A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)

A túlórapótlék a köznyelvben a rendkívüli munkaidőért járó bérpótlék: alapesetben 50 százalék, heti pihenőnapon 100 (másik pihenőnap biztosításakor 50), munkaszüneti napon 100 százalék (Mt. 143. § (2), (4)–(5) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a „túlóra” helyett a rendkívüli munkaidő fogalmát használja. A cikkben bemutatjuk, mikor és mennyi túlórapótlék jár, mikor adható helyette szabadidő, és mire figyeljen a munkáltató az elszámolásnál. A bérpótlékok rendszeréről a bérpótlékok áttekintésében, a munkabér egészéről a munkabér szabályairól szóló útmutatónkban olvashat.

Röviden #

• Rendkívüli munkaidő a beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli és az elszámolási időszak heti munkaidején felüli munkaidő, valamint az ügyelet (Mt. 107. §).
• A napi munkaidőn felül elrendelt, illetve a kereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkáért 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár (Mt. 143. § (2) bekezdés).
• Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100, másik pihenőnap biztosításakor 50 százalék; munkaszüneti napra elrendeltért 100 százalék jár (Mt. 143. § (4)–(5) bekezdés).
• Szabadidő csak munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy megállapodás alapján adható, és nem lehet rövidebb a rendkívüli munkaidőnél (Mt. 143. § (2)–(3) bekezdés).
• A szabadidőt legkésőbb a munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni (Mt. 143. § (6) bekezdés).
• A túlórapótlék más bérpótlékokkal – például a munkaszüneti napi, a vasárnapi vagy a műszakpótlékkal – együtt is járhat (Mt. 140–142. §).
• A pótlék alapja az egy órára járó alapbér; havibérnél a havi alapbér 174-ed része (Mt. 139. § (2)–(3) bekezdés).

Mi a rendkívüli munkaidő? #

Az Mt. meghatározása szerint:

„Rendkívüli munkaidő a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama.”

A meghatározást az Mt. 107. §-a tartalmazza. Naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (Mt. 109. § (1) bekezdés). Írásbeli megállapodással ezen felül legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunka is elrendelhető (Mt. 109. § (2) bekezdés). Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra, és ezen felül írásbeli megállapodással legfeljebb évi 100 óra rendelhető el (Mt. 135. § (3) bekezdés). Évközben kezdődő, határozott idejű és részmunkaidős munkaviszonyban a keretet arányosan kell alkalmazni (Mt. 109. § (3) bekezdés). Az elrendelés szabályairól a rendkívüli munkaidőről szóló cikkünk, a keretről a túlóra éves keretéről szóló cikkünk szól.

Mennyi a túlórapótlék? #

Az ügyelet is rendkívüli munkaidő (Mt. 107. § d) pont), díjazására azonban az Mt. 144. §-a vonatkozik. Ha a munkavállaló az ügyelet alatt munkát is végez, arra az időre a bérpótlék az általános szabályok szerint jár (Mt. 144. § (2) bekezdés). Részletesen: készenléti és ügyeleti pótlék.

A túlórapótlék és más bérpótlékok #

A rendkívüli munkaidő pótléka más bérpótlékokkal együtt is járhat, mert az Mt. ezek együttes alkalmazását nem zárja ki. Kifejezett kizárás csak két esetben van: a műszakpótlék mellett nem jár éjszakai pótlék (Mt. 142. §), nem mérhető munkavégzésű ügyeletnél pedig egységesen 50 százalék jár (Mt. 144. § (3) bekezdés).

• A munkaszüneti napon végzett munkáért – rendkívüli munkaidőben is – a 140. § (2) bekezdése szerinti 100 százalék is jár, a 143. § (5) bekezdése szerinti 100 százalék mellett (Mt. 140. § (2) bekezdés, Mt. 143. § (5) bekezdés).
• Vasárnapi rendkívüli munkaidőért az Mt. 140. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalónak vasárnapi pótlék (50 százalék) is jár.
• A 18 és 6 óra közötti rendkívüli munkaidőre a feltételek teljesülése esetén műszakpótlék, a 22 és 6 óra közöttire éjszakai pótlék is jár (Mt. 141–142. §).

Ez a törvény szövegéből következik; kollektív szerződés ettől eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés). A pótlékokról a bérpótlékok áttekintésében és a műszakpótlékról szóló cikkünkben írunk.

