Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?

Nem jár: végkielégítés közös megegyezés esetén a munkavállalót törvény alapján nem illeti meg, mert a munka törvénykönyve a közös megegyezést nem sorolja a végkielégítésre jogosító esetek közé (Mt. 77. § (1) bekezdés). A felek azonban a megállapodásban pénzbeli juttatást köthetnek ki. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) e szerződéses juttatás összegét nem korlátozza. Köztulajdonban álló munkáltatónál azonban a felek megállapodása a végkielégítés törvényi szabályaitól nem térhet el (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont). Az alábbiakban bemutatjuk a kivételeket és a munkáltató teendőit.

Röviden #

• Törvényi végkielégítés a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése és a 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnés esetén jár (Mt. 77. § (1) bekezdés).
• Közös megegyezésnél a felek megállapodhatnak pénzbeli juttatásban; ez szerződéses, nem törvényi kötelezettség.
• Munkaszerződés vagy kollektív szerződés előre is előírhatja, hogy közös megegyezésnél is jár végkielégítés (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 277. § (2) bekezdés).
• Köztulajdonban álló munkáltatónál a felek a végkielégítés törvényi szabályaitól nem térhetnek el, ezért ott végkielégítés nem köthető ki (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont).
• Ha a munkavállaló a közös megegyezést sikerrel megtámadja, a végkielégítés összegére is jogosult lehet (Mt. 29. § (5) bekezdés, Mt. 82. § (3) bekezdés a) pont).

Miért nem jár végkielégítés közös megegyezés esetén? #

Az Mt. pontosan felsorolja, mikor jár végkielégítés:

„A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a) a munkáltató felmondása, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy c) a 63. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg.” (Mt. 77. § (1) bekezdés)

A c) pont azt az esetet jelenti, amikor a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik (Mt. 63. § (1) bekezdés d) pont, (3) bekezdés). A közös megegyezés egyik esetben sem szerepel, ezért a törvényi végkielégítés ilyenkor akkor sem jár, ha a megállapodást a munkáltató kezdeményezte. Nem jár a felmentési időre járó távolléti díj sem, mert a felmentés a munkáltató felmondásához kapcsolódik (Mt. 70. § (1) bekezdés).

Szerződéses végkielégítés közös megegyezés esetén #

A felek a közös megegyezésben pénzbeli juttatásban is megállapodhatnak. Összegét, esedékességét és elnevezését ők határozzák meg. A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részének szabályaitól a munkavállaló javára eltérhet (Mt. 43. § (1) bekezdés). Így a munkaszerződés előre is kikötheti, hogy közös megegyezésnél is jár végkielégítés. Mindez a köztulajdonban álló munkáltatóra nem érvényes (lásd lent).

Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – eltérhet az Mt. Második Részének szabályaitól (Mt. 277. § (2) bekezdés). Ha a munkáltatónál kollektív szerződés van, érdemes megnézni, nem ír-e elő végkielégítést közös megegyezés esetére is.

A munkabért és az egyéb járandóságokat legkésőbb a megszűnéstől számított ötödik munkanapon ki kell fizetni (Mt. 80. § (2) bekezdés). A szerződéses juttatás esedékességét javasolt a megállapodásban kifejezetten rögzíteni, hogy ne legyen vita a kifizetés idejéről.

Kivételek: mikor kaphat mégis végkielégítést a munkavállaló? #

A közös megegyezés sikeres megtámadása #

A munkavállaló a közös megegyezést tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt megtámadhatja (Mt. 28. § (1)–(4) bekezdés). A megszüntetésre irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jogellenes megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni (Mt. 29. § (5) bekezdés). A munkavállaló kérheti a munkaviszony helyreállítását (Mt. 83. § (1) bekezdés c) pont); ekkor az elmaradt munkabérből a megszüntetéskor kifizetett végkielégítést le kell vonni (Mt. 83. § (4) bekezdés b) pont).

