Várandós munkavállaló jogai és a munkáltató kötelezettségei

A várandós munkavállaló a munka törvénykönyve szerint fokozott védelmet élvez: a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyát, rendkívüli munkaidőt nem rendelhet el, és éjszakai munkát nem oszthat be számára (Mt. 65. § (3) bekezdés a) pont, Mt. 113. § (1) és (5) bekezdés). A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) emellett az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást is előírja (Mt. 60. § (1) bekezdés). Az alábbiakban sorra vesszük a várandós munkavállalót megillető jogokat és a munkáltató teendőit.

Röviden #

• A munkáltató a várandósság alatt felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló erről tájékoztatta (Mt. 65. § (3) bekezdés a) pont, Mt. 65. § (5) bekezdés).
• Ha a tájékoztatás a felmondás közlése után érkezik, a munkáltató a felmondást 15 napon belül írásban visszavonhatja (Mt. 65. § (5) bekezdés).
• A várandósság megállapításától rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, éjszakai munka nem osztható be (Mt. 113. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 113. § (5) bekezdés a) pont).
• Ha orvosi vélemény szerint a munkakörében nem foglalkoztatható, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ennek hiányában fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 60. § (1) bekezdés).
• A várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálat idejére mentesül a munkavégzés alól, és távolléti díj illeti meg (Mt. 55. § (1) bekezdés c) pont, Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont).
• Kollektív szerződés ezektől a szabályoktól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. § (2) bekezdés, Mt. 62. § (2) bekezdés, Mt. 85. § (2) bekezdés c) pont, Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont).

Ki számít várandós munkavállalónak? #

Az Mt. a várandósságot nem határozza meg; a védelem a várandósság tényéhez, egyes szabályoknál a „várandóssága megállapításától” kezdődő időszakhoz kötődik (Mt. 113. § (1) bekezdés a) pont). A felmondási tilalomra a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha a várandósságáról a munkáltatót tájékoztatta (Mt. 65. § (5) bekezdés). A tájékoztatás formáját az Mt. nem írja elő, de célszerű írásban, orvosi igazolással alátámasztva megtenni.

A felvételi eljárásban a munkáltató csak olyan adat közlését követelheti, amely a munkaviszony szempontjából lényeges (Mt. 10. § (1) bekezdés). A terhességen alapuló hátrányos megkülönböztetés a felvételnél és a megszüntetésnél is tilos (az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § l) pont, Ebktv. 21. § a) és c) pont). Részletesen: egyenlő bánásmód a munkahelyen.

Felmondási tilalom: mikor nem szüntethető meg a várandós munkavállaló munkaviszonya? #

A munkáltató a várandósság tartama alatt felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt (Mt. 65. § (3) bekezdés a) pont). A védelem szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó, csoportos létszámcsökkentésnél a 75. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásé (Mt. 65. § (4) bekezdés). A tilalom a szülés után is folytatódik: a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt is érvényes (Mt. 65. § (3) bekezdés b), d) és e) pont). Hasonló védelem illeti meg az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben részt vevő nőt, legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított hat hónapig (Mt. 65. § (3) bekezdés g) pont).

Ha a munkavállaló a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, a munkáltató a tájékoztatástól számított 15 napon belül a felmondást írásban visszavonhatja (Mt. 65. § (5) bekezdés). Visszavonás esetén a munkaviszony helyreállítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Mt. 65. § (6) bekezdés, Mt. 83. § (2)–(4) bekezdés). Az összes felmondási tilalmat a felmondási tilalmakról szóló cikkünk foglalja össze.

Mely megszüntetési módokra nem vonatkozik a tilalom? #

Az Mt. 65. § (3) bekezdése csak a munkáltató felmondását tiltja. Nem vonatkozik a közös megegyezésre, a munkavállaló felmondására, az azonnali hatályú felmondásra (Mt. 78. §) és a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésre (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pont). Nem vonatkozik a határozott idejű munkaviszony indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésére sem, ilyenkor azonban a 79. § (2) bekezdése szerinti távolléti díj jár (Mt. 79. § (1) bekezdés b) pont). A határozott idő lejártával a munkaviszony megszűnik (Mt. 63. § (1) bekezdés c) pont).

