Üzemi tanács és üzemi megbízott

Az üzemi tanács a munkavállalók választott testülete, amely a munkáltató döntéseiben való részvétel jogát gyakorolja. Figyelemmel kíséri a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartását, tájékoztatást kap, és véleményezi a munkáltató terveit. A szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tartalmazza. Eszerint 15 főnél nagyobb átlagos létszámnál üzemi megbízottat, 50 főnél nagyobb létszámnál üzemi tanácsot választanak. A cikk bemutatja, mikor kell számolni vele, milyen jogai vannak, és mi a munkáltató dolga.

Röviden #

• 15 fő felett üzemi megbízottat, 50 fő felett üzemi tanácsot választanak. Az irányadó a választási bizottság megalakítását megelőző félév átlagos létszáma (Mt. 236. § (1) bekezdés).
• Az üzemi tanácsot öt évre választják, a választás és a működés indokolt költségei a munkáltatót terhelik (Mt. 236. § (3)–(4) bekezdés).
• A munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések és szabályzatok tervezetéről a munkáltató kikéri az üzemi tanács véleményét. Ezt a döntés előtt legalább 15 nappal kell megtennie (Mt. 264. § (1) bekezdés).
• A munkáltató félévente tájékoztatja az üzemi tanácsot a gazdasági helyzetről, a bérekről és a foglalkoztatásról (Mt. 262. § (3) bekezdés).
• Az elnöknek a beosztás szerinti havi munkaideje 15, a tagoknak 10 százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény jár, távolléti díjjal (Mt. 260. § (1)–(2) bekezdés).

Mi az üzemi tanács? #

Az Mt. az üzemi tanácsot a munkavállalói részvétel intézményeként szabályozza:

„A munkavállalókat az e fejezetben foglalt munkavállalói jogok tekintetében az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint a vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli.”

(Mt. 235. § (2) bekezdés)

Az üzemi tanács nem szakszervezet: nem köthet kollektív szerződést, és nem szervezhet sztrájkot (Mt. 276. § (1) bekezdés, Mt. 266. §). A munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles (Mt. 266. §). Az üzemi tanács és az üzemi megbízott választása a munkavállalók joga; az Mt. a munkáltatónak nem írja elő, hogy maga kezdeményezze.

Mikor választanak üzemi tanácsot vagy üzemi megbízottat? #

A létszámhatárok (Mt. 236. § (1) bekezdés):

A létszámot a munkáltatónál vagy az önálló telephelyen kell vizsgálni. Önálló a telephely, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik (Mt. 236. § (2) bekezdés). Az üzemi tanács tagjainak száma 100 főig három, 300 főig öt, 500 főig hét fő, és nagyobb létszámnál tovább nő (Mt. 237. § (1) bekezdés).

Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve – legalább hat hónapja munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik (Mt. 238. § (1) bekezdés). Nem választható, aki munkáltatói jogot gyakorol, a vezető hozzátartozója vagy a választási bizottság tagja (Mt. 238. § (2) bekezdés). A választás részletes menetéről a üzemi tanács választásáról szóló cikkünk szól.

Az üzemi tanács jogai #

Tájékoztatás és ellenőrzés #

Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése (Mt. 262. § (1) bekezdés). Ennek érdekében tájékoztatást kérhet, és az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezhet, amelyet a munkáltató nem utasíthat el (Mt. 262. § (2) bekezdés). A munkáltató félévente tájékoztatja (Mt. 262. § (3) bekezdés):

• a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről;
• a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról és a munkafeltételekről;
• a foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

Véleményezési jog #

A munkáltató kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Ezt a döntése előtt legalább 15 nappal teszi meg (Mt. 264. § (1) bekezdés). Ilyen intézkedés különösen (Mt. 264. § (2) bekezdés):

• az átszervezés, új technológia bevezetése;
• a munkavállalók személyes adatainak kezelése, ellenőrzésükre szolgáló technikai eszköz alkalmazása;
• munkavédelmi intézkedések, új munkaszervezési módszer, teljesítménykövetelmény;
• képzési tervek, a munkarend meghatározása, a munka díjazása elveinek meghatározása;
• egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget szolgáló intézkedés, a családi élet és a munka összehangolása.

