--- title: Titoktartási kötelezettség és üzleti titok a munkaviszonyban description: A munkavállaló a törvény alapján köteles megőrizni a munkája során megismert üzleti titkot. Mutatjuk, mire terjed ki a titoktartási kötelezettség, mik a kivételek, és mi a megszegés következménye. url: "https://www.iratmintatar.info/tudastar/titoktartasi-kotelezettseg-munkaviszony/" updated: "2026-10-29" category: Munkajog / A munkajog alapjai tags: - Mt. - munkáltatóknak - titoktartás - üzleti titok --- # Titoktartási kötelezettség és üzleti titok a munkaviszonyban A **titoktartási kötelezettség** a munkaviszonyban a törvényből fakad: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkavállaló köteles megőrizni a munkája során tudomására jutott üzleti titkot (Mt. 8. § (4) bekezdés). Ehhez nem kell külön nyilatkozat vagy szerződés. Az alábbiakban bemutatjuk, mire terjed ki a kötelezettség, mi számít üzleti titoknak az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (Üzleti titok tv.) szerint, és mi a megszegés következménye. ## Röviden - A munkavállaló köteles megőrizni a munkája során tudomására jutott üzleti titkot (Mt. 8. § (4) bekezdés). - Ezen túl illetéktelen személlyel nem közölhet olyan, a munkaköre betöltésével összefüggésben megismert adatot, amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat (Mt. 8. § (4) bekezdés). - A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatokra és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó, törvényben előírt adatszolgáltatásra és tájékoztatásra (Mt. 8. § (4) bekezdés). - Üzleti titok csak az az információ lehet, amelynek titokban tartására a jogosult – jellemzően a munkáltató – az elvárható módon ügyel (Üzleti titok tv. 1. § (1) bekezdés). - A megszegés kártérítési felelősséget, súlyos esetben azonnali hatályú felmondást, az üzleti titok megsértésekor polgári jogi igényeket is maga után vonhat (Mt. 179. §, Mt. 78. § (1) bekezdés, Üzleti titok tv. 7. §). ## Mi a titoktartási kötelezettség? Az Mt. a munkavállaló titoktartási kötelezettségét így határozza meg: > „A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.” (Mt. 8. § (4) bekezdés) A szabálynak két rétege van. Az első az üzleti titok megőrzése. A második ennél tágabb: kiterjed minden olyan, a munkakörrel összefüggésben megismert adatra, amelynek kiszivárgása a munkáltatónak vagy más személynek – például ügyfélnek, üzleti partnernek – hátrányt okozhat. Ez akkor is irányadó, ha az adat nem minősül üzleti titoknak. A kötelezettség a munkavállaló általános magatartási kötelezettségeihez kapcsolódik. A munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné (Mt. 8. § (1) bekezdés). A munkaköre ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást is köteles tanúsítani (Mt. 52. § (1) bekezdés d) pont). ## Mi az üzleti titok? > „Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.” (Üzleti titok tv. 1. § (1) bekezdés) Az üzleti titoknak így három feltétele van: - titkos: nem közismert, és a szakmában tevékenykedők számára sem könnyen hozzáférhető; - ennélfogva vagyoni értéke van; - a jogosult az adott helyzetben általában elvárható módon gondoskodik a titokban tartásáról. Az üzleti titok különleges fajtája a védett ismeret (know-how): az azonosításra alkalmas módon rögzített műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása (Üzleti titok tv. 1. § (2) bekezdés). A harmadik feltétel miatt a munkáltatónak is tennie kell valamit. Ha egy információt semmilyen módon nem véd, az üzleti titok fogalmi feltétele hiányozhat. ## Mikor alkalmazandó a titoktartási kötelezettség? Az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban a titoktartási kötelezettség a törvény erejénél fogva érvényesül. Nem feltétele, hogy a munkavállaló titoktartási nyilatkozatot írjon alá, vagy hogy a munkaszerződés említse. Az írásbeli nyilatkozat ennek ellenére hasznos, erről lent írunk. Az időbeli hatály kérdésében érdemes a szöveget pontosan olvasni. Az Mt. 8. § (1) bekezdése kifejezetten „a munkaviszony fennállása alatt” tiltja a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartást. A (4) bekezdés szerinti titoktartásnál ilyen időbeli megszorítás nincs a szövegben. Az üzleti titok védelme pedig az Üzleti titok tv. alapján a munkaviszonytól függetlenül fennáll: az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi (Üzleti titok tv. 6. § (1) bekezdés). ## A titoktartási kötelezettség szabályai ### Kivel szemben kell titkot tartani? Az Mt. „illetéktelen személyről” beszél (Mt. 8. § (4) bekezdés). Illetéktelen