Mi jár a ledolgozott órákért? #

Az Mt. a rendkívüli munkaidő ellenértékeként a bérpótlékot vagy a szabadidőt nevesíti, a ledolgozott órák alapbérét kifejezetten nem említi. A 143. § (1) bekezdése szerint azonban az ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár, a munkavégzésért pedig munkabér jár (Mt. 42. § (2) bekezdés b) pont). Ebből következik – ez értelmezés –, hogy pénzbeli ellenértéknél a ledolgozott rendkívüli órák alapbére mellett jár a pótlék. Ez a napi munkaidőn felüli, a kereten felüli, a másik pihenőnap nélküli heti pihenőnapi és a munkaszüneti napi rendkívüli munkaidőre vonatkozik (Mt. 143. § (2), (4) és (5) bekezdés).

Ha a munkáltató a heti pihenőnapi munkáért másik heti pihenőnapot ad, a munkavállaló összes munkaideje nem nő. Havibérnél a pihenőnapon ledolgozott órák díja a változatlan havi alapbérben térül meg, órabérnél pedig a másik pihenőnapra nem jár órabér. Az 50 százalékos pótlék ilyenkor is jár (Mt. 143. § (4) bekezdés). Az Mt. ezt az esetet kifejezetten nem szabályozza, ez is értelmezés.

Havibérnél a bérpótlék alapja kötelezően a havi alapbér 174-ed része (Mt. 139. § (3) bekezdés). A ledolgozott rendkívüli órák alapbérének osztószámát az Mt. külön nem határozza meg. Javasolt – nem jogszabályi előírásként – ezt bérszabályzatban vagy a munkaszerződésben egyértelműen rögzíteni.

Szabadidő a túlórapótlék helyett #

A bérpótlék helyett szabadidő akkor adható, ha ezt munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása lehetővé teszi (Mt. 143. § (2) bekezdés). Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottság kötelező határozata (Mt. 13. §). A munkáltató egyoldalú döntéssel tehát nem választhatja a szabadidőt.

• A szabadidő nem lehet kevesebb a rendkívüli munkaidő tartamánál, és erre az időre az alapbér arányos része jár (Mt. 143. § (3) bekezdés).
• A szabadidőt legkésőbb a munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni (Mt. 143. § (6) bekezdés).
• Munkaidőkereten felül végzett munkánál a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni (Mt. 143. § (6) bekezdés).
• A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-éig kell kiadni (Mt. 143. § (7) bekezdés).

Heti pihenőnapon végzett munkánál a pótlék 50 százalékra csökken, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít (Mt. 143. § (4) bekezdés). A másik heti pihenőnapot legkésőbb a munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni (Mt. 143. § (6) bekezdés). A következő munkaidőkeret végéig, illetve a tárgyévet követő év végéig tartó kiadás csak a szabadidőre vonatkozik (Mt. 143. § (6)–(7) bekezdés). Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőnél az Mt. szabadidőt nem tesz lehetővé: ilyenkor 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 143. § (5) bekezdés), és emellett a munkaszüneti napi munkára járó 100 százalék is (Mt. 140. § (2) bekezdés).

A túlórapótlék elszámolása #

Munkaidőkeret és elszámolási időszak #

Munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban a kereten felüli munka csak az időszak végén állapítható meg. A munkabért ekkor a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni (Mt. 156. § (2) bekezdés), a különbözetet a következő havi munkabérrel kell kifizetni (Mt. 156. § (3) bekezdés). Ha a munkaviszony a keret lejárta előtt szűnik meg, egyes megszűnési módoknál a többletmunkára a rendkívüli munkaidő szabályait kell alkalmazni (Mt. 95. § (2) bekezdés). Ilyen például a határozott idő lejárta vagy a működési okú munkáltatói felmondás. Részletesen: munkaidőkeret és elszámolási időszak.

Nyilvántartás és tájékoztatás #

A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát (Mt. 134. § (1) bekezdés a) pont). A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának is (Mt. 134. § (2) bekezdés). A munkaviszony kezdetén a munkavállalót a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról is írásban tájékoztatni kell (Mt. 46. § (1) bekezdés e) pont). A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni (Mt. 108. § (1) bekezdés). Részletesen: munkaidő-nyilvántartás.