Együttdöntés és egyetértési jog #

A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról (Mt. 263. §). Az üzemi tanács elnökének munkáltatói felmondásához az üzemi tanács egyetértése szükséges (Mt. 260. § (3) bekezdés).

Különös helyzetek #

• Csoportos létszámcsökkentés: a munkáltató az üzemi tanáccsal tárgyalni köteles, és legalább hét nappal a tárgyalás előtt írásban tájékoztatja (Mt. 72. § (1)–(2) bekezdés).
• A munkáltató személyében bekövetkező változás: az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb a változást megelőzően 15 nappal tájékoztatja az üzemi tanácsot (Mt. 265. § (1) bekezdés).
• Üzemi megállapodás: a munkáltató és az üzemi tanács üzemi megállapodást köthet (Mt. 267. § (1) bekezdés). Ha a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy nincs kötésre jogosult szakszervezet, munkaviszonyra vonatkozó kérdéseket is szabályozhat. A munka díjazása ez alól kivétel (Mt. 268. § (1) bekezdés).

A munkáltató kötelezettségei #

• Költségek: az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik (Mt. 236. § (4) bekezdés).
• Adatszolgáltatás a választáshoz: a választási névsorhoz szükséges adatokat a választási bizottság kérésére öt napon belül a munkáltató adja meg (Mt. 241. §).
• Munkaidő-kedvezmény: az elnöknek a beosztás szerinti havi munkaideje 15 százalékának, a tagnak 10 százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény jár (Mt. 260. § (1) bekezdés), erre az időre távolléti díj illeti meg (Mt. 260. § (2) bekezdés). Az igénybevételt – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban be kell jelenteni (Mt. 260. § (1) bekezdés).
• Konzultáció: a folyamatban lévő konzultáció alatt, de – hosszabb határidőt tartalmazó megállapodás hiányában – legfeljebb a kezdeményezéstől számított hét napig a munkáltató a tervezett intézkedését nem hajthatja végre (Mt. 233. § (3) bekezdés).
• Kapcsolattartás: a munkáltató és az üzemi tanács köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletre jogosult és a tisztségviselő személyéről (Mt. 232. §).

A munkáltató nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan információ nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a jogos gazdasági érdekeit vagy működését veszélyeztetné (Mt. 234. § (1) bekezdés). A tájékoztatási vagy konzultációs szabály megszegése miatt öt napon belül bírósághoz lehet fordulni (Mt. 289. § (1) bekezdés).

Az üzemi megbízott #

Az üzemi megbízottra – az üzemi megállapodás munkaviszonyra vonatkozó tartalmának kivételével – az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Mt. 269. § (1) bekezdés). A felmondáshoz szükséges egyetértési jogot az üzemi megbízott esetén a munkavállalók közössége gyakorolja (Mt. 269. § (2) bekezdés).

Kivételek, eltérési lehetőség #

• Az elnök védelme: az egyetértési jog az elnököt megbízatása idejére és megszűnését követő hat hónapra illeti meg, ha tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte (Mt. 260. § (3) bekezdés). Ha az elnök szakszervezeti tisztségviselőként védett, a szakszervezeti védelem alkalmazandó (Mt. 260. § (5) bekezdés).
• Az egyetértés határideje: az üzemi tanács az álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli; ha nem közli, úgy kell tekinteni, hogy egyetért (Mt. 260. § (4) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzés: a kölcsönvevő legalább félévente tájékoztatja az üzemi tanácsot a kölcsönzött munkavállalók létszámáról, foglalkoztatási feltételeiről és a betöltetlen álláshelyekről (Mt. 216. § (4) bekezdés).
• Nincs képviselet: ha az átadó munkáltatónál a létszám miatt (legfeljebb 15 fő) nincs üzemi tanács és üzemi megbízott sem, az átadó – vagy megállapodásuk alapján az átvevő – munkáltató az érintett munkavállalókat tájékoztatja írásban, legkésőbb 15 nappal az átszállás előtt (Mt. 38. § (2) bekezdés).
• Megszűnés: az üzemi tanács megszűnik többek között, ha a munkavállalók létszáma ötven fő alá vagy legalább kétharmaddal csökken (Mt. 252. § g) pont).
• Kötelező szabályok: az üzemi megállapodás a választás, a megszűnés és a működés egyes szabályaitól nem térhet el, és a tájékoztatási, véleményezési jogokat nem korlátozhatja (Mt. 267. § (5)–(6) bekezdés).