Ha nem kéri a helyreállítást, a kártérítésen felül a végkielégítés összegére is jogosult, mert munkaviszonya jogellenesen, nem felmondással szűnt meg (Mt. 82. § (3) bekezdés a) pont). Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés legfeljebb tizenkét havi távolléti díj lehet (Mt. 82. § (2) bekezdés). Részletesen: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei.

Köztulajdonban álló munkáltató #

Köztulajdonban álló munkáltató például az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy egy önkormányzat többségi befolyással rendelkezik (Mt. 204. § (1) bekezdés). Itt sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása – így a munkaszerződés és a közös megegyezés sem – nem térhet el a végkielégítés 77. §-ban meghatározott szabályaitól (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont). Közös megegyezésnél ezért végkielégítés nem köthető ki, és a munkaszerződés sem írhatja elő előre.

Az Mt. kifejezetten nem rendezi, hogy más elnevezésű, a megszűnésre tekintettel adott juttatás kiköthető-e. Ha a juttatás valójában a végkielégítést pótolja, az a törvény megkerülésének minősülhet és semmis lehet (Mt. 27. § (1) bekezdés); ilyen kikötés előtt javasolt jogi szakértő bevonása.

Ha a munkavállaló közös megegyezéssel távozik köztulajdonban álló munkáltatótól, és közvetlenül utána másik köztulajdonban álló munkáltatónál helyezkedik el, a korábbi munkaviszonyát a felmondási időnél és a végkielégítésnél figyelembe kell venni. Ez csak akkor érvényes, ha a megszüntetéskor kizárólag a jogszabály szerint járó juttatásokat kapta; jogszabályon felüli juttatásnál a korábbi munkaviszony nem számít be (Mt. 205. § (2a) bekezdés).

Vezető állású munkavállaló #

A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részétől – a törvényben felsorolt kivételekkel – eltérhet (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés), így a végkielégítésről is eltérően rendelkezhet. Köztulajdonban álló munkáltatónál a 205. § (1) bekezdés és a 209. § (1) bekezdés viszonyát az Mt. nem rendezi. Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a vezető állású munkavállaló jogviszonyának megszűnése esetére biztosított juttatások elveit a társaság legfőbb szervének szabályzata határozza meg, és ettől érvényesen nem lehet eltérni (a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3)–(4) bekezdés).

Ha a megszüntető nyilatkozat közlése a csőd- vagy felszámolási eljárás megkezdése után történt, a munkáltató a vezetőt a megszűnés miatt megillető díjazásból esedékességkor legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles kifizetni. A többit a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, illetve a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni (Mt. 210. § (3) bekezdés).

Ha a munkavállaló mondja fel a munkaviszonyt #

Két esetben a munkavállaló megszüntető nyilatkozatánál is alkalmazni kell a végkielégítés szabályait. Az egyik a 40. § szerinti felmondás: ha a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt munkafeltételei lényegesen és hátrányosan megváltoztak, és ezért a változást követő 30 napon belül mond fel (Mt. 40. § (1)–(3) bekezdés). A másik a munkavállaló azonnali hatályú felmondása, amelynek oka a munkáltató 78. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegése vagy magatartása (Mt. 78. § (3) bekezdés). Ilyenkor a közös megegyezés a munkavállalónak kedvezőtlenebb lehet, ezért a megállapodás előtt érdemes tisztázni a megszüntetés valódi okát.

Mit tegyen a munkáltató? #

1. Ellenőrizze a munkaszerződést és a kollektív szerződést: előír-e végkielégítést közös megegyezés esetére (Mt. 43. § (1) bekezdés, Mt. 277. § (2) bekezdés).
2. Köztulajdonban álló munkáltatóként ne vállaljon a 77. §-on felüli végkielégítést, és más elnevezésű juttatást se kössön ki jogi szakértői vizsgálat nélkül (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont, Mt. 27. § (1) bekezdés).
3. Ha juttatást ajánl, a megállapodásban rögzítse az összeget, a jogcímet és a kifizetés napját.
4. Adjon gondolkodási időt, és ne gyakoroljon nyomást a munkavállalóra; a jogellenes fenyegetéssel kötött megállapodás megtámadható (Mt. 28. § (4) bekezdés).
5. Foglalja írásba a megállapodást, és adjon át egy példányt (Mt. 22. § (3) bekezdés, Mt. 23. § (1) bekezdés). A teljes folyamat: közös megegyezés.

