Vasárnapi pótlék és munkaszüneti napi pótlék: mikor jár?

A vasárnapi pótlék 50 százalékos bérpótlék, amely nem minden vasárnapi munkáért jár. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint az dönt, milyen jogcímen osztották be a munkavállalót vasárnapra, illetve rendkívüli munkaidőről van-e szó (Mt. 140. § (1) bekezdés). Munkaszüneti napon végzett munkáért ezzel szemben 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 140. § (2) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk, kinek jár és kinek nem, hogyan kell számolni, és mikor lehet eltérni a törvénytől. A többi bérpótlékról a bérpótlékok áttekintésében olvashat.

Röviden #

• Rendes munkaidőben a vasárnapi pótlék akkor jár, ha a vasárnapi beosztás kizárólag több műszakos tevékenységen, készenléti jellegű munkakörön vagy kereskedelmi munkáltatónál végzett munkán alapul (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 101. § (1) bekezdés d), e) és i) pont).
• Vasárnapi rendkívüli munkaidőért ezeknek a munkavállalóknak, valamint azoknak jár, akik vasárnapra rendes munkaidőben nem oszthatók be (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont).
• Aki más jogcímen – például rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál – dolgozik vasárnap rendes munkaidőben, annak vasárnapi pótlék nem jár (Mt. 140. § (1) bekezdés).
• Munkaszüneti napon, húsvét- és pünkösdvasárnap, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napon 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 140. § (2)–(3) bekezdés).
• A számítási alap az egy órára járó alapbér; havibérnél a havi alapbér 174-ed része (Mt. 139. § (2)–(3) bekezdés).
• A felek a pótlékot az alapbérbe építhetik, vagy a munkaszerződésben pótlékátalányt köthetnek ki (Mt. 145. § (1)–(2) bekezdés).

Mi a vasárnapi pótlék? #

Az Mt. a vasárnapi pótlékot így vezeti be:

„Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, […]”

Az idézett szabály helye: Mt. 140. § (1) bekezdés. A mondat folytatása határozza meg, kinek jár. A bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót (Mt. 139. § (1) bekezdés). Ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 165. § (1) bekezdés d) pont).

Azt, hogy kit lehet egyáltalán vasárnapra beosztani, a vasárnapi munkavégzésről szóló cikkünk mutatja be. A vasárnapi pótlék szabálya erre a felsorolásra épül (Mt. 101. § (1) bekezdés).

Mikor jár vasárnapi pótlék? #

Vasárnapi pótlék rendes munkaidőben #

Vasárnapra rendes munkaidő kilenc esetben osztható be (Mt. 101. § (1) bekezdés a)–i) pont). Ezek közül csak három alapozza meg a pótlékot (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont):

• a több műszakos tevékenység (Mt. 101. § (1) bekezdés d) pont);
• a készenléti jellegű munkakör (Mt. 101. § (1) bekezdés e) pont);
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett munka (Mt. 101. § (1) bekezdés i) pont).

A törvény szerint a munkavállalónak „kizárólag” ezek alapján kell vasárnapi munkára kötelezhetőnek lennie (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont). A szövegből következik, hogy ha a vasárnapi beosztás más jogcímen – például megszakítás nélküli tevékenységen – is megalapozott, a pótlék e pont alapján nem jár. A jogcímet ezért munkakörönként érdemes rögzíteni; ez jó gyakorlat, nem jogszabályi előírás.

Vasárnapi pótlék rendkívüli munkaidőben #

Vasárnapi rendkívüli munkaidőért (köznyelven: vasárnapi túlóráért) két csoportnak jár vasárnapi pótlék (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont):

• annak, aki a fenti három jogcím valamelyike alapján dolgozik vasárnap (ba) alpont);
• annak, aki vasárnap rendes munkaidőben egyáltalán nem osztható be, például a hétfőtől péntekig dolgozó irodai munkavállalónak (bb) alpont).

