Végkielégítés: ki jogosult és mennyi jár?

A végkielégítés a munkaviszony megszűnésére tekintettel járó, a munkaviszony hosszától függő juttatás, amelyet a munkáltató fizet. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint elsősorban munkáltatói felmondásnál jár, legalább 3 év munkaviszony után (Mt. 77. § (1)–(3) bekezdés). Mértéke egy- és hathavi, a nyugdíjkorhatár előtti öt évben legfeljebb kilenchavi távolléti díj, bizonyos esetekben pedig egyáltalán nem jár. Az alábbiakban bemutatjuk, ki jogosult végkielégítésre, mennyi jár, és mikor kell kifizetni.

Röviden #

• Végkielégítés jár, ha a munkaviszony munkáltatói felmondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével vagy az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben szűnik meg (Mt. 77. § (1) bekezdés).
• Feltétel, hogy a munkaviszony a felmondás közlésekor legalább 3 éve fennálljon (Mt. 77. § (2)–(3) bekezdés).
• A végkielégítés mértéke 3 év után egyhavi, 5 év után kéthavi, 10 év után háromhavi, 15 év után négyhavi, 20 év után öthavi, 25 év után hathavi távolléti díj (Mt. 77. § (3) bekezdés).
• Ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés egy-, két- vagy háromhavi távolléti díjjal emelkedik (Mt. 77. § (4) bekezdés).
• Nem jár végkielégítés a nyugdíjasnak, és akkor sem, ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége (Mt. 77. § (5) bekezdés).
• Munkavállalói felmondásnál főszabály szerint nem jár, kivéve a munkáltató személyében bekövetkezett változásra hivatkozó felmondást (Mt. 40. § (1) bekezdés). Jár akkor is, ha a munkavállaló a 78. § (1) bekezdése alapján, jogszerűen szünteti meg a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással (Mt. 78. § (3) bekezdés).

Mi a végkielégítés? #

Az Mt. a végkielégítést nem definiálja, hanem meghatározza, mikor illeti meg a munkavállalót:

„A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a) a munkáltató felmondása, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy c) a 63. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg.” (Mt. 77. § (1) bekezdés)

A c) pont azt az esetet jelenti, amikor a munkaviszony azért szűnik meg, mert a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá (Mt. 63. § (1) bekezdés d) pont, (3) bekezdés). A végkielégítés összegét távolléti díjban kell kifejezni. A számítás lépéseit a végkielégítés számításáról szóló útmutatónk mutatja be példákkal.

Mikor jár végkielégítés? #

A megszűnés módja számít #

Végkielégítés elsősorban munkáltatói felmondásnál jár (Mt. 77. § (1) bekezdés a) pont). Az Mt. 77. § (1) bekezdése a munkaviszony megszűnésének többi esetét nem sorolja fel. Ezért végkielégítés a törvény alapján nem jár például közös megegyezésnél, a határozott idő lejártakor, a próbaidő alatti megszüntetésnél és a munkáltató azonnali hatályú felmondásakor. Közös megegyezésnél a felek ettől függetlenül megállapodhatnak végkielégítésben vagy más juttatásban; erről a közös megegyezéses megszüntetésnél járó végkielégítésről szóló cikkünkben írunk.

Az Mt. néhány további esetben is előírja a végkielégítés szabályainak alkalmazását. Ilyen, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és a munkaviszonyt ezért meg kell szüntetni (Mt. 29. § (2) bekezdés). Ilyen az is, ha munkakör megosztásánál a munkavállalók száma egy főre csökken, és a munkaviszony ezért megszűnik (Mt. 194. § (4) bekezdés).

Végkielégítés munkavállalói felmondásnál #

Munkavállalói felmondásnál főszabály szerint nem jár végkielégítés. Kivétel az Mt. 40. §-a szerinti felmondás; ezen felül a munkavállaló jogszerű azonnali hatályú felmondásakor is jár, amely a megszüntetés külön módja (Mt. 64. § (1) bekezdés):