lehet a munkáltatón kívüli harmadik személy, de akár egy munkatárs is, akinek a munkájához az adott információ nem szükséges. Javasolt ezért belső szabályzatban vagy titoktartási nyilatkozatban rögzíteni, ki mihez férhet hozzá. Ez nem jogszabályi előírás, hanem bevált gyakorlat. ### Mire terjed ki a titoktartási kötelezettség? Az Mt. nem sorolja fel tételesen, mely adatok tartoznak ide. Egyértelműbb mindkét fél számára, ha a munkáltató írásban megnevezi a bizalmasnak tekintett információkat. Ilyen lehet például az árképzés, az ügyféllista, a beszerzési feltételek, a forráskód vagy a receptúra. Az írásbeli megjelölés az Üzleti titok tv. 1. § (1) bekezdése szerinti elvárható titokvédelmi magatartásnak is része lehet. ### Kivételek a titoktartási kötelezettség alól - **Közérdekű adat:** a titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre (Mt. 8. § (4) bekezdés). - **Munkavállalói képviselet:** nem sérti az üzleti titokhoz fűződő jogot, ha a munkavállaló a jogszerűen megszerzett üzleti titkot a munkavállalók képviselőjének felfedi, a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog gyakorlásához szükséges mértékben (Üzleti titok tv. 5. § (3) bekezdés a) pont). - **Jogsértés feltárása:** nem jogsértő az üzleti titok megszerzése, illetve az eljárni jogosult szervnek történő felfedése, ha jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából, a közérdek védelmében, a cél által indokolt terjedelemben történik (Üzleti titok tv. 5. § (3) bekezdés b) pont). - **Jogszabályi előírás:** nem jogsértő a megszerzés, a hasznosítás vagy a felfedés, ha azt közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő vagy teszi lehetővé (Üzleti titok tv. 5. § (3) bekezdés c) pont). ### Üzemi tanács és szakszervezet Az üzemi tanács vagy a szakszervezet nevében eljáró személy a munkáltató által kifejezetten bizalmasan vagy üzleti titokként közölt információt nem hozhatja nyilvánosságra. Azt csak az Mt.-ben meghatározott célokra használhatja fel (Mt. 234. § (2) bekezdés). A munkáltató pedig nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez a jogos gazdasági érdekeit vagy működését veszélyeztető információ nyilvánosságra kerülésével járhat (Mt. 234. § (1) bekezdés). ### Vezető állású munkavállaló A vezetőre is vonatkozik a titoktartási kötelezettség. Két eltérést érdemes ismerni. A vezető gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel (Mt. 209. § (5) bekezdés), ha a munkaszerződése eltérően nem rendelkezik (Mt. 209. § (1) bekezdés). Emellett további összeférhetetlenségi szabályok kötik: például nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet (Mt. 211. § (2) bekezdés b) pont). ## Titoktartási nyilatkozat és megállapodás Mivel a kötelezettség a törvényből fakad, a titoktartási nyilatkozat nem létrehozza, hanem konkretizálja azt. Rögzíti, mely információk bizalmasak, hogyan kell kezelni őket, és mi a teendő a munkaviszony végén. Ha a munkáltató a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását is korlátozni kívánja, arról előzetesen írásban kell tájékoztatnia (Mt. 8. § (2) bekezdés). A korlátozás csak a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból, feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos mértékben lehetséges (Mt. 9. § (2) bekezdés). A titoktartás nem azonos a versenytilalommal. Ha a munkáltató azt is el akarja érni, hogy a volt munkavállaló a megszűnés után ne sértse a jogos gazdasági érdekét, versenytilalmi megállapodás kell. Ez legfeljebb a megszűnést követő két évig köthető ki, írásban, megfelelő ellenérték fejében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada (Mt. 228. § (1)–(3) bekezdés). Részletesen: [versenytilalmi megállapodás](https://www.iratmintatar.info/tudastar/versenytilalmi-megallapodas/). ## A titoktartási kötelezettség megszegése ### Kártérítés a titoktartási kötelezettség megszegésekor A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (Mt. 179. § (1) bekezdés). A feltételeket, a kárt és az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. § (2) bekezdés). A kártérítés legfeljebb a munkavállaló négyhavi távolléti díja; szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál a teljes kárt kell megtéríteni (Mt. 179. § (3) bekezdés). Kollektív szerződés gondatlan károkozás esetére legfeljebb nyolchavi távolléti díjig emelheti a felső határt (Mt. 191. § (2) bekezdés). Részletesen: [a munkavállaló kártérítési felelőssége](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkavallalo-karteritesi-felelossege/). ### Azonnali