Kivételek és eltérési lehetőség #

A rendkívüli munkaidő díjazására vonatkozó 143. § nem szerepel az Mt. 165. §-ának eltérési korlátai között. Kollektív szerződés ezért – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet tőle (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés). A munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalány is kiköthető (Mt. 145. § (2) bekezdés a) pont); részletesen: pótlékátalány.

Kötetlen munkarend és vezető állású munkavállaló #

Kötetlen munkarendben a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát írásban átengedi a munkavállalónak (Mt. 96. § (2) bekezdés). Ilyenkor a 93–112. § szabályait – köztük a rendkívüli munkaidő fogalmát (Mt. 107. §), elrendelését és korlátait – nem kell alkalmazni (Mt. 96. § (3) bekezdés). Az Mt. ezt kifejezetten nem mondja ki, de ebből következik, hogy kötetlen munkarendben rendkívüli munkaidő és így túlórapótlék sem merül fel. A díjazásról szóló 143. §-t a 96. § (3) bekezdése nem zárja ki. Ha azonban a munkaidőt valójában a munkáltató osztja be, a munkarend nem kötetlen, és a rendkívüli munkaidő szabályai irányadók (Mt. 96. § (2) bekezdés). Az, hogy egyes feladatokat meghatározott időben kell teljesíteni, a kötetlenséget nem érinti (Mt. 96. § (2) bekezdés). A vezető munkarendje kötetlen, és munkaszerződése a díjazás szabályaitól is eltérhet (Mt. 209. § (1) és (4) bekezdés). Részletesen: kötetlen munkarend.

Akinek nem rendelhető el rendkívüli munkaidő #

Fiatal munkavállaló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el (Mt. 114. § (5) bekezdés a) pont). A tilalom vonatkozik a munkavállalóra várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig, és a gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra a gyermek hároméves koráig (Mt. 113. § (1) bekezdés a)–b) pont). Egészségkárosító kockázat esetén sem rendelhető el (Mt. 113. § (1) bekezdés c) pont). A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermek hároméves korától négyéves koráig csak hozzájárulásával rendelhető el (Mt. 113. § (2) bekezdés).

Munkaerő-kölcsönzés #

A kikölcsönzés alatt a munkaidővel és annak nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeket a kölcsönvevő teljesíti (Mt. 218. § (4) bekezdés c) pont). A munkabér kifizetéséhez szükséges adatokat – eltérő megállapodás hiányában – a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig közli a kölcsönbeadóval (Mt. 217. § (5) bekezdés).

Számpélda: a túlórapótlék kiszámítása #

Egy munkavállaló órabére 2400 forint, általános munkarendben, hétfőtől péntekig napi 8 órában dolgozik; kollektív szerződés és szabadidőről szóló megállapodás nincs. A hónapban két munkanapon 3-3 óra rendkívüli munkaidőt rendeltek el a napi munkaidőn felül. Egy szombaton, amely heti pihenőnapja, 8 óra rendkívüli munkaidőt teljesített, és másik heti pihenőnapot nem kapott.

1. A számítási alap az órabér: 2400 forint (Mt. 139. § (2) bekezdés).
2. Munkanapi rendkívüli munkaidő: 6 óra × 2400 forint 50 százaléka = 7200 forint pótlék (Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont).
3. Heti pihenőnapi rendkívüli munkaidő: 8 óra × 2400 forint 100 százaléka = 19 200 forint pótlék (Mt. 143. § (4) bekezdés).
4. A ledolgozott 14 rendkívüli óra munkabére: 14 × 2400 = 33 600 forint (Mt. 42. § (2) bekezdés b) pont).
5. A rendkívüli munkaidőért a hónapban összesen 33 600 + 7200 + 19 200 = 60 000 forint jár.

