II. 11. pont). Az összeget a feleknek előzetesen meg kell határozniuk.

Feltétel, hogy a munkavállaló az internethasználat díját és a munkavégzési hely bérleti, fűtési, világítási és energiaköltségét ne számolja el tételesen (Szja tv. 3. számú melléklet I. 24. pont c)–d) alpont). Hogy a hibrid, heti néhány napos távmunka az „egész hónapot nem érintő” esetnek minősül-e, a törvény szövege kifejezetten nem dönti el. A konkrét elszámolást ezért egyeztesse könyvelőjével.

Munkavédelem a távmunka helyén #

A távmunkára az Mvt. szabályait a törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni (Mvt. 86/A. § (1) bekezdés). A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavédelmi érdekképviseleti lehetőségekről és a felelős személyek elérhetőségéről (Mvt. 86/A. § (3) bekezdés).

Számítástechnikai eszközzel végzett távmunkánál a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavállaló e szabályokra figyelemmel választja meg a munkavégzés helyét. A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – távolról ellenőrizheti a szabályok megtartását (Mvt. 86/B. §).

Ha a távmunka nem számítástechnikai eszközzel folyik, a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (Mvt. 86/C. § (1) bekezdés). A munka csak a munkáltató által előzetesen megfelelőnek minősített helyen folytatható, és ott a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathat a munkakörülményeken (Mvt. 86/C. § (2)–(3) bekezdés). A munkáltató rendszeresen köteles meggyőződni a munkakörülményekről (Mvt. 86/C. § (4) bekezdés). A munkavédelmi hatóság az ellenőrzés előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja a feleket (Mvt. 86/C. § (7) bekezdés).

Munkaidő és nyilvántartás #

Az Mt. a távmunkára külön munkaidő-szabályt nem ad, ezért a munkaidő és a pihenőidő általános szabályai irányadók. A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát írásban átengedheti a munkavállalónak (kötetlen munkarend) (Mt. 96. § (2) bekezdés). Ilyenkor nem kell alkalmazni az Mt. 93–112. §-át, így például a munkaidő-beosztás, a pihenőidők és a rendkívüli munkaidő szabályait (Mt. 96. § (3) bekezdés). A rendes és a rendkívüli munkaidőt, valamint a készenlétet sem kell nyilvántartani. Egyébként a munkaidőt távmunkában is nyilván kell tartani (Mt. 134. § (1) bekezdés). Részletesen: munkaidő-nyilvántartás és kötetlen munkarend.

Eltérési lehetőségek és különös szabályok #

A 196. § (3) bekezdésének szabályai csak eltérő megállapodás hiányában érvényesek (Mt. 196. § (3) bekezdés). A felek tehát az utasításról, az ellenőrzésről, a telephelyi napokról és a kapcsolattartásról másként is megállapodhatnak. Ezen túl a 196. §-tól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 213. § c) pont).

• Munkaerő-kölcsönzés: a kikölcsönzés alatt a munkavédelmi, munkaidő- és pihenőidő-kötelezettségeket a kölcsönvevő teljesíti (Mt. 218. § (4) bekezdés a) és c) pont).
• Egyszerűsített foglalkoztatás: a távmunka kérelmezésére is vonatkozó 61. §-t nem lehet alkalmazni (Mt. 203. § (1) bekezdés e) pont).

Számpélda: hány telephelyi nap fér bele a távmunka keretébe? #

Egy munkavállaló munkaidő-beosztása szerint egy naptári évben 240 munkanapja van, heti öt munkanappal. A munkaszerződés távmunkát ír elő, de a telephelyi napokról nem rendelkezik.

1. Az alapszabály szerint a munkavállaló legfeljebb 80 napon dolgozhat a telephelyen: 240 / 3 = 80 (Mt. 196. § (3) bekezdés c) pont).
2. Ha a munkáltató heti 1 irodai napot vár el, ez évi 48 nap, vagyis belefér az egyharmadba.
3. Ha heti 2 irodai napot vár el, ez évi 96 nap, a munkanapok 40 százaléka. Ez meghaladja az egyharmadot.
4. Ezért a heti 2 irodai napnál a feleknek el kell térniük az alapszabálytól, és erről meg kell állapodniuk (Mt. 196. § (3) bekezdés c) pont). Bizonyíthatósága miatt javasolt az írásbeli forma, a munkaszerződésben vagy annak módosításában (Mt. 58. §).

