Túlóra éves keret: mennyi túlóra rendelhető el egy évben?

A túlóra éves keret naptári évenként 250 óra: ennyi rendkívüli munkaidő (köznyelvben: túlóra) rendelhető el (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény – Mt. – 109. § (1) bekezdés). A munkavállaló írásbeli megállapodásával ezen felül legfeljebb 150 óra rendelhető el önként vállalt túlmunkaként, így évente összesen legfeljebb 400 óra (Mt. 109. § (2) bekezdés). Kollektív szerződés alapján a keret legfeljebb 300 óra, amelyet önként vállalt túlmunka legfeljebb 100 órával egészíthet ki (Mt. 135. § (3) bekezdés).

Röviden #

• A túlóra éves keret naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő (Mt. 109. § (1) bekezdés).
• Írásbeli megállapodással további legfeljebb 150 óra rendelhető el (önként vállalt túlmunka); a munkavállaló a megállapodást a naptári év végére felmondhatja (Mt. 109. § (2) bekezdés).
• Kollektív szerződés alapján legfeljebb évi 300 óra, ezen felül írásbeli megállapodással legfeljebb 100 óra rendelhető el (Mt. 135. § (3) bekezdés).
• Évközben kezdődött, határozott idejű és részmunkaidős munkaviszonyban a 250 + 150 órás keret arányos (Mt. 109. § (3) bekezdés).
• Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő többek között a várandós és a fiatal munkavállalónak (Mt. 113. § (1) bekezdés, Mt. 114. § (5) bekezdés a) pont).
• Baleset, elemi csapás, súlyos kár vagy közvetlen és súlyos veszély elhárításakor az elrendelés nem korlátozott (Mt. 108. § (2) bekezdés).

Mennyi a túlóra éves keret? #

Az Mt. a túlórát rendkívüli munkaidőnek nevezi. Ide tartozik a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő, a munkaidőkereten felüli munkaidő, az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő és az ügyelet tartama (Mt. 107. §). Ezekből együttesen naptári évenként 250 óra rendelhető el (Mt. 109. § (1) bekezdés). Az elrendelésről és a díjazásról a rendkívüli munkaidőről szóló cikkünkben, a munkaidő többi szabályáról a munkaidő szabályairól szóló útmutatónkban írunk.

Önként vállalt túlmunka: további 150 óra #

A 250 órán felül a felek írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el: ez az önként vállalt túlmunka (Mt. 109. § (2) bekezdés). Megállapodás hiányában – a lent ismertetett rendkívüli helyzeteket kivéve – 250 óránál több nem rendelhető el. A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel (Mt. 109. § (2) bekezdés), és ez nem szolgálhat a munkáltatói felmondás indokául (Mt. 66. § (3) bekezdés b) pont). A munkáltató a megállapodást és az alapján teljesített órákat is nyilvántartja (Mt. 134. § (1) bekezdés d) pont és (4) bekezdés c) pont).

A túlóra éves keret kollektív szerződés esetén: 300 + 100 óra #

Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan írásbeli megállapodással naptári évenként legfeljebb további 100 óra rendelhető el önként vállalt túlmunkaként, a naptári év végére felmondhatóan (Mt. 135. § (3) bekezdés). A 109. § (2)–(3) bekezdésétől és a 100 órás önként vállalt túlmunkáról szóló 135. § (3) bekezdés második fordulatától kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés h) és s) pont). A munkaszerződés is csak a munkavállaló javára térhet el, így például alacsonyabb éves keretet köthet ki (Mt. 43. § (1) bekezdés).

Arányos túlóra éves keret: évközi belépés, határozott idő, részmunkaidő #

A 250 és a 150 órás keretet arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre (Mt. 109. § (3) bekezdés). Az arányosítás módszeréről és a kerekítésről az Mt. nem rendelkezik. Az alábbi példák a munkaidő, illetve a naptári napok arányával számolnak, és a felső határ betartása érdekében lefelé kerekítenek.