hatályú felmondás Ha a titoktartási kötelezettség megszegése a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan, jelentős mértékű megszegése, a munkáltató azonnali hatályú felmondással élhet (Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont). Ezt az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja (Mt. 78. § (2) bekezdés). Lásd: [azonnali hatályú felmondás](https://www.iratmintatar.info/tudastar/azonnali-hatalyu-felmondas/). ### Az üzleti titok megsértésének következményei Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítása vagy felfedése az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése, ha azt olyan személy valósítja meg, aki az üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget sért (Üzleti titok tv. 6. § (4) bekezdés b) pont). A jogosult ilyenkor bíróságon követelheti többek között a jogsértés megállapítását és abbahagyását, a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, valamint az üzleti titkot tartalmazó dokumentumok és adatállományok megsemmisítését vagy átadását (Üzleti titok tv. 7. § (1) bekezdés a), g) és h) pont). Büntetőjogi következménye is lehet. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) szerint aki jogtalan előnyszerzés végett vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (Btk. 418. §). A munkajogi igény három év alatt évül el (Mt. 286. § (1) bekezdés). A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év alatt, vagy ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, annak megfelelő idő alatt évül el (Mt. 286. § (2) bekezdés). ## Számpélda: a kártérítés felső határa Egy értékesítő gondatlanságból elküldi egy külső címzettnek a belső árlistát, és ezzel a munkáltatónak 5 000 000 forint kárt okoz. A munkavállaló távolléti díja havi 600 000 forint. Gondatlan (de nem súlyosan gondatlan) károkozásnál a kártérítés felső határa a négyhavi távolléti díj, azaz 4 × 600 000 = 2 400 000 forint (Mt. 179. § (3) bekezdés). Ha szándékosság vagy súlyos gondatlanság áll fenn, a teljes, 5 000 000 forintos kárt kell megtéríteni. A vezető állású munkavállaló gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel (Mt. 209. § (5) bekezdés). ## Gyakori hibák - **Nincs megnevezve, mi bizalmas.** Ha a munkáltató semmilyen módon nem védi az információt, az üzleti titok fogalmi feltétele hiányozhat (Üzleti titok tv. 1. § (1) bekezdés). - **Versenytilalom ellenérték nélkül.** A megszűnés utáni versenytilalom csak írásbeli megállapodással és megfelelő ellenértékért köthető ki (Mt. 228. § (2)–(3) bekezdés); egy egyoldalú titoktartási nyilatkozat ezt nem pótolja. - **Korlátozás tájékoztatás nélkül.** A munkaidőn kívüli magatartás korlátozásáról előzetesen írásban tájékoztatni kell a munkavállalót (Mt. 8. § (2) bekezdés, Mt. 9. § (2) bekezdés). - **Elkésett azonnali hatályú felmondás.** A 15 napos határidő a tudomásszerzéstől fut (Mt. 78. § (2) bekezdés). - **A kivételek figyelmen kívül hagyása.** A jogszabálysértés feltárása céljából, a közérdek védelmében az eljárni jogosult szervnek, a cél által indokolt terjedelemben történő felfedés nem sérti az üzleti titokhoz fűződő jogot (Üzleti titok tv. 5. § (3) bekezdés b) pont). ## Kapcsolódó iratminták - [Titoktartási nyilatkozat minta (KKV 0008)](https://www.iratmintatar.info/download/titoktartasi-nyilatkozat-minta-kkv-0008/) – a bizalmas információk körének és kezelésének rögzítéséhez, belépéskor vagy a hozzáférés megadásakor. - [Titoktartási megállapodás (NDA) minta (KKV 0138)](https://www.iratmintatar.info/download/titoktartasi-megallapodas-nda-minta-kkv-0138/) – kétoldalú megállapodás, ha a titoktartás részleteiben a felek kifejezetten meg kívánnak állapodni. - [Adatvédelmi titoktartási nyilatkozat minta (KKV 0120)](https://www.iratmintatar.info/download/adatvedelmi-titoktartasi-nyilatkozat-minta-kkv-0120/) – személyes adatokat kezelő munkavállalóknak. - [Titoktartási nyilatkozat – IT és fejlesztői munkakörök (KKV 0542)](https://www.iratmintatar.info/download/titoktartasi-nyilatkozat-it-fejlesztoi-munkakorok-kkv-0542/) – forráskódhoz, rendszerekhez hozzáférő munkatársaknak. - [Titoktartási nyilatkozat – egészségügyi és szociális munkakörök (KKV 0543)](https://www.iratmintatar.info/download/titoktartasi-nyilatkozat-egeszsegugyi-szocialis-munkakorok-kkv-0543/) – betegekkel, ellátottakkal kapcsolatos adatokat megismerő munkavállalóknak. - [Munkaszerződés minta (KKV 0001)](https://www.iratmintatar.info/download/munkaszerzodes-minta-kkv-0001/) – a munkaviszony létesítéséhez; a titoktartási