Gyakori hibák #

• A munkáltató egyoldalúan, munkaszerződés-módosítás nélkül vezeti be a távmunkát (Mt. 196. § (2) bekezdés).
• Hibrid munkarendnél heti két irodai napot írnak elő, de erről nem kötnek eltérő megállapodást (Mt. 196. § (3) bekezdés c) pont).
• Elmarad az írásbeli tájékoztatás a biztonságos munkakörülmények szabályairól (Mvt. 86/B. § a) pont).
• A munkáltató előzetes írásbeli tájékoztatás nélkül alkalmaz technikai eszközt az ellenőrzésre (Mt. 11/A. § (1) bekezdés).
• A gyermeket nevelő munkavállaló távmunka iránti kérelmére a munkáltató nem válaszol 15 napon belül írásban (Mt. 61. § (6) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Távmunka-megállapodás minta (KKV 0018) – meglévő munkaviszonyban rendezi a távmunka arányát, az utasítást, az ellenőrzést, az eszközöket és a költségtérítést.
• Távmunkaszerződés minta (KKV 0529) – új munkavállaló felvételéhez, ha a munka részben vagy egészben távmunkában folyik.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – ha a meglévő munkaszerződést közös megegyezéssel kell távmunkára módosítani.
• Távmunka munkavédelmi önellenőrző lap (KKV 0555) – a munkavállaló által kitöltendő lap a távmunka helyének munkavédelmi felméréséhez.
• Képernyős munkavégzés értékelése minta (KKV 0057) – a képernyő előtti munkahely kockázatainak értékeléséhez, távmunkában is.
• Home office bevezetési csomag minta (KKV 0474) – segít eldönteni, hogy alkalmi otthoni munkáról vagy távmunkáról van-e szó.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), hatályos szövege a Jogtárban; a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Elrendelheti-e a munkáltató egyoldalúan a távmunka bevezetését? #

Nem, mert a távmunkáról a munkaszerződésben kell megállapodni (Mt. 196. § (2) bekezdés). Átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen is foglalkoztathatja a munkavállalót, naptári évenként legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanapra vagy 352 órára. Ezt évközi kezdésnél, határozott időnél és az általánostól eltérő munkaidőnél arányosan kell alkalmazni, és a várható tartamról tájékoztatni kell (Mt. 53. § (1)–(2) bekezdés). A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a várandóssága megállapításától a gyermeke 3 éves koráig, gyermekét egyedül nevelőként a gyermeke 16 éves koráig, a hozzátartozója tartós, személyes gondozása esetén, valamint ha legalább 50 százalékos egészségkárosodását megállapították (Mt. 53. § (3) bekezdés). Egyszerűsített foglalkoztatásban pedig az 53. § nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés b) pont). Az Mt. a két intézmény viszonyát kifejezetten nem rendezi. Álláspontunk szerint az egyoldalú, átmeneti otthoni munka jogalapja az 53. § lehet.

Kell-e rezsiköltséget fizetni a távmunka miatt? #

Az Mt. fix összeget nem ír elő. A munkáltató azonban köteles megtéríteni a szükséges és indokolt költséget (Mt. 51. § (2) bekezdés a) pont). Javasolt a munkaszerződésben rögzíteni, hogy átalányt vagy tételes elszámolást alkalmaznak. Az átalányból igazolás nélkül, költségként elszámolható rész felső határa havonta a minimálbér 10 százaléka. Ha a távmunka nem érinti az egész hónapot, ennek csak a távmunkával érintett napokkal arányos része számolható el így (Szja tv. 3. számú melléklet II. 11. pont).

Ki felel a távmunka helyének munkavédelméért? #

A munkáltató felel a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, az Mvt. távmunkára vonatkozó eltéréseivel (Mvt. 2. § (2) bekezdés, Mvt. 86/A. § (1) bekezdés). Számítástechnikai eszköznél a munkáltató írásban tájékoztat, a munkavállaló pedig ennek alapján választja meg a munkavégzés helyét (Mvt. 86/B. § a)–b) pont).

Kell-e munkaidő-nyilvántartás a távmunka során? #

Igen, ha a munkavállaló nem kötetlen munkarendben dolgozik, mert a nyilvántartási kötelezettség a munkavégzés helyétől függetlenül fennáll (Mt. 134. § (1) bekezdés). Kötetlen munkarendben a munkaidő és a készenlét nyilvántartása nem kötelező, a szabadságé viszont igen (Mt. 96. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Atipikus foglalkoztatási formák – áttekintés munkáltatóknak
• Home office és távmunka: mi a különbség?
• Munkavállaló ellenőrzése és személyiségi jogai: mit tehet a munkáltató?
• Munkaidő-nyilvántartás: mit kell rögzíteni?
• Munkaszerződés módosítása – szabályok és gyakorlat
• Részmunkaidős foglalkoztatás szabályai
• Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munka és idénymunka
• Diákmunka: hány éves kortól és milyen feltételekkel?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.