• Részmunkaidő: napi 4 órás részmunkaidőnél, ha a munkakörre irányadó teljes napi munkaidő az általános napi 8 óra, a részmunkaidő ennek fele: az arányos keret 125 óra, önként vállalt túlmunkával további legfeljebb 75 óra (Mt. 92. § (1) és (5) bekezdés, Mt. 109. § (3) bekezdés c) pont).
• Évközi belépés: a 2026. július 1-jén kezdődött, teljes munkaidős munkaviszonyban 2026-ban az év 365 napjából 184 nap esik a munkaviszonyra: 250 × 184 / 365 = 126,03, vagyis legfeljebb 126 óra; önként vállalt túlmunkával további 150 × 184 / 365 = 75,62, vagyis legfeljebb 75 óra.
• Határozott idő: a 2026. március 1-jétől május 31-ig tartó, teljes munkaidős munkaviszonyban 92 nap esik a munkaviszonyra: 250 × 92 / 365 = 63,01, vagyis legfeljebb 63 óra; önként vállalt túlmunkával további 150 × 92 / 365 = 37,81, vagyis legfeljebb 37 óra.

A kollektív szerződés szerinti 300 + 100 órás keret arányosításáról az Mt. nem rendelkezik, a 109. § (3) bekezdése csak a 250 + 150 órára utal. Mivel ettől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés h) pont), javasolt ezt a keretet is arányosítani; ez értelmezés, nem törvényi szabály.

Kinek nem rendelhető el rendkívüli munkaidő? #

• A munkavállalónak várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig (Mt. 113. § (1) bekezdés a) pont).
• A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak gyermeke hároméves koráig; hároméves kortól négyéves korig csak a hozzájárulásával, kivéve a 108. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli helyzetet (Mt. 113. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés).
• Ha a munkáltató a munkakörre vagy a munkavállalóra egészségkárosító kockázatot állapított meg (Mt. 113. § (1) bekezdés c) pont).
• A fiatal munkavállalónak, vagyis a 18. életévét be nem töltött munkavállalónak (Mt. 114. § (5) bekezdés a) pont, Mt. 294. § (1) bekezdés a) pont).

Munkaszüneti napon csak annak rendelhető el rendkívüli munkaidő, aki e napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható, vagy rendkívüli helyzetben (Mt. 108. § (3) bekezdés). Lásd még: várandós munkavállaló jogai, fiatal munkavállaló foglalkoztatása.

Kivételek a túlóra éves keret alól #

Baleset, elemi csapás, súlyos kár #

Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, valamint az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében (Mt. 108. § (2) bekezdés). Az Mt. nem rendelkezik arról, hogy az ilyenkor teljesített órák beszámítanak-e az éves keretbe. Javasolt ezeket a nyilvántartásban az ok megjelölésével külön jelölni (ez nem jogszabályi előírás). A 113. § (1) bekezdése és a 114. § (5) bekezdés a) pontja szerinti tilalom nem tartalmaz ilyen kivételt.

Kötetlen munkarend és vezető #

Kötetlen munkarendben, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát írásban átengedi a munkavállalónak, az Mt. 93–112. §-át – így az éves keretet – sem kell alkalmazni (Mt. 96. § (2)–(3) bekezdés). A vezető állású munkavállaló munkarendje kötetlen, munkaszerződése pedig a felsorolt kivételekkel eltérhet az Mt. Második Részétől (Mt. 209. § (1)–(2) és (4) bekezdés). Részletesen: kötetlen munkarend, vezető állású munkavállaló.

Közlekedés, kikötő és munkaerő-kölcsönzés #

A polgári repülésben, a közúti és a vasúti közlekedésben, valamint a kikötőben a felsorolt munkakörökben kollektív szerződés a 101–109. §-tól, így az éves kerettől is eltérhet, a 135. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel (Mt. 135. § (4) bekezdés). Kölcsönzésnél a kikölcsönzés alatt a munkaidővel és ennek nyilvántartásával kapcsolatos munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). Az éves keret a kölcsönzött munkavállalóra is irányadó, mert a kölcsönzés különös szabályai a 109. §-t nem zárják ki (Mt. 222. § (3) bekezdés). A keret a kölcsönbeadóval fennálló munkaviszonyhoz kötődik (Mt. 214. § (1) bekezdés d) pont), ezért ugyanazon naptári évben több kikölcsönzés óráit össze kell számítani. Ezt az Mt. külön nem mondja ki, a 109. § (1) bekezdéséből következik.