Számpélda: végkielégítés közös megegyezés és felmondás esetén #

Egy munkavállaló 2014. március 1. óta dolgozik egy nem köztulajdonban álló munkáltatónál, munkabér nélküli, 30 napot meghaladó időszak nélkül. Nem nyugdíjas, és a munkaviszonya nem a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Távolléti díja havi 600 000 forint. A munkaviszony megszüntetéséről 2026. november 2-án döntenek.

1. Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony a közléskor legalább tíz éve áll fenn, ezért háromhavi távolléti díj jár: 3 × 600 000 = 1 800 000 forint (Mt. 77. § (2) bekezdés, (3) bekezdés c) pont). Ez akkor jár, ha nincs kizáró ok, például a felmondás nem a munkavállaló magatartásán alapul (Mt. 77. § (5) bekezdés).
2. Ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnne meg, a végkielégítés kéthavi távolléti díjjal emelkedne, azaz öthavi lenne (Mt. 77. § (4) bekezdés b) pont).
3. Közös megegyezésnél törvényi végkielégítés nem jár. Ha a felek mégis háromhavi távolléti díjnak megfelelő juttatásban állapodnak meg, az 1 800 000 forint szerződéses juttatás lesz.

A végkielégítés számításáról részletesen: végkielégítés számítása példákkal, a távolléti díjról: távolléti díj.

Kapcsolódó iratminták #

• Közös megegyezés minta (KKV 0027) – a megszűnés napjának és a megállapodás szerinti juttatás összegének, esedékességének rögzítéséhez.
• Felmentési és felmondási dokumentáció (KKV 0029) – ha a munkáltató felmondást mérlegel, a felmondási idő és a törvényi végkielégítés kiszámításához.
• Vezető állású munkavállaló munkaszerződése minta (KKV 0528) – a vezető megszűnéskori juttatásainak szerződéses rendezéséhez.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a kifizetések és az igazolások határidőben történő teljesítéséhez.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény, hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mennyi végkielégítés közös megegyezés esetén kérhető? #

A törvény nem határoz meg összeget, mert ilyenkor törvényi végkielégítés nem jár (Mt. 77. § (1) bekezdés). A juttatás összege a felek megállapodásán múlik. Köztulajdonban álló munkáltatónál végkielégítés nem köthető ki (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont).

Kiköthető-e előre a munkaszerződésben? #

Igen. A munkaszerződés az Mt. Második Részének szabályaitól a munkavállaló javára eltérhet (Mt. 43. § (1) bekezdés), így előírhatja, hogy közös megegyezésnél is jár végkielégítés. Ilyenkor a munkáltató a munkaszerződés alapján köteles fizetni. Köztulajdonban álló munkáltatónál ez nem lehetséges (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont).

Jár-e végkielégítés közös megegyezés esetén, ha a munkáltató kezdeményezte? #

Törvény alapján nem: az Mt. 77. § (1) bekezdése a megszűnés jogcímét veszi alapul, nem azt, ki kezdeményezte a megszüntetést. Ha a munkáltató a munkáltatói felmondás helyett ajánl közös megegyezést, a juttatásról a felek tárgyalnak. A munkáltatói felmondás szabályairól: munkáltatói felmondás, a végkielégítésről általában: végkielégítés.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés
• Végkielégítés: ki jogosult és mennyi jár?
• Végkielégítés számítása példákkal
• Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei
• Munkáltatói felmondás: feltételek és lépések
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• A felmondás indokolása: mi a valós és okszerű ok?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 23. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 23-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.