Ha azonban a munkáltató részéről a megszüntetés valódi oka a várandósság, az az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik (Ebktv. 8. § l) pont, Ebktv. 21. § c) pont). Ha a munkavállaló a hátrányt és a várandósságát valószínűsíti, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta (Ebktv. 19. § (2) bekezdés).

Mi a jogkövetkezménye a tilalom megsértésének? #

A felmondási tilalomba ütköző felmondás jogellenes. A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja (Mt. 83. § (1) bekezdés a) pont). Ilyenkor meg kell téríteni az elmaradt munkabért – ennek a távolléti díjat kell tekinteni –, az egyéb járandóságot és az ezt meghaladó kárt. Ebből le kell vonni, amit a munkavállaló időközben megkeresett vagy elvárhatóan megkereshetett volna, és a kifizetett végkielégítést (Mt. 83. § (3)–(4) bekezdés). Ha a munkavállaló nem kéri a helyreállítást, kártérítést követelhet; az elmaradt jövedelem címén legfeljebb tizenkét havi távolléti díjat. Ehelyett a felmondási időre járó távolléti díjat is kérheti, egyes esetekben a végkielégítés összegét is (Mt. 82. § (1)–(4) bekezdés). A keresetlevelet a felmondás közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont). Részletesen: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei.

A várandós munkavállaló munkaideje #

A várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig az alábbi korlátozások érvényesek (Mt. 113. § (1), (3)–(5) bekezdés):

• rendkívüli munkaidő (köznyelven túlóra) nem rendelhető el (Mt. 113. § (1) bekezdés a) pont);
• éjszakai munka, vagyis a 22 és 6 óra közötti munkavégzés nem osztható be (Mt. 113. § (5) bekezdés a) pont, Mt. 89. §);
• a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt nem lehet egyenlőtlenül beosztani (Mt. 113. § (3) bekezdés, Mt. 97. § (3) bekezdés b)–c) pont);
• a napi munkaidő egyenlőtlen beosztásához a munkavállaló írásbeli hozzájárulása kell (Mt. 113. § (4) bekezdés, Mt. 97. § (3) bekezdés a) pont).

Az éjszakai munka tilalmától a munkavállaló hozzájárulásával sem lehet eltérni: az Mt. 113. § (5) bekezdése – a (6) bekezdéstől eltérően – hozzájárulási lehetőséget nem ad. A munkavállaló hozzájárulása nélkül más helységben végzendő munkára sem kötelezhető (Mt. 53. § (3) bekezdés a) pont). Részletesen: rendkívüli munkaidő, éjszakai munka.

A várandós munkavállaló egészségvédelme és munkaköre #

A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Egészségi állapotának változására tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket és a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani (Mt. 51. § (3) bekezdés). A munkavállaló foglalkoztatása nem jelenthet veszélyt a magzatára (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 49. § (1) bekezdés c) pont).

Ha a munkafeltételek nem módosíthatók, és a munkavállaló a várandósság megállapításától a gyermek egyéves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani. Ha ez nem lehetséges, a munkavégzés alól fel kell menteni (Mt. 60. § (1) bekezdés). A felajánlott munkakörben legalább a munkaszerződés szerinti alapbére jár, a felmentés idejére pedig az alapbére. Ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el, a felmentés idejére nem jár alapbér (Mt. 60. § (2) bekezdés).

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályai a rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkáltatókra terjednek ki (Mvt. 49. § (1a) bekezdés). Az alkalmassági vizsgálatnál a foglalkozás-egészségügyi orvos figyelembe veszi, hogy a várandós nők a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú mellékletében felsorolt megterhelések mellett alkalmatlanok vagy csak feltételekkel alkalmasak (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 10. § (1) bekezdés). A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 9. számú mellékletében felsorolt kóroki tényezők esetén a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni és meghatározni a szükséges intézkedéseket (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 10. § (2) bekezdés). A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól (Mvt. 50/A. §). Részletesen: munkaköri alkalmassági vizsgálat.

Orvosi vizsgálat, betegség és szülési szabadság #

A munkavállaló mentesül a munkavégzés alól a kötelező orvosi vizsgálata tartamára (Mt. 55. § (1) bekezdés c) pont). Ide tartozik a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálat is (Mt. 294. § (1) bekezdés d) pont). Erre az időre távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont).

A veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság (Mt. 126. § (2) bekezdés). A betegszabadságról a betegszabadságról szóló cikkünkben olvashat.

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, ebből két hetet köteles igénybe venni (Mt. 127. § (1) bekezdés). A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen (Mt. 127. § (3) bekezdés). Részletesen: szülési szabadság. A szülés utáni időszak szabályait a kisgyermekes munkavállalók védelméről szóló cikkünk tárgyalja.

Eltérések és különös szabályok #

• Kollektív szerződés a felmondási tilalomtól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 85. § (2) bekezdés c) pont), a munkaidő-korlátozásoktól (Mt. 135. § (2) bekezdés j) pont), a munkakör-felajánlástól (Mt. 62. § (2) bekezdés) és az orvosi vizsgálat miatti mentesüléstől szintén (Mt. 57. § (2) bekezdés).
• Munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részének szabályaitól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés).
• Vezető állású munkavállaló: munkaszerződése nem térhet el a várandósság, a szülési, az apasági és a szülői szabadság, valamint a reprodukciós kezelés miatti felmondási tilalomtól, az éjszakai munka tilalmától, a kötelező orvosi vizsgálat miatti mentesüléstől és a szülési szabadság szabályaitól (Mt. 209. § (2) bekezdés a)–c) és f) pont). Az Mt. Második Részének többi itt ismertetett szabályától – például a rendkívüli munkaidő tilalmától vagy a munkakör-felajánlástól – eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). A munkavédelmi előírások (Mvt., 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet) és az egyenlő bánásmód követelménye (Ebktv.) azonban rá is vonatkoznak, mert az Mt. 209. § (1) bekezdése csak az Mt. Második Részétől enged eltérést.
• Munkaerő-kölcsönzés: a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevőnél irányadó, a várandós nők védelmére vonatkozó feltételeket biztosítani kell (Mt. 219. § (1)–(2) bekezdés).
• Egyszerűsített foglalkoztatás: a 126–133. §, így a szülési szabadság szabályai sem alkalmazhatók (Mt. 203. § (1) bekezdés l) pont). A várandós munkavállaló idénymunkára vagy alkalmi munkára csak foglalkoztathatósági szakvélemény birtokában foglalkoztatható, ha a munkakörre érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménye nincs (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/A. § (1) bekezdés).

Gyakorlati példa: felmondás után bejelentett várandósság #

A munkáltató 2026. november 2-án (hétfőn) a működésével összefüggő okból felmondást közöl egy munkavállalóval. A munkavállaló 2026. november 5-én orvosi igazolással tájékoztatja, hogy a felmondás közlésekor már várandós volt.

1. A védelemre a felmondás közlésének időpontja az irányadó, a munkavállaló ekkor várandós volt (Mt. 65. § (4) bekezdés).
2. A munkáltató a tájékoztatástól számított 15 napon belül, azaz 2026. november 20-ig (péntekig) írásban visszavonhatja a felmondást (Mt. 65. § (5) bekezdés, Mt. 25. § (3) bekezdés).
3. Ha visszavonja, a munkaviszony folytatódik. A 83. § (2)–(4) bekezdése szerint kell elszámolni, ha a munkavállaló emiatt járandóságtól esett el (Mt. 65. § (6) bekezdés).
4. Ha nem vonja vissza, a felmondás jogellenes, és a munkavállaló kérheti a munkaviszony helyreállítását (Mt. 83. § (1) bekezdés a) pont).
5. A munkáltató a tájékoztatástól kezdve nem oszthat be éjszakai munkát, és nem rendelhet el rendkívüli munkaidőt, mert a korlátozások a várandósság megállapításától érvényesek (Mt. 113. § (1) és (5) bekezdés).