Emellett a rendkívüli munkaidő saját pótléka is jár. Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít, 50 százalék bérpótlék jár (Mt. 143. § (4) bekezdés). Az Mt. a két pótlék együttes alkalmazását nem zárja ki. A rendkívüli munkaidő díjazásáról: túlórapótlék.

Mikor nem jár vasárnapi pótlék? #

Nem jár vasárnapi pótlék, ha a munkavállaló rendes munkaidőben a 101. § (1) bekezdés a), b), c), f), g) vagy h) pontja alapján dolgozik vasárnap (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont). Ilyen például:

• a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató vagy munkakör (Mt. 101. § (1) bekezdés a) pont);
• az idényjellegű és a megszakítás nélküli tevékenység (Mt. 101. § (1) bekezdés b)–c) pont);
• a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló (Mt. 101. § (1) bekezdés f) pont).

Rendeltetése folytán akkor működik vasárnap a munkáltató, ha a tevékenységre az adott naphoz kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokás miatt van igény. Ugyanez a helyzet baleset, elemi csapás, súlyos kár vagy veszély elhárítása, illetve vagyonvédelem esetén (Mt. 101. § (2) bekezdés, Mt. 102. § (3) bekezdés). A felsorolt jogcímeken dolgozó munkavállalók vasárnapi rendkívüli munkaidőért sem kapnak vasárnapi pótlékot, a rendkívüli munkaidő pótléka viszont jár nekik (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont, Mt. 143. §).

Munkaszüneti napi pótlék #

Mikor jár a munkaszüneti napi pótlék? #

Munkaszüneti napon végzett munkáért 100 százalék bérpótlék jár, a beosztás jogcímétől függetlenül (Mt. 140. § (2) bekezdés). Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. (Mt. 102. § (1) bekezdés). Ugyanez a pótlék jár húsvét- és pünkösdvasárnap, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napon (Mt. 140. § (3) bekezdés). Az Mt. kifejezetten nem rendezi, hogy ezeken a napokon a vasárnapi pótlék emellett is járna-e.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő csak a 101. § (1) bekezdés a)–c), g)–h) pontja szerinti esetben osztható be (Mt. 102. § (2) bekezdés). Kereskedelmi munkáltatónál tehát önmagában az i) pont nem elég. Ugyanez a korlát irányadó a vasárnapra eső munkaszüneti napra, valamint húsvét- és pünkösdvasárnapra is (Mt. 102. § (4) bekezdés). Rendkívüli munkaidő munkaszüneti napon csak az e napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható munkavállalónak, illetve baleset, elemi csapás és hasonló veszély esetén rendelhető el (Mt. 108. § (2)–(3) bekezdés). Ilyenkor a rendkívüli munkaidőért is 100 százalék bérpótlék jár (Mt. 143. § (5) bekezdés). A munkaszüneti napokról: munkaszüneti napok.

Órabéresek és havibéresek a munkaszüneti napon #

Óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállalót távolléti díj illeti meg arra a napi munkaidőre, amellyel az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő (Mt. 146. § (1) bekezdés d) pont). Ha ezen a napon keresőképtelen, a távolléti díj 70 százaléka jár; táppénz vagy baleseti táppénz mellett nem jár távolléti díj (Mt. 146. § (2) bekezdés). Havibérnél az Mt. a munkaszüneti nap miatt nem írja elő az alapbér csökkentését.

A vasárnapi pótlék számítása #

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér (Mt. 139. § (2) bekezdés). Órabérnél ez maga az órabér. Havibérnél a havi alapbért általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. § (3) bekezdés). A vasárnapi pótlék így: ledolgozott vasárnapi órák × órabér × 50 százalék. A munkaszüneti napi pótlék ugyanígy, 100 százalékkal számítandó (Mt. 140. § (2) bekezdés).

A pótlékra jogosító órák csak pontos nyilvántartásból számolhatók. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának (Mt. 134. § (2) bekezdés). Lásd: munkaidő-nyilvántartás.

