Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?

A távolléti díj az a díjazás, amely a munkavállalót a munka törvénykönyvében meghatározott, munkavégzés nélküli időszakokra – például a szabadság vagy a felmentési idő tartamára – illeti meg (Mt. 146. § (1) bekezdés, Mt. 70. § (3) bekezdés). Egyben számos más juttatás mértékegysége is: a végkielégítést vagy a jogellenes megszüntetés miatti összeget is havi távolléti díjban kell kiszámítani (Mt. 77. § (3) bekezdés, Mt. 84. §). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a távolléti díj az alapbérből, a pótlékátalányból és bizonyos feltételekkel a teljesítménybérből és a bérpótlékokból áll (Mt. 148. § (1) bekezdés). Az alábbiakban lépésről lépésre bemutatjuk a számítást. A munkabér többi szabályáról a munkabér szabályairól szóló útmutatónkban olvashat.

Röviden #

• Távolléti díj jár többek között a szabadság, egyes munkavégzés alóli mentesülések és a felmentési idő tartamára (Mt. 146. § (1) bekezdés, Mt. 70. § (3) bekezdés).
• Betegszabadságra a távolléti díj 70, az apasági szabadság hatodik munkanapjától 40, a szülői szabadságra 10 százaléka jár (Mt. 146. § (3)–(5) bekezdés).
• Elemei: az esedékességkor érvényes alapbér és pótlékátalány, valamint az előző hat hónapra kifizetett teljesítménybér és egyes bérpótlékok (Mt. 148. § (1) bekezdés).
• A bérpótlék csak meghatározott feltételekkel számít bele; a rendkívüli munkaidő pótléka nem (Mt. 151. §).
• Havibérnél az alapbér-rész a havi bér továbbfizetésével is teljesíthető (Mt. 149. § (2) bekezdés).

Mikor jár távolléti díj? #

Teljes távolléti díj #

A munkavállalót távolléti díj illeti meg (Mt. 146. § (1) bekezdés):

• a szabadság tartamára;
• a kötelező orvosi vizsgálat, a véradáshoz szükséges legalább 4 óra, a szoptató anya munkaidő-kedvezménye, a hozzátartozó halálakor járó 2 munkanap, valamint az általános iskolai tanulmányok és a megállapodás szerinti képzés idejére (Mt. 55. § (1) bekezdés c)–g) pont);
• az örökbefogadás előkészítése miatti, évente legfeljebb 10 munkanapos mentesülés, valamint a választáson való részvételhez – ha az aznapra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő a 8 órát meghaladja – legfeljebb 2 órás mentesülés idejére (Mt. 55. § (1) bekezdés j) és m) pont);
• ha bíróság vagy hatóság tanúként hallgatja meg (Mt. 146. § (1) bekezdés c) pont);
• óra- vagy teljesítménybérnél a munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre, ha az az általános munkarend szerinti munkanapra esik (Mt. 146. § (1) bekezdés d) pont);
• a kötelezettségszegés kivizsgálása miatti, legfeljebb 30 napos mentesítés idejére (Mt. 55. § (5) bekezdés), valamint ha a munkavállaló az utasítás teljesítését az Mt. 54. § (1)–(2) bekezdése alapján megtagadja, és rendelkezésre áll (Mt. 54. § (3) bekezdés, Mt. 146. § (1) bekezdés e) pont);
• ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésre állás vagy munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, de a mértékét nem határozza meg (Mt. 146. § (1) bekezdés f) pont).

Munkáltatói felmondásnál a felmentési idő tartamára is távolléti díj jár, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult (Mt. 70. § (3) bekezdés). Részletesen: felmentési idő.

Csökkentett mértékű távolléti díj #

A távolléti díj mint mértékegység #

A végkielégítés számítását a végkielégítés számításáról szóló cikkünk, a jogellenes megszüntetés következményeit a jogellenes munkaviszony-megszüntetésről szóló cikkünk mutatja be.

Mi számít bele a távolléti díjba? #

A távolléti díjat a következő elemek együttes figyelembevételével kell megállapítani (Mt. 148. § (1) és (4) bekezdés):

• az esedékesség időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány;
• az esedékességet megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér;
• az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék, az Mt. 151. §-ában írt feltételekkel.

Az esedékesség időpontja a távollét kezdete, a végkielégítésnél a munkáltatói felmondás közlése (Mt. 148. § (2) bekezdés a) és b) pont). A teljesítménybérből csak az számít bele, amelyet a 137. § (3) bekezdése szerint fizettek ki (Mt. 150. § (1) bekezdés). Ilyen a kizárólagos teljesítménybér, és az idő- és teljesítménybér összekapcsolása, ha az időbér nem éri el az alapbért (Mt. 137. § (3) bekezdés).

A bérpótlékok feltételei #

• Vasárnapi pótlék: ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerint dolgozott (Mt. 151. § (2) bekezdés).
• Műszakpótlék és éjszakai pótlék: ha legalább a beosztás szerinti munkaideje 30 százalékában pótlékra jogosító időszakban dolgozott (Mt. 151. § (3) bekezdés).
• Készenléti és ügyeleti pótlék: ha a munkáltató az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra készenlétet vagy ügyeletet rendelt el (Mt. 151. § (4) bekezdés).