A rendkívüli munkaidő különböző hetekre esett, így a heti 48 órás korlát nem sérült (Mt. 99. § (2) bekezdés b) pont, (5) bekezdés). A napi 8 + 3 = 11 óra a 12 órás napi korláton belül van (Mt. 99. § (2) bekezdés a) pont). Ha a munkáltató a szombati munkáért másik heti pihenőnapot biztosít, a szombati pótlék 8 óra × 1200 forint = 9600 forint (Mt. 143. § (4) bekezdés). A 14 óra az éves 250 órás keretbe beszámít (Mt. 109. § (1) bekezdés); a példa egész évben fennálló, teljes munkaidős munkaviszonyt feltételez (Mt. 109. § (3) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A munkáltató egyoldalúan szabadidőt ad a túlórapótlék helyett, munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy megállapodás nélkül (Mt. 143. § (2) bekezdés).
• A szabadidőt a rendkívüli munkaidőnél rövidebb tartamban vagy a határidő után adják ki (Mt. 143. § (3) és (6) bekezdés).
• Heti pihenőnapi munkánál csak 50 százalékot fizetnek, pedig másik pihenőnapot nem biztosítottak (Mt. 143. § (4) bekezdés).
• Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőért szabadidőt adnak 100 százalék bérpótlék helyett (Mt. 143. § (5) bekezdés).
• Munkaidőkeretben nem számolják el a kereten felüli munkát a keret végén (Mt. 156. § (2)–(3) bekezdés).
• A nyilvántartásból nem állapítható meg a rendkívüli munkaidő kezdete és vége (Mt. 134. § (2) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a rendes és a rendkívüli munkaidő napi rögzítéséhez, havi összesítővel a bérszámfejtéshez.
• Munkaidő-nyilvántartás – Excel-sablon (KKV 0550) – automatikus óraszámítással; az éves összesítő figyeli a rendkívüli munkaidő keretét.
• Munkaidőkeret elrendelése minta (KKV 0011) – a keret írásbeli meghatározásához, amelyhez képest a kereten felüli munka megállapítható.
• Elszámolási időszak elrendelése (KKV 0547) – elszámolási időszak alkalmazásakor, a rendkívüli munkaidő szabályaival.
• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – ha a felek a túlórapótlék helyett szabadidőben vagy pótlékátalányban állapodnak meg.
• Vezető állású munkavállaló munkaszerződése minta (KKV 0528) – a vezető kötetlen munkarendjéhez és a többletmunka díjazásának rendezéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mennyi a túlórapótlék szombaton? #

Ha a szombat a munkavállaló heti pihenőnapja, és arra rendkívüli munkaidőt rendeltek el, 100 százalék, másik heti pihenőnap biztosításakor 50 százalék jár (Mt. 143. § (4) bekezdés). Ha a szombat a beosztás szerint munkanap, a napi munkaidőn felüli munkáért 50 százalék jár (Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont).

Adható-e szabadidő a túlórapótlék helyett? #

Igen, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály – például jogszabály, kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás – vagy a felek megállapodása ezt lehetővé teszi (Mt. 143. § (2) bekezdés, Mt. 13. §). A szabadidő nem lehet rövidebb a rendkívüli munkaidőnél, és erre az alapbér arányos része jár (Mt. 143. § (3) bekezdés).

Mennyi a túlórapótlék munkaszüneti napon? #

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 143. § (5) bekezdés), és emellett a munkaszüneti napon végzett munkáért járó 100 százalékos pótlék is (Mt. 140. § (2) bekezdés). Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő csak az e napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható munkavállalónak, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, illetve veszély elhárításához rendelhető el (Mt. 108. § (3) bekezdés).

Jár-e túlórapótlék kötetlen munkarendben? #

Kötetlen munkarendben a rendkívüli munkaidő szabályait nem kell alkalmazni (Mt. 96. § (3) bekezdés). Ebből következik – az Mt. kifejezetten nem mondja ki –, hogy túlórapótlék sem merül fel. Ha azonban a munkaidőt valójában a munkáltató osztja be, a munkarend nem kötetlen, és az általános szabályok irányadók (Mt. 96. § (2) bekezdés). A többletmunka díjazásáról javasolt – nem jogszabályi előírásként – külön megállapodni.

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Rendkívüli munkaidő (túlóra): elrendelés és korlátok
• Túlóra éves keret: mennyi túlóra rendelhető el egy évben?
• Bérpótlékok áttekintése
• Munkaidőkeret: mikor és hogyan alkalmazható?
• Munkaidő-nyilvántartás: mit kell rögzíteni?
• Minimálbér és garantált bérminimum
• Ki jogosult a garantált bérminimumra?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.