Mit tegyen a munkáltató? #

1. A munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztassa a munkavállalót a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról (Mt. 46. § (1) bekezdés e) pont).
2. Vezesse naprakészen a rendes és a rendkívüli munkaidőt, a kezdő és befejező időponttal (Mt. 134. § (1)–(2) bekezdés). Részletesen: munkaidő-nyilvántartás.
3. Kövesse munkavállalónként a keret felhasználását, és számolja ki az arányos keretet (Mt. 109. § (3) bekezdés).
4. Ha 250 óránál – kollektív szerződés esetén 300 óránál – többre lehet szükség, időben kezdeményezzen írásbeli megállapodást az önként vállalt túlmunkáról; a munkavállaló ezt nem köteles elfogadni (Mt. 109. § (2) bekezdés, Mt. 135. § (3) bekezdés).
5. Fizesse ki az ellenértéket: főszabály szerint 50 százalék bérpótlék jár. Helyette szabadidő csak munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján adható, legalább a rendkívüli munkaidő tartamában (Mt. 143. § (2)–(3) bekezdés). Heti pihenőnapon főszabály szerint, munkaszüneti napon pedig 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 143. § (4)–(5) bekezdés). Részletesen: túlórapótlék.
6. Mérlegelje a munkaidőkeretet: a keretben a beosztás szerinti munka akkor sem rendkívüli munkaidő, ha a napi munkaidőnél hosszabb; rendkívüli munkaidő a beosztástól eltérő és a kereten felüli munka (Mt. 93. § (1) bekezdés, Mt. 107. § a)–b) pont). Részletesen: munkaidőkeret.

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaidő-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0550) – egy munkavállaló teljes éve; az éves összesítő figyeli a rendkívüli munkaidő éves keretét.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – havi nyilvántartás a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és az ügyelet rögzítésére.
• Csoportos napi jelenléti ív (KKV 0549) – napi jelenléti ív, külön táblával a rendkívüli munkára.
• Munkaidőkeret elrendelése minta (KKV 0011) – ha egyenlőtlen beosztással csökkentené a rendkívüli munkaidő szükségességét.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a belépéskor kötelező írásbeli tájékoztatás, benne a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mi történik, ha a munkáltató túllépi a túlóra éves keret határát? #

A 250 órán – önként vállalt túlmunka esetén a további 150 órán – felüli elrendelés a 108. § (2) bekezdése szerinti helyzetet kivéve ellentétes a törvénnyel (Mt. 109. § (1)–(2) bekezdés). Az ilyen utasítást a munkavállaló megtagadhatja (Mt. 54. § (2) bekezdés). A ténylegesen teljesített rendkívüli munkaidő ellenértéke ettől függetlenül jár (Mt. 143. §).

Köteles-e a munkavállaló aláírni az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodást? #

Nem. A 250 órán felüli rendkívüli munkaidő csak írásbeli megállapodás alapján rendelhető el, amelyet a munkavállaló a naptári év végére fel is mondhat (Mt. 109. § (2) bekezdés). Ez a felmondás nem lehet a munkáltatói felmondás indoka (Mt. 66. § (3) bekezdés b) pont).

Mennyi túlóra rendelhető el egy hónapban vagy egy héten? #

Havi vagy heti túlórakeretet az Mt. nem határoz meg. A beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12, a heti legfeljebb 48 óra; a napi munkaidőbe a beosztástól eltérő, a heti munkaidőbe minden rendkívüli munkaidő beleszámít (Mt. 99. § (2) és (5) bekezdés). Egyenlőtlen beosztásnál a heti munkaidő átlagban számít (Mt. 99. § (7) bekezdés). Hosszabb teljes napi munkaidőnél írásbeli megállapodással napi 24, heti 72 óra a határ (Mt. 99. § (3) bekezdés).

Beleszámít-e az ügyelet a túlóra éves keret óráiba? #

Igen. Az ügyelet tartama rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § d) pont), ezért a 250 órás keretbe is beleszámít (Mt. 109. § (1) bekezdés). A készenlét tartamát a 107. § nem sorolja a rendkívüli munkaidő esetei közé, arra külön korlátok vonatkoznak (Mt. 112. §). A készenlét alatt ténylegesen végzett munka azonban a munkaidő-beosztástól eltérő munka, ezért rendkívüli munkaidő, és a 250 órás keretbe beszámít (Mt. 107. § a) pont). Díjazására a bérpótlékok általános szabályai vonatkoznak (Mt. 144. § (2) bekezdés). Részletesen: készenlét és ügyelet szabályai.

Kapcsolódó cikkek #

• A munkaidő szabályai és a pihenőidő – teljes útmutató munkáltatóknak
• Rendkívüli munkaidő (túlóra): elrendelés és korlátok
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• Munkaidő-nyilvántartás: mit kell rögzíteni?
• Munkaidőkeret: mikor és hogyan alkalmazható?
• Teljes napi munkaidő és általános munkarend
• Munkaidőkeret számítása: hány órát kell teljesíteni?
• Munkaidő-beosztás: közlés, módosítás és szabályok

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.