Más díjazást az Mt. 148. § (1) bekezdése és 151. § (1) bekezdése nem sorol fel. Ezért nem része a távolléti díjnak például a rendkívüli munkaidő és a munkaszüneti napi munka pótléka, valamint a teljes alapbér mellett fizetett jutalom. A pótlékokról a bérpótlékok áttekintésében írunk.

A távolléti díj számítása lépésről lépésre #

1. Jogcím és esedékesség. Állapítsa meg, milyen távollétről van szó, és hogy a járó mérték teljes vagy csökkentett-e (Mt. 146. §). Az esedékesség főszabály szerint a távollét kezdete (Mt. 148. § (2) bekezdés). Felelős: HR vagy munkaügy, a távollét bejelentésekor.
2. Irányadó időszak. Határozza meg az esedékességet megelőző hat hónapot (Mt. 148. § (1) bekezdés b) pont). Hat hónapnál rövidebb munkaviszonynál a naptári hónapo(ka)t, teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni (Mt. 152. § (2) bekezdés). Felelős: bérszámfejtés, a havi zárás előtt.
3. Alapbér-rész. Havibérnél a havi alapbér egy órára eső részét a hónap általános munkarend szerinti óraszámával kell kiszámítani, és szorozni kell a távollét időszakára eső, általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával (Mt. 149. § (1) bekezdés, Mt. 136. § (3) bekezdés). Ez a rész a havi bér továbbfizetésével is teljesíthető (Mt. 149. § (2) bekezdés). Felelős: bérszámfejtés.
4. Teljesítménybér-rész. Az irányadó időszak rendes munkaidejére járó teljesítménybért ossza el a teljesítménybérrel díjazott rendes munkaórák számával (Mt. 150. § (4) bekezdés). Teljesítménybérezésnél az alapbért figyelmen kívül kell hagyni (Mt. 150. § (3) bekezdés). Felelős: bérszámfejtés.
5. Bérpótlék-rész. Ellenőrizze a pótlékonkénti feltételt, majd az irányadó időszakra kifizetett pótlékot ossza el a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (Mt. 151. § (5) bekezdés). Felelős: bérszámfejtés, a munkaidő-nyilvántartás alapján.
6. Összesítés. Adja össze az egy órára jutó részeket, szorozza meg a távollét óráival, és alkalmazza a csökkentett mértéket, ha van ilyen (Mt. 148. § (4) bekezdés, Mt. 146. § (2)–(5) bekezdés). Felelős: bérszámfejtés.
7. Kifizetés és elszámolás. A távolléti díjat a havi munkabérrel együtt, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni, és a bérelszámolásban feltüntetni (Mt. 157. § (1) bekezdés, Mt. 155. § (2)–(3) bekezdés). Készpénzes bérfizetésnél – eltérő megállapodás hiányában – a szabadság idejére járó távolléti díjat a szabadság megkezdése előtti munkanapon kell kifizetni (Mt. 159. § (1) és (4) bekezdés). Munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80. § (2) bekezdésének határideje irányadó. Felelős: munkáltató, bérszámfejtés.

Számpélda: távolléti díj szabadság idejére #

Egy havibéres munkavállaló alapbére 487 200 forint, változó munkakezdéssel, általános teljes napi munkaidőben dolgozik. 2026. november 16–20. között 5 munkanap, azaz 40 óra szabadságot vesz ki. Tegyük fel, hogy november a munkáltatónál 21 munkanapos, vagyis az általános munkarend szerint 168 órás hónap. A cikkben javasolt módszer szerint (lásd lent) az irányadó időszak a 2026. május–október közötti hat naptári hónap.

1. Az irányadó időszakban 1000 órát dolgozott beosztás szerint, ebből 400 órát 18 és 6 óra között. A műszakpótlékot be kell számítani, mert 400 óra a beosztás szerinti munkaidő 40 százaléka, ami legalább 30 százalék (Mt. 151. § (3) bekezdés).
2. A kifizetett műszakpótlék: 400 óra × 840 forint = 336 000 forint. (A pótlék óradíja: 487 200 / 174 = 2800 forint 30 százaléka, Mt. 139. § (3) bekezdés, Mt. 141. §.)
3. Alapbér-rész: 487 200 / 168 = 2900 forint óránként; 40 óra × 2900 = 116 000 forint (Mt. 149. § (1) bekezdés, Mt. 136. § (3) bekezdés).
4. Bérpótlék-rész: 336 000 / 1000 = 336 forint óránként; 40 óra × 336 = 13 440 forint (Mt. 151. § (5) bekezdés).
5. A szabadság idejére járó távolléti díj: 116 000 + 13 440 = 129 440 forint (Mt. 148. § (4) bekezdés).

Az alapbér-részt a munkáltató a havi bér továbbfizetésével is teljesítheti (Mt. 149. § (2) bekezdés). Ilyenkor a novemberi 487 200 forintos alapbér mellett 13 440 forint pótlékrészt kell elszámolni. Ezt a pótlékrészt a köznyelv „távolléti díj emelőnek” is nevezi. Ezen felül jár a novemberben ténylegesen ledolgozott órák pótléka.