Gyakori hibák #

• A munkáltató a felmondás után bejelentett várandósság esetén elmulasztja a 15 napos visszavonási lehetőséget (Mt. 65. § (5) bekezdés).
• A munkavállaló „önkéntes” kérésére éjszakai műszakba osztja be, pedig ehhez hozzájárulással sincs lehetőség (Mt. 113. § (5) bekezdés).
• Rendkívüli munkaidőt rendel el, vagy a heti pihenőnapokat egyenlőtlenül osztja be (Mt. 113. § (1) és (3) bekezdés).
• Az orvosi vélemény ellenére az eredeti munkakörben foglalkoztatja, vagy a felajánlott munkakörben alacsonyabb alapbért fizet (Mt. 60. § (1)–(2) bekezdés).
• A próbaidő alatt a várandósság miatt szünteti meg a munkaviszonyt, vagy emiatt nem hosszabbítja meg a határozott idejű munkaviszonyt; ez hátrányos megkülönböztetés (Ebktv. 8. § l) pont, Ebktv. 21. § c) pont).
• Az orvosi vizsgálat idejére nem fizet távolléti díjat (Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont).

Kapcsolódó iratminták #

• Felmentési és felmondási dokumentáció (KKV 0029) – a munkáltatói felmondás előtt a felmondási tilalmak, köztük a várandósság ellenőrzéséhez.
• Munkavédelmi kockázatértékelés minta (KKV 0051) – a kockázatok és az érzékeny csoportok azonosításához, intézkedési tervvel.
• Munkaköri kockázatértékelés minta (KKV 0052) – annak felméréséhez, hogy a munkakör megterhelései várandósság alatt vállalhatók-e, és milyen korlátozás kell.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – ha a felek az egészségi állapotnak megfelelő munkakörben vagy munkaidőben állapodnak meg.
• Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012) – a beosztás összeállításához éjszakai munka és rendkívüli munkaidő nélkül.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), hatályos szövege; a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, hatályos szövege; az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), hatályos szövege.

Gyakori kérdések #

Köteles-e a várandós munkavállaló bejelenteni a várandósságát? #

Az Mt. erre külön bejelentési kötelezettséget nem ír elő. A felmondási tilalomra azonban csak akkor hivatkozhat, ha a munkáltatót tájékoztatta (Mt. 65. § (5) bekezdés). A munkaidő-korlátozásokat és a munkakör-felajánlást az Mt. a várandósság megállapításához köti, nem a munkáltató tudomásához (Mt. 113. § (1) bekezdés, Mt. 60. § (1) bekezdés). A gyakorlatban a munkáltató ezeket akkor tudja betartani, ha a munkavállaló tájékoztatja, ezért a tájékoztatás a munkavállaló érdeke is.

Dolgozhat-e éjszaka a várandós munkavállaló, ha maga kéri? #

Nem. A várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig éjszakai munka nem osztható be (Mt. 113. § (5) bekezdés a) pont). A törvény itt – a gyermek hároméves kora utáni időszaktól eltérően – a munkavállaló hozzájárulásával sem enged kivételt (Mt. 113. § (6) bekezdés).

Megszüntethető-e közös megegyezéssel a várandós munkavállaló munkaviszonya? #

Igen, a felmondási tilalom csak a munkáltató felmondására vonatkozik (Mt. 65. § (3) bekezdés). A megállapodásnak a munkavállaló valódi akaratán kell alapulnia. Ha a munkavállaló a megállapodást sikerrel megtámadja, a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja (Mt. 83. § (1) bekezdés c) pont). Részletesen: közös megegyezés.

Mi történik, ha lejár a várandós munkavállaló határozott idejű munkaviszonya? #

A munkaviszony a határozott idő lejártával megszűnik (Mt. 63. § (1) bekezdés c) pont), mert ez nem felmondás. Ha viszont a munkáltató a várandósság miatt nem hosszabbítja meg, vagy emiatt nem létesít újabb munkaviszonyt, az hátrányos megkülönböztetés lehet (Ebktv. 8. § l) pont, Ebktv. 21. § c) pont). Részletesen: határozott idejű munkaviszony megszüntetése.

Kapcsolódó cikkek #

• Felmondási tilalom: mikor nem lehet felmondani?
• Szülési szabadság: időtartam és munkáltatói teendők
• Rendkívüli munkaidő (túlóra): elrendelés és korlátok
• Egyenlő bánásmód munkahelyen: mit jelent a munkáltatónak?
• Fiatal munkavállaló foglalkoztatása
• Rehabilitációs hozzájárulás: kinek kell fizetnie?
• Nyugdíjas foglalkoztatása: mire figyeljen a munkáltató?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.