nyilatkozatot érdemes vele együtt átadni. ## Jogszabályi háttér Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (Üzleti titok tv.), a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.). | Jogszabályhely | Tartalom | | --- | --- | | Mt. 8. § (1), (2) és (4) bekezdés | a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme; titoktartási kötelezettség és kivétele | | Mt. 9. § (2) bekezdés | a személyiségi jog korlátozása | | Mt. 52. § (1) bekezdés d) pont | a munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás | | Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés | azonnali hatályú felmondás és határideje | | Mt. 179. § (1)–(3) bekezdés | a munkavállaló kártérítési felelőssége | | Mt. 191. § (2) bekezdés | a kártérítés mértéke kollektív szerződés alapján | | Mt. 209. § (1) és (5) bekezdés, Mt. 211. § (2) bekezdés b) pont | a vezető felelőssége és összeférhetetlensége | | Mt. 228. § (1)–(3) bekezdés | versenytilalmi megállapodás | | Mt. 234. § (1)–(2) bekezdés | bizalmas információ az üzemi tanáccsal és a szakszervezettel | | Mt. 286. § (1)–(2) bekezdés | elévülés | | Üzleti titok tv. 1. § (1)–(2) bekezdés | az üzleti titok és a védett ismeret fogalma | | Üzleti titok tv. 5. § (3) bekezdés | nem jogsértő megszerzés és felfedés | | Üzleti titok tv. 6. § (1) és (4) bekezdés | az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése | | Üzleti titok tv. 7. § (1) bekezdés | a jogsértés polgári jogi következményei | | Btk. 418. § | üzleti titok megsértése | ## Gyakori kérdések ### Meddig tart a titoktartási kötelezettség? Az Mt. 8. § (4) bekezdése a titoktartást nem köti kifejezetten a munkaviszony fennállásához, szemben az (1) bekezdéssel. Az üzleti titok védelme a munkaviszonytól független: addig áll fenn, amíg az információ megfelel az üzleti titok feltételeinek (Üzleti titok tv. 1. § (1) bekezdés, 6. § (1) bekezdés). A megszűnés utáni versenytilalomhoz viszont külön megállapodás kell (Mt. 228. § (1) bekezdés). ### Kell-e titoktartási nyilatkozatot aláíratni? Nem kötelező, mert a titoktartási kötelezettség a törvényből következik (Mt. 8. § (4) bekezdés). A nyilatkozat mégis ajánlott: rögzíti, mit tekint a munkáltató bizalmasnak. Ezzel az üzleti titok védelmére tett, az adott helyzetben elvárható lépést is dokumentálja (Üzleti titok tv. 1. § (1) bekezdés). ### Mi a különbség a titoktartási kötelezettség és a versenytilalom között? A titoktartás az információ közlését tiltja, és a törvényből fakad (Mt. 8. § (4) bekezdés). A versenytilalom a megszűnés utáni, a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartást korlátozza. Ez csak írásbeli megállapodással, legfeljebb két évre és ellenérték fejében köthető ki (Mt. 228. § (1)–(3) bekezdés). ### Mi a teendő, ha a munkavállaló kiadta az üzleti titkot? Rögzítse és őrizze meg a bizonyítékokat, mert a kárt és az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. § (2) bekezdés). Az azonnali hatályú felmondást a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül közölje (Mt. 78. § (2) bekezdés). A bíróságtól a jogsértés abbahagyását és a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését is követelheti (Üzleti titok tv. 7. § (1) bekezdés). Ilyen ügyben javasolt jogász bevonása. ## Kapcsolódó cikkek - [A munka törvénykönyve – a munkajog alapjai munkáltatóknak](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munka-torvenykonyve/) - [Versenytilalmi megállapodás: feltételek és ellenérték](https://www.iratmintatar.info/tudastar/versenytilalmi-megallapodas/) - [A munkavállaló kártérítési felelőssége](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkavallalo-karteritesi-felelossege/) - [Azonnali hatályú felmondás: mikor jogszerű?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/azonnali-hatalyu-felmondas/) - [Munkavállaló ellenőrzése és személyiségi jogai: mit tehet a munkáltató?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkavallalo-ellenorzese/) - [Mi a munkaviszony? A munkaviszony fogalma és ismérvei](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaviszony-fogalma/) - [Munkaviszony vagy megbízás: hogyan minősül a jogviszony?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/munkaviszony-vagy-megbizas/) - [Eltérés a munka törvénykönyvétől: mit enged a munkaszerződésben?](https://www.iratmintatar.info/tudastar/elteres-a-munka-torvenykonyvetol/) *Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 29. · Iratmintatár Szerkesztőség* *A cikk a 2026. október 29-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.*