A távolléti díjba a vasárnapi pótlékot akkor kell beszámítani, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében dolgozott (Mt. 151. § (2) bekezdés). Az irányadó időszak az esedékességet megelőző utolsó hat hónap (Mt. 148. § (1) bekezdés b) pont). A munkaszüneti napi pótlékot az Mt. 151. § (1) bekezdése nem sorolja fel. Részletesen: távolléti díj.

Kivételek, eltérési lehetőség #

Pótlékot magában foglaló alapbér és pótlékátalány #

A felek olyan alapbért is megállapíthatnak, amely a vasárnapi és a munkaszüneti napi pótlékot is magában foglalja (Mt. 145. § (1) bekezdés). Az alapbér ilyenkor sem lehet kevesebb a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabérnél (Mt. 136. § (1) bekezdés). A munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalány is kiköthető (Mt. 145. § (2) bekezdés a) pont). Erről a pótlékátalányról szóló cikkünkben írunk.

Kollektív szerződés és munkaszerződés #

A 140. §-tól kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – mindkét irányban eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés). Attól azonban nem, hogy a bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár (Mt. 165. § (1) bekezdés d) pont). A vasárnapi beosztás szabályaitól (101–108. §) kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2) bekezdés g) pont). A munkaszerződés a munkavállaló javára térhet el, például magasabb pótlékkal (Mt. 43. § (1) bekezdés).

Különös foglalkoztatási formák #

• Vezető: a vezető munkaszerződése a Második Rész szabályaitól – a 209. § (2) bekezdésében felsorolt kivételekkel – eltérhet, és rá a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (1) és (3) bekezdés). Lásd: vezető állású munkavállaló.
• Egyszerűsített foglalkoztatás: a 101. § itt nem alkalmazható (Mt. 203. § (1) bekezdés j) pont). Az Mt. kifejezetten nem rendezi, hogyan kell ilyenkor a vasárnapi pótlék 101. §-ra utaló feltételét vizsgálni. Lásd: egyszerűsített foglalkoztatás.
• Munkaerő-kölcsönzés: a kikölcsönzés alatt biztosítani kell a kölcsönvevő munkavállalóira irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, köztük a munkabér összegére vonatkozó rendelkezéseket (Mt. 219. § (1)–(2) bekezdés). Egyes esetekben ezt a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell alkalmazni (Mt. 219. § (3) bekezdés).

A cikk a versenyszféra (Mt.) szabályait írja le; a közszolgálati jogviszonyokra külön törvények vonatkozhatnak.

Számpélda: vasárnapi pótlék és munkaszüneti napi pótlék #

Két munkavállaló havi alapbére egyaránt 348 000 forint, mindketten általános teljes napi munkaidőben dolgoznak. Kollektív szerződés és eltérő megállapodás nincs. Az egy órára járó alapbér: 348 000 forint / 174 óra = 2000 forint (Mt. 139. § (3) bekezdés a) pont).

1. Az első egy kereskedelmi munkáltató boltjában dolgozik, vasárnapi beosztása kizárólag az i) ponton alapul. Egy vasárnap 8 órát dolgozik rendes munkaidőben. Vasárnapi pótléka: 8 óra × 2000 forint × 50 százalék = 8000 forint (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont).
2. Ugyanezen a vasárnapon további 2 óra rendkívüli munkaidőt is teljesít. Erre vasárnapi pótlék jár: 2 óra × 1000 forint = 2000 forint (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont). Mivel a vasárnap a beosztása szerinti munkanapja, a rendkívüli munkaidő pótléka is jár: további 2000 forint (Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont). A 2 óra alapbérét ez a számítás nem tartalmazza.
3. A második megszakítás nélküli tevékenységben dolgozik. Vasárnapi rendes munkájáért vasárnapi pótlék nem jár (Mt. 101. § (1) bekezdés c) pont, Mt. 140. § (1) bekezdés). Május 1-jén 8 órát dolgozik: munkaszüneti napi pótléka 8 óra × 2000 forint × 100 százalék = 16 000 forint (Mt. 140. § (2) bekezdés).