Mire figyeljen a távolléti díj számításakor? #

Változás a távollét alatt #

Ha az alapbér vagy a pótlékátalány a távollét alatt módosul, a módosítást követő időre a módosított összeggel kell számolni (Mt. 148. § (3) bekezdés). Ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni (Mt. 152. § (1) bekezdés).

Az irányadó időszak megállapítása #

Az Mt. a hat hónapot nem határozza meg naptári napra pontosan, de a rövidebb munkaviszonyra vonatkozó szabálya naptári hónapokra utal (Mt. 152. § (2) bekezdés). Javasolt – nem jogszabályi előírásként – a távollét kezdetét megelőző hat teljes naptári hónappal számolni, és ezt a bérszámfejtésben egységesen alkalmazni.

Órabéres munkavállaló #

Órabérnél az alapbér-rész az órabér és a távollét óráinak szorzata (Mt. 149. § (2) bekezdés). Ha az általános munkarend szerinti munkanapra munkaszüneti nap esik, az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalónak a kieső napi munkaidőre távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) bekezdés d) pont).

Eltérés kollektív szerződéssel vagy megállapodással #

A távolléti díj szabályait (Mt. 146–152. §) az Mt. 165. §-a nem korlátozza. Kollektív szerződés ezért – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet tőlük (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). A vezető munkaszerződése a Második Rész szabályaitól – kivételekkel – eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Ha a vezető a munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget fizet (Mt. 209. § (6) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A szabadság idejére csak az alapbért fizetik, pedig a feltételek teljesülésekor a műszak-, éjszakai vagy vasárnapi pótlék is beleszámít (Mt. 148. § (1) bekezdés, Mt. 151. §).
• A rendkívüli munkaidő pótlékát is beszámítják, holott az Mt. 151. § (1) bekezdése nem sorolja fel.
• A pótlékot az irányadó időszak összes órájával osztják, nem a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órákkal (Mt. 151. § (5) bekezdés).
• Végkielégítésnél a megszűnés napján érvényes alapbérrel számolnak a felmondás közlése helyett (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont).
• Betegszabadságra teljes távolléti díjat vagy alapbért fizetnek a 70 százalék helyett (Mt. 146. § (3) bekezdés).
• Alapbér-emeléskor a távollét hátralévő idejére a régi összeggel számolnak (Mt. 148. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Szabadságigénylő lap minta (KKV 0014) – a szabadság kérelmezéséhez és engedélyezéséhez; a távolléti díj számításának kiinduló irata.
• Szabadság-nyilvántartás minta (KKV 0015) – a kiadott szabadság, az apasági és a szülői szabadság nyilvántartásához.
• Távolléti kérelem minta (KKV 0016) – a munkavégzés alóli mentesülés eseteinek kérelmezéséhez, amelyekre távolléti díj járhat.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a pótlékra jogosító órák rögzítéséhez, amelyekből a bérpótlék-rész számítható.
• Felmentési és felmondási dokumentáció (KKV 0029) – munkáltatói felmondásnál a felmentési idő és a végkielégítés kiszámításához.
• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – a pótlékátalány és a teljesítménybér rögzítéséhez, amelyek a távolléti díj elemei.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mi a különbség a távolléti díj és az alapbér között? #

A távolléti díj az alapbérből, a pótlékátalányból, valamint feltételekkel a teljesítménybérből és egyes bérpótlékokból áll (Mt. 148. § (1) bekezdés). Ha a munkavállaló csak alapbért kap, és pótlékra jogosító munkát nem végez, a távolléti díj az alapbérrel egyezik meg.

Beleszámít-e a túlórapótlék a távolléti díjba? #

Nem. A távolléti díjban csak a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot, valamint a készenléti és ügyeleti pótlékot kell figyelembe venni (Mt. 151. § (1) bekezdés). A rendkívüli munkaidő díjazásáról a túlórapótlékról szóló cikkünk szól.

Mennyi távolléti díj jár betegszabadságra? #

A távolléti díj 70 százaléka (Mt. 146. § (3) bekezdés). Betegszabadság naptári évenként 15 munkanap, évközben kezdődő munkaviszonyban ennek arányos része jár (Mt. 126. § (1) és (3) bekezdés). Üzemi baleset, foglalkozási betegség és veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenségre betegszabadság nem jár (Mt. 126. § (2) bekezdés), és egyszerűsített foglalkoztatásnál sem (Mt. 203. § (1) bekezdés l) pont).

Melyik időpont szerint kell számolni a végkielégítés távolléti díját? #

Munkáltatói felmondásnál a felmondás közlésének időpontja az esedékesség (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont). A munkáltató jogutód nélküli megszűnésénél és az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a munkaviszony megszűnésének időpontja (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Bérpótlékok áttekintése
• Felmentési idő: mikor kell felmenteni a munkavállalót?
• Végkielégítés: ki jogosult és mennyi jár?
• Végkielégítés számítása példákkal
• Szabadság kiszámítása: hogyan kell kiszámolni a szabadságot?
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.