Végkielégítés számítása példákkal

A végkielégítés számítása két kérdésre épül: hány havi távolléti díj jár, és mennyi az egyhavi távolléti díj. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a hónapok számát a munkaviszony tartama és a nyugdíjkorhatár közelsége határozza meg (Mt. 77. § (3)–(4) bekezdés). A távolléti díjat a munkáltatói felmondás közlésének időpontjára kell kiszámítani (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont). Az alábbi útmutató lépésről lépésre, négy számpéldával mutatja be a számítást munkáltatóknak és bérszámfejtőknek.

Röviden #

• A végkielégítés számítása: a jogosító hónapok száma szorozva az egyhavi távolléti díjjal (Mt. 77. § (3) bekezdés).
• A jogosultságot és az alapmértéket a felmondás közlésének napjára kell megállapítani; a felmondási idő nem számít bele (Mt. 77. § (2) bekezdés).
• Ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül szűnik meg, a mérték egy-, két- vagy háromhavi távolléti díjjal emelkedik; itt a megszűnés napja számít (Mt. 77. § (4) bekezdés).
• A távolléti díj esedékessége a munkáltatói felmondás közlése, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor és az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megszűnés napja (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont).
• A távolléti díjba az alapbér és a pótlékátalány, valamint az előző hat hónap teljesítménybére és bizonyos bérpótlékai számítanak (Mt. 148. § (1) bekezdés, Mt. 150–151. §); kizárólag teljesítménybéres munkavállalónál az alapbér helyett a teljesítménybér (Mt. 150. § (3) bekezdés).
• Kizáró ok esetén nincs mit számolni: nem jár végkielégítés a nyugdíjasnak, és akkor sem, ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége (Mt. 77. § (5) bekezdés).

Mikor kell végkielégítést számolni? #

Számolni akkor kell, ha a munkaviszony munkáltatói felmondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével vagy azért szűnik meg, mert a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá (Mt. 77. § (1) bekezdés, Mt. 63. § (1) bekezdés d) pont). A végkielégítés szabályait kell alkalmazni a munkáltató személyében bekövetkezett változásra hivatkozó munkavállalói felmondásnál (Mt. 40. § (1) bekezdés) és a munkavállaló 78. § (1) bekezdés szerinti, jogszerű azonnali hatályú felmondásánál is (Mt. 78. § (3) bekezdés), valamint az Mt. 29. § (2) és 194. § (4) bekezdése szerinti esetben.

Hogy ki jogosult és mikor nem, azt a végkielégítésről szóló cikkünk részletezi. Ez az útmutató a számításra összpontosít. Javasolt – jogszabályi előírás nélkül is –, hogy a végkielégítés számítása már a felmondás közlése előtt elkészüljön, így a költség és a kifizetés tervezhető.

A végkielégítés számítása lépésről lépésre #

A jogosultság és a munkaviszony tartama #

1. A jogosultság ellenőrzése. Megállapítja, hogy a megszűnés módja megalapozza-e a végkielégítést (Mt. 77. § (1) bekezdés), és nincs-e kizáró ok: a munkavállaló nem nyugdíjas, a felmondás indoka nem a magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége (Mt. 77. § (5) bekezdés). A felmondás indokáról: a felmondás indokolása. Határidő: a felmondás közlése előtt. Felelős: a munkáltatói jogkör gyakorlója, a HR.
2. A munkaviszony tartamának megállapítása. A munkaviszony kezdetétől a felmondás közlésének napjáig számol. Levonja az egybefüggően 30 napot meghaladó, munkabér nélküli időszakokat, kivéve a szülési szabadságot, a szülői szabadságot, a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot és a tartalékos szolgálat miatti fizetés nélküli szabadság legfeljebb három hónapját (Mt. 77. § (2) bekezdés). Köztulajdonban álló munkáltatónál a korábbi, köztulajdonban álló munkáltatónál töltött időt is be kell számítani, ha az előző munkaviszony közös megegyezéssel, csak a jogszabály szerint járó juttatásokkal szűnt meg, és az új munkaviszony közvetlenül ezt követően jött létre (Mt. 205. § (2a) bekezdés). Munkaerő-kölcsönzésnél az utolsó kikölcsönzés tartama számít (Mt. 222. § (5) bekezdés). Munkáltatói jogutódlásnál a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállnak (Mt. 36. § (1) bekezdés), így értelmezésünk szerint az átadónál töltött idő is beszámít; lásd: munkáltatói jogutódlás. Határidő: a közlés előtt. Felelős: HR, bérszámfejtés.

A végkielégítés számítása: hány havi távolléti díj jár? #

3. Az alapmérték kiválasztása. Legalább 3 év után egyhavi, 5 év után kéthavi, 10 év után háromhavi, 15 év után négyhavi, 20 év után öthavi, 25 év után hathavi távolléti díj jár (Mt. 77. § (3) bekezdés). Határidő: a közlés előtt. Felelős: HR.
4. A nyugdíj előtti emelés vizsgálata. Kiszámítja a munkaviszony megszűnésének napját, vagyis a felmondási idő utolsó napját (Mt. 68–69. §); a számításról: felmondási idő. Ha ez a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül van, a 3 és 5 év utáni mérték egyhavi, a 10 és 15 év utáni kéthavi, a 20 és 25 év utáni háromhavi távolléti díjjal emelkedik (Mt. 77. § (4) bekezdés). Határidő: a közlés előtt. Felelős: HR.

Az összeg és a kifizetés #

5. Az egyhavi távolléti díj kiszámítása. Az esedékesség napja a felmondás közlése (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont). Az ekkor érvényes alapbérhez és pótlékátalányhoz hozzá kell adni az előző hat hónapra kifizetett teljesítménybér és a figyelembe veendő bérpótlékok arányos részét (Mt. 148. § (1) és (4) bekezdés). Kizárólag teljesítménybéres munkavállalónál az alapbér helyett a teljesítménybér számít (Mt. 150. § (3) bekezdés), idő- és teljesítménybér összekapcsolásakor az időbérrész az alapbér szabályai szerint (Mt. 150. § (5) bekezdés). Határidő: a közlés előtt. Felelős: bérszámfejtés.
6. A végkielégítés összege. A hónapok számát megszorozza az egyhavi távolléti díjjal. Határidő: a kifizetés előtt. Felelős: bérszámfejtés.
7. Kifizetés és dokumentálás. A munkabért és az egyéb járandóságokat felmondásnál legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell fizetni (Mt. 80. § (2) bekezdés). Az Mt. a végkielégítésre külön határidőt nem állapít meg. A végkielégítés azonban a munkaviszony megszűnésére tekintettel jár, és a törvény a „munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést” említi (Mt. 83. § (4) bekezdés b) pont), ezért – értelmezésünk szerint egyéb járandóságként – ezen a határidőn belül kell kifizetni. Határidő: a 80. § (2) bekezdés szerinti ötödik munkanap. Felelős: bérszámfejtés.

A távolléti díj a végkielégítéshez #

Alapbér és pótlékátalány #

A távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány alapján kell megállapítani (Mt. 148. § (1) bekezdés a) pont). Havibér esetén az alapbérrész a havibér kifizetésével is teljesíthető (Mt. 149. § (2) bekezdés). Ha a munkavállalónak az irányadó időszakban csak alapbére volt, az egyhavi távolléti díj tehát a havi alapbér. Ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, például tartós távollét miatt, az alapbért kell figyelembe venni (Mt. 152. § (1) bekezdés).

Teljesítménybér #

A munkaszerződésben kikötött teljesítménybérezésnél (Mt. 137. § (3) bekezdés) a kifizetett teljesítménybért kell számításba venni, a kifizetés időpontjától függetlenül az irányadó időszakra jutó arányos részben (Mt. 150. § (1)–(2) bekezdés). Ilyenkor az alapbért figyelmen kívül kell hagyni (Mt. 150. § (3) bekezdés). Az egy órára jutó részt úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszak rendes munkaidejére járó teljesítménybért elosztják az ebben az időszakban rendes munkaidőben teljesített, teljesítménybérrel díjazott órák számával (Mt. 150. § (4) bekezdés). Idő- és teljesítménybér összekapcsolásakor az időbérrészt az alapbér szabályai szerint kell figyelembe venni (Mt. 150. § (5) bekezdés).

Bérpótlékok #

A távolléti díjba csak a vasárnapi pótlék, a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, valamint a készenlét és az ügyelet bérpótléka számít, és ezek is csak feltételekkel (Mt. 151. § (1) bekezdés); a bérpótlékokról: bérpótlékok áttekintése. A rendkívüli munkaidőért járó bérpótlék (Mt. 143. §) nem szerepel ebben a felsorolásban. A feltételek az irányadó időszakra (Mt. 151. § (2)–(4) bekezdés):

• vasárnapi pótlék: a munkavállaló legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében dolgozott;
• műszakpótlék és éjszakai pótlék: a beosztás szerinti munkaidő legalább 30 százalékában ilyen pótlékra jogosító időszakban dolgozott;
• készenlét és ügyelet: a munkáltató átlagosan legalább havi 96 óra készenlétet vagy ügyeletet rendelt el.

A bérpótlék egy órára jutó részét úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékot elosztják az ebben az időszakban beosztás szerint teljesített órák számával (Mt. 151. § (5) bekezdés). Az Mt. kifejezetten nem határozza meg, hogy a végkielégítésnél az egy órára jutó pótlék- vagy teljesítménybér-részt hány órával kell szorozni az egyhavi összeghez. A végkielégítés számítása ezért ebben a részében módszerfüggő; a negyedik példa mutatja, mekkora eltérést okozhat a választott óraszám. A választott módszert érdemes a bérszámfejtési gyakorlatban rögzíteni és következetesen alkalmazni; vitás esetben kérje szakember véleményét. A távolléti díj részletes szabályai: távolléti díj.

A végkielégítés számítása példákkal #

A példákban kollektív szerződés és eltérő megállapodás nincs, a felmondás indoka a munkáltató működésével függ össze, a munkavállaló nem nyugdíjas, és – a harmadik példa kivételével – munkaviszonyában nem volt egybefüggően 30 napot meghaladó, munkabér nélküli időszak. Az első, a harmadik és a negyedik példában a munkaviszony nem a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Első példa: havibéres munkavállaló #

A munkaviszony 2019. szeptember 1. óta áll fenn, a havi alapbér 450 000 forint, bérpótlék és teljesítménybér nincs. A munkáltató 2026. november 2-án közli a felmondást. A közléskor a munkaviszony több mint 7 éve áll fenn, ezért kéthavi távolléti díj jár (Mt. 77. § (3) bekezdés b) pont). Az egyhavi távolléti díj a havi alapbér, így a végkielégítés 2 × 450 000 = 900 000 forint.

Második példa: megszűnés a nyugdíjkorhatár előtt #

A munkaviszony 2004. március 1. óta áll fenn, a havi alapbér 520 000 forint. A munkavállaló a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2031. június 15-én tölti be. A felmondás közlése 2026. november 2. A közlés is a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül van; a munkáltatónál nincs a munkavállalónak megfelelő betöltetlen munkakör, ezért működési okból felmondhat (Mt. 66. § (4)–(5) bekezdés).

1. A közléskor a munkaviszony 22 év 8 hónapja áll fenn: az alapmérték öthavi távolléti díj (Mt. 77. § (3) bekezdés e) pont).
2. A felmondási idő 20 év után 30 + 60 = 90 nap (Mt. 69. § (1)–(2) bekezdés); 2026. november 3-án kezdődik, és 2027. január 31-én ér véget.
3. A megszűnés napja a nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt éven belül van (2026. június 15. után), ezért a mérték háromhavi távolléti díjjal emelkedik: összesen nyolchavi (Mt. 77. § (4) bekezdés).
4. A végkielégítés: 8 × 520 000 = 4 160 000 forint.

Ha a nyugdíjkorhatár betöltésének napja 2032. február 15. lenne, az öt év 2027. február 15-én kezdődne. A január 31-i megszűnés ezen kívül esne, így csak öthavi végkielégítés járna: 5 × 520 000 = 2 600 000 forint.

Harmadik példa: munkabér nélküli időszakkal #

A munkaviszony 2020. január 1. óta áll fenn, a havi alapbér 400 000 forint. A munkavállaló korábban 2 évig fizetés nélküli szabadságon volt hozzátartozója tartós ápolása miatt (Mt. 131. §). A felmondás közlése 2026. november 2.

1. A naptári tartam 6 év 10 hónap, de a 2 éves, munkabér nélküli időszak nem számít bele, mert egybefüggően meghaladja a 30 napot, és nem tartozik a kivételek közé (Mt. 77. § (2) bekezdés). A figyelembe vehető idő 4 év 10 hónap.
2. Ez legalább 3, de kevesebb mint 5 év, ezért egyhavi távolléti díj jár (Mt. 77. § (3) bekezdés a) pont): 400 000 forint.
3. Ha ugyanez a 2 év a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) lett volna, beszámítana, és kéthavi távolléti díj, vagyis 800 000 forint járna.

Negyedik példa: műszakpótlékkal #

A havi alapbér 450 000 forint, a felmondás közlése 2026. november 2., a munkaviszony ekkor 7 éve áll fenn, ezért kéthavi távolléti díj jár. A közlést megelőző hat hónapban a munkavállaló 1000 órát dolgozott beosztás szerint, ebből 400 órát műszakpótlékra jogosító időszakban, és erre az időszakra összesen 270 000 forint műszakpótlékot kapott.

1. A műszakpótlékos órák aránya 400 / 1000 = 40 százalék, vagyis eléri a 30 százalékot, ezért a műszakpótlékot figyelembe kell venni (Mt. 151. § (3) bekezdés).
2. Az egy órára jutó pótlékrész: 270 000 / 1000 = 270 forint (Mt. 151. § (5) bekezdés).
3. Az Mt. nem határozza meg, hány órával kell az egy órára jutó pótlékrészt az egyhavi összeghez szorozni. A példa a közlés hónapjának általános munkarend szerinti óraszámával számol: 2026 novemberében 21 munkanap van (november 1. vasárnapra esik), ez 21 × 8 = 168 óra. Ez a havi alapbér időarányos részének számításához hasonló módszer (Mt. 136. § (3) bekezdés, Mt. 149. § (1) bekezdés), vagyis értelmezésen alapuló feltevés: 270 × 168 = 45 360 forint.
4. Az egyhavi távolléti díj: 450 000 + 45 360 = 495 360 forint, a végkielégítés: 2 × 495 360 = 990 720 forint.
5. Más módszer más eredményt ad. A bérpótlék számítási alapjánál használt 174 órás arányszámmal (Mt. 139. § (3) bekezdés) 270 × 174 = 46 980 forint, a végkielégítés 993 960 forint. A hathavi pótlék egyszerű havi átlagával (270 000 / 6 = 45 000 forint) a végkielégítés 990 000 forint. A választott módszert következetesen kell alkalmazni.

Mire figyeljen a végkielégítés számítása során? #

• Két különböző nap számít: a jogosultságnál és az alapmértéknél a felmondás közlésének napja (Mt. 77. § (2) bekezdés), a nyugdíj előtti emelésnél a munkaviszony megszűnésének napja (Mt. 77. § (4) bekezdés).
• A felmondás közlése utáni béremelés a végkielégítés összegét nem változtatja meg, mert a távolléti díj esedékessége a közlés napja (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont).
• Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a végkielégítés szabályaitól mindkét irányban eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés), a munkaszerződés csak a munkavállaló javára (Mt. 43. § (1) bekezdés). Köztulajdonban álló munkáltatónál nincs helye eltérésnek (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont).
• Munkaerő-kölcsönzésnél a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti tartamát kell figyelembe venni (Mt. 222. § (5) bekezdés).
• A vezető munkaszerződése a végkielégítésről a törvénytől eltérően is rendelkezhet (Mt. 209. § (1) bekezdés).
• Kollektív szerződés a távolléti díj számításának szabályaitól is eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés), a 136. § (3) bekezdéstől csak a munkavállaló javára (Mt. 165. § (2) bekezdés a) pont). Ha kollektív szerződés van, annak távolléti díjra vonatkozó szabályait is ellenőrizni kell.

Gyakori hibák #

• A munkaviszony tartamát a felmondási idő végéig számolják, és így magasabb mértéket alkalmaznak (Mt. 77. § (2) bekezdés).
• A nyugdíj előtti emelést a felmondás közlésének napjához mérik, nem a megszűnés napjához (Mt. 77. § (4) bekezdés).
• A műszakpótlékot vagy a vasárnapi pótlékot a feltételek vizsgálata nélkül hagyják ki vagy veszik figyelembe (Mt. 151. § (2)–(3) bekezdés).
• A rendkívüli munkaidő bérpótlékát is beszámítják, pedig az Mt. 151. § (1) bekezdése nem sorolja fel.
• Az egybefüggően 30 napot meghaladó, munkabér nélküli időszakokat nem vonják le, vagy a szülési szabadságot is levonják (Mt. 77. § (2) bekezdés).
• A felmondás közlése utáni béremelést is figyelembe veszik (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont).
• Kizárólag teljesítménybéres munkavállalónál az alapbért is hozzáadják a teljesítménybérhez (Mt. 150. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Felmentési és felmondási dokumentáció (KKV 0029) – számítólap a felmondási időhöz, a felmentéshez és a végkielégítéshez, a kifizetések határidős ütemezésével.
• Felmondás minta (KKV 0026) – a munkáltatói felmondás nyilatkozata, amelyben a végkielégítés mértéke is rögzíthető.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a megszűnés bérszámfejtési és adminisztratív teendői, köztük a kifizetések határideje.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Hogyan történik a végkielégítés számítása órabér esetén? #

Órabérnél is az esedékességkor érvényes alapbérből kell kiindulni (Mt. 148. § (1) bekezdés a) pont), és az órabért az egyhavi összeghez órák számával kell szorozni. Ehhez az óraszámot az Mt. kifejezetten nem határozza meg, ezért a választott módszert érdemes rögzíteni és következetesen alkalmazni. A teljesítménybért és a bérpótlékokat ugyanúgy kell hozzáadni, mint havibérnél (Mt. 150–151. §).

Melyik napra vonatkozik a végkielégítés számítása? #

A munkáltatói felmondásnál a felmondás közlésének napjára (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont), a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor és az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megszűnés napjára. A 40. § szerinti munkavállalói felmondásnál és a munkavállaló jogszerű azonnali hatályú felmondásánál az Mt. az időpontot kifejezetten nem jelöli meg; értelmezésünk szerint a munkavállaló nyilatkozatának közlése számít, azonnali hatályú felmondásnál ez egyben a megszűnés napja. A nyugdíj előtti emelésnél azt kell vizsgálni, hogy a munkaviszony megszűnése a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül van-e (Mt. 77. § (4) bekezdés).

Számít-e a felmondási idő a végkielégítés számítása szempontjából? #

A jogosultságnál és az alapmértéknél a felmondási idő nem számít, mert a munkaviszony tartamát a felmondás közlésének napjáig kell számolni (Mt. 77. § (2) bekezdés). A nyugdíj előtti emelésnél viszont igen, mert ott a megszűnés napja, vagyis a felmondási idő vége számít (Mt. 77. § (4) bekezdés).

Mi számít bele a végkielégítés számítása során a távolléti díjba? #

Az esedékességkor érvényes alapbér és pótlékátalány, valamint az előző hat hónapra kifizetett teljesítménybér és a feltételeknek megfelelő vasárnapi, műszak-, éjszakai, készenléti és ügyeleti pótlék (Mt. 148. § (1) bekezdés, Mt. 150–151. §). Kizárólag teljesítménybéres munkavállalónál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni (Mt. 150. § (3) bekezdés). A rendkívüli munkaidő bérpótléka nem számít bele (Mt. 151. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Végkielégítés: ki jogosult és mennyi jár?
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• Felmondási idő: mennyi és hogyan kell számolni?
• Felmentési idő: mikor kell felmenteni a munkavállalót?
• Bérpótlékok áttekintése
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés
• Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.