Gyakori hibák #

• Minden vasárnapi munkáért vasárnapi pótlékot fizetnek, vagy egyikért sem, ahelyett hogy a beosztás jogcímét vizsgálnák (Mt. 140. § (1) bekezdés).
• A hétköznapos munkavállaló vasárnapi rendkívüli munkaidejénél csak a túlórapótlékot fizetik, a vasárnapi pótlékot nem (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont).
• Kereskedelmi munkáltatónál munkaszüneti napra is rendes munkaidőt osztanak be az i) pontra hivatkozva (Mt. 102. § (2) bekezdés).
• A havibéres pótlékát a hónap tényleges óraszámával számítják a 174 órás osztó helyett (Mt. 139. § (3) bekezdés).
• A pótlékot munkaszerződésbe foglalt megállapodás nélkül, egyoldalúan „beépítik” az alapbérbe (Mt. 145. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – az alapbér, illetve a pótlékot is magában foglaló alapbér kikötéséhez.
• Bérmegállapodás minta (KKV 0019) – a bérpótlékok vagy a pótlékátalány részletes rögzítéséhez.
• Munkáltatói tájékoztató minta (KKV 0005) – a munkaviszony kezdetén kötelező tájékoztatáshoz az alapbéren túli munkabérről.
• Munkáltatói tájékoztató – több műszakos munkarend minta (KKV 0525) – több műszakos munkarendben, a bérpótlékok ismertetésével.
• Munkaidő-beosztás minta (KKV 0012) – a vasárnapi és munkaszüneti napi beosztás közléséhez.
• Munkaidő-nyilvántartás minta (KKV 0013) – a pótlékra jogosító vasárnapi és munkaszüneti napi órák rögzítéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

Gyakori kérdések #

Hány százalék a vasárnapi pótlék? #

A vasárnapi pótlék 50 százalék, a munkaszüneti napi pótlék 100 százalék (Mt. 140. § (1)–(2) bekezdés). Az alapja – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér (Mt. 139. § (2) bekezdés). Kollektív szerződés ettől eltérő mértéket is megállapíthat (Mt. 277. § (2) bekezdés).

Jár-e vasárnapi pótlék a bolti eladónak? #

Igen, ha kereskedelmi munkáltatónál dolgozik, és vasárnapi beosztása kizárólag ezen alapul (Mt. 140. § (1) bekezdés a) pont, Mt. 101. § (1) bekezdés i) pont). Ha a felek a pótlékot az alapbérbe építették vagy pótlékátalányt kötöttek, külön pótlék nem jár (Mt. 145. §).

Jár-e pótlék, ha a hétköznapos munkavállaló vasárnap rendkívüli munkát végez? #

Igen. Neki vasárnapi pótlék jár, mert vasárnapra rendes munkaidőben nem osztható be (Mt. 140. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont). Emellett a heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidő pótléka is megilleti (Mt. 143. § (4) bekezdés).

Beszámít-e a vasárnapi pótlék a távolléti díjba? #

Igen, ha a munkavállaló az irányadó hat hónapban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében dolgozott (Mt. 151. § (2) bekezdés, Mt. 148. § (1) bekezdés b) pont). Ellenkező esetben a távolléti díjban nem kell figyelembe venni.

Jár-e pótlék húsvétvasárnap? #

Igen, húsvét- és pünkösdvasárnap végzett munkáért a munkaszüneti napi, 100 százalékos bérpótlék jár (Mt. 140. § (3) bekezdés). Ugyanez vonatkozik a vasárnapra eső munkaszüneti napra. Ezekre a napokra a munkaszüneti napi beosztási szabályok irányadók, így kereskedelmi munkáltatónál önmagában az i) pont alapján rendes munkaidő nem osztható be (Mt. 102. § (2) és (4) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• A munkabér szabályai – a díjazás útmutatója munkáltatóknak
• Bérpótlékok áttekintése
• Munkavégzés vasárnap és munkaszüneti napon: mikor megengedett?
• Munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok
• A rendkívüli munkaidő díjazása (túlórapótlék)
• Pótlékátalány: megállapítható-e átalányban a bérpótlék?
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• Minimálbér és garantált bérminimum

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 30. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 30-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.