Számpélda: üzemi tanács és munkaidő-kedvezmény #

Egy gyártó kft.-nél a választási bizottság megalakítását megelőző félév átlagos létszáma 82 fő, a teljes munkaidős munkavállalók beosztás szerinti havi munkaideje 168 óra.

1. A létszám az 50 főt meghaladja, ezért üzemi tanácsot választanak (Mt. 236. § (1) bekezdés).
2. A létszám a 100 főt nem haladja meg, ezért az üzemi tanács három tagú (Mt. 237. § (1) bekezdés a) pont).
3. Az elnök munkaidő-kedvezménye: 168 × 0,15 = 25,2 óra havonta (Mt. 260. § (1) bekezdés).
4. A két tag munkaidő-kedvezménye: 168 × 0,10 = 16,8 óra havonta fejenként (Mt. 260. § (1) bekezdés).

Gyakori hibák #

• Elmaradt véleménykérés: a szabályzatot vagy átszervezést a munkáltató az üzemi tanács véleményének kikérése nélkül vezeti be (Mt. 264. § (1) bekezdés).
• Elmaradt félévi tájékoztatás: a gazdasági helyzetről, a bérekről és a foglalkoztatásról félévente tájékoztatni kell (Mt. 262. § (3) bekezdés).
• A munkaidő-kedvezmény díjazásának elmaradása: a kedvezmény idejére távolléti díj jár (Mt. 260. § (2) bekezdés).
• Az elnök felmondása egyetértés nélkül: a védett elnök munkáltatói felmondásához az üzemi tanács egyetértése kell (Mt. 260. § (3) bekezdés).
• A költségek megtagadása: a választás és a működés indokolt költségeit a munkáltató viseli (Mt. 236. § (4) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Csoportos létszámcsökkentés dokumentációs csomag (KKV 0563) – az üzemi tanáccsal folytatott tárgyalás és tájékoztatás dokumentálásához.
• Munkavédelmi képviselő-választás dokumentumai (KKV 0574) – a munkavédelmi képviselő választásához, amely az üzemi tanácstól külön intézmény.
• HR audit checklist (KKV 0039) – annak ellenőrzéséhez, hogy a munkáltató teljesíti-e a munkavállalói képviselettel kapcsolatos kötelezettségeit.

Jogszabályi háttér #

A cikkben felhasznált jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

Gyakori kérdések #

Kötelező-e üzemi tanácsot választani 50 fő felett? #

Az Mt. szerint 50 fő feletti átlagos létszámnál a munkavállalók üzemi tanácsot választanak (Mt. 236. § (1) bekezdés). A választást a munkavállalók által létrehozott választási bizottság bonyolítja le (Mt. 240. § (1) és (4) bekezdés). A munkáltató feladata a költségek viselése és az adatszolgáltatás (Mt. 236. § (4) bekezdés, Mt. 241. §).

Mi a különbség a szakszervezet és az üzemi tanács között? #

A szakszervezet köthet kollektív szerződést (Mt. 276. § (1) bekezdés), az üzemi tanács nem; az üzemi tanács a munkavállalók részvételi jogait gyakorolja (Mt. 235. § (2) bekezdés). Az üzemi tanács sztrájkot nem szervezhet (Mt. 266. §). A kollektív szerződésről a kollektív szerződésről szóló cikkünk szól.

Mennyi munkaidő-kedvezmény jár az üzemi tanács tagjának? #

Az elnöknek a beosztás szerinti havi munkaideje 15 százaléka, a tagnak 10 százaléka; erre az időre távolléti díj jár (Mt. 260. § (1)–(2) bekezdés). A távolléti díj számításáról a távolléti díjról szóló cikkünk szól.

Kapcsolódó cikkek #

• Kollektív szerződés: tartalma és hatálya
• Csoportos létszámcsökkentés: eljárás és határidők
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 31. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 31-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.