• A munkavállaló arra hivatkozva mond fel, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt munkafeltételei lényegesen és hátrányosan megváltoztak (Mt. 40. § (1) bekezdés). A felmondást indokolni kell, és a változást követő 30 napon belül lehet közölni (Mt. 40. § (2)–(3) bekezdés); felszámolási eljárásban nem alkalmazható (Mt. 36. § (2) bekezdés d) pont). Részletesen: munkáltatói jogutódlás.
• A munkavállaló azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, mert a munkáltató az Mt. 78. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségszegést követett el vagy ilyen magatartást tanúsított. Ilyenkor a munkáltató köteles a végkielégítés szabályait megfelelően alkalmazni (Mt. 78. § (3) bekezdés). A munkaviszony tartamát ilyenkor az azonnali hatályú felmondás közléséig kell számítani, és a nyugdíjas munkavállalónak itt sem jár végkielégítés. Az Mt. ezt kifejezetten nem részletezi; ez a 78. § (3) bekezdés szerinti megfelelő alkalmazásból következő értelmezés.

Az azonnali hatályú felmondásról: azonnali hatályú felmondás.

A szükséges munkaviszony-tartam #

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének – a munkáltató jogutód nélküli megszűnésénél a megszűnés – időpontjában legalább 3 éve fennálljon (Mt. 77. § (2)–(3) bekezdés). Az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetre az Mt. időpontot nem jelöl meg; a távolléti díjat ilyenkor a megszűnés napjára kell számítani (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont). A felmondási idő nem számít bele a tartamba. Aki a közléskor 2 év 11 hónapja dolgozik a munkáltatónál, akkor sem jogosult végkielégítésre, ha a felmondási idő végén már több mint 3 éve áll munkaviszonyban.

Nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Ez alól kivétel, vagyis beszámít a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §). Beszámít a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 132. §) három hónapot meg nem haladó tartama is (Mt. 77. § (2) bekezdés).

Mennyi végkielégítés jár? #

A végkielégítés mértéke a munkaviszony tartamától függ (Mt. 77. § (3) bekezdés), és emelkedik, ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül szűnik meg (Mt. 77. § (4) bekezdés):

A végkielégítés számításánál a távolléti díj esedékességének időpontja a munkáltatói felmondás közlésének időpontja; a munkáltató jogutód nélküli megszűnésénél és a 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a munkaviszony megszűnésének időpontja (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont). A távolléti díjba az alapbéren túl az irányadó időszakban kifizetett teljesítménybér és bizonyos bérpótlékok is beletartoznak (Mt. 148. § (1) bekezdés). Részletesen: távolléti díj.

Emelt végkielégítés a nyugdíjkorhatár előtt #

A végkielégítés egy-, két- vagy háromhavi távolléti díjjal emelkedik, ha a munkaviszony az Mt. 77. § (1) bekezdésében meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg (Mt. 77. § (4) bekezdés). Itt – a jogosultság feltételével ellentétben – nem a felmondás közlésének, hanem a munkaviszony megszűnésének időpontja számít. Ha viszont a munkavállaló a felmondás közlésekor már nyugdíjasnak minősül, végkielégítés egyáltalán nem jár (Mt. 77. § (5) bekezdés a) pont). A nyugdíj előtti öt év különös felmondási szabályairól: felmondási védelem a nyugdíj előtti öt évben.

Mikor nem jár végkielégítés? #

Akkor sem jár végkielégítés, ha a megszűnés módja és a munkaviszony tartama egyébként megalapozná, és a munkavállaló (Mt. 77. § (5) bekezdés):

• a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
• a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Nyugdíjas munkavállaló az Mt. alkalmazásában többek között az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, vagy aki a korhatár előtt öregségi nyugdíjban részesül (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont). Ha a munkavállaló csak a felmondási idő alatt válik nyugdíjassá, a végkielégítés megilleti, mert a közlés időpontja számít. A nyugdíjasok foglalkoztatásáról: nyugdíjas foglalkoztatása.

A jogosultság a felmondás indokán is múlik. A munkáltató működésével összefüggő okból (például átszervezés miatt) vagy egészségi okkal összefüggő képesség miatt közölt felmondásnál jár, magatartási okból közölt felmondásnál nem. A felmondás indokolásáról: a felmondás indokolása.

Ha a munkaviszony jogellenesen, nem felmondással szűnt meg, vagy a munkavállaló azért nem kapott végkielégítést, mert a felmondás indoka a magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt, a jogellenes megszüntetés esetén a kártérítésen felül a végkielégítés összegére is jogosult (Mt. 82. § (3) bekezdés). Részletesen: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei.

Eltérések a végkielégítés szabályaitól #

Kollektív szerződés és munkaszerződés #

A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el, például magasabb végkielégítést köthet ki (Mt. 43. § (1) bekezdés). Az Mt. 77. §-a nem szerepel azok között a rendelkezések között, amelyektől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 85. § (2) bekezdés). Ezért kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a végkielégítés szabályaitól mindkét irányban eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés).

Köztulajdonban álló munkáltató #

Köztulajdonban álló munkáltatónál – ide tartozik az a gazdasági társaság is, amelyben az állam vagy egy önkormányzat többségi befolyással rendelkezik (Mt. 204. § (1) bekezdés) – sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el a végkielégítés szabályaitól (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont). A jogosultság megállapításánál a korábbi, köztulajdonban álló munkáltatónál töltött időt is figyelembe kell venni, ha az előző jogviszony közös megegyezéssel szűnt meg, a munkavállaló csak a jogszabály szerint járó juttatásokat kapta, és az új munkaviszony közvetlenül ezt követően jött létre (Mt. 205. § (2a) bekezdés).

Vezető állású munkavállaló #

A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részének szabályaitól – a törvényben felsorolt kivételekkel – eltérhet (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). A végkielégítés nem tartozik a kivételek közé, így a vezető munkaszerződése erről eltérően is rendelkezhet. Ha a megszüntető nyilatkozatot a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás megkezdése után közlik, a munkáltató a vezetőt a megszűnésre tekintettel megillető díjazásból az esedékességkor legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni, a többit a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, illetve a felszámolási eljárás befejezésekor (Mt. 210. § (3) bekezdés).

Munkaerő-kölcsönzés #

Kölcsönzésre irányuló munkaviszonyban a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti tartamát kell figyelembe venni (Mt. 222. § (5) bekezdés).

Mikor kell kifizetni a végkielégítést? #

Az Mt. a végkielégítés kifizetésére külön határidőt nem állapít meg. A munkaviszony végén azonban a munkabért és az egyéb járandóságokat felmondásnál legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell fizetni (Mt. 80. § (2) bekezdés). Az „egyéb járandóság” fogalmát az Mt. nem határozza meg. A végkielégítés azonban a munkaviszony megszűnésére tekintettel jár, és a törvény a „munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést” említi (Mt. 83. § (4) bekezdés b) pont). Ezért – értelmezésünk szerint – a végkielégítést is ezen a határidőn belül kell kifizetni. Javasolt az elszámolásban külön soron feltüntetni.

Számpélda: mennyi végkielégítés jár? #

Egy munkavállaló 2009. május 1. óta dolgozik a munkáltatónál, havi alapbére 600 000 forint, bérpótlékot és teljesítménybért nem kap. Határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és munkaviszonyában nem volt egybefüggően 30 napot meghaladó, munkabér nélküli időszak. A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2029. március 10-én tölti be, nyugdíjasnak nem minősül. A munkáltató átszervezés miatt 2026. november 16-án közli vele a felmondást; kollektív szerződés és eltérő megállapodás nincs. A közlés is a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül van; a munkáltatónál nincs a munkavállaló képességének, végzettségének és gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör, ezért működési okból felmondhat neki (Mt. 66. § (4)–(5) bekezdés).

1. A munkaviszony a közléskor 17 év 6 hónapja áll fenn, ezért a végkielégítés alapmértéke négyhavi távolléti díj (Mt. 77. § (3) bekezdés d) pont).
2. A felmondási idő 15 év után 30 + 30 = 60 nap (Mt. 69. § (1)–(2) bekezdés). 2026. november 17-én kezdődik, és 2027. január 15-én ér véget, ekkor szűnik meg a munkaviszony.
3. A megszűnés a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül van, ezért a végkielégítés kéthavi távolléti díjjal emelkedik: összesen hathavi (Mt. 77. § (4) bekezdés).
4. Mivel a munkavállalónak csak havi alapbére van, az egyhavi távolléti díj a havi alapbérrel egyezik meg (Mt. 148. § (1) bekezdés, Mt. 149. § (2) bekezdés). A végkielégítés: 6 × 600 000 = 3 600 000 forint.
5. Ha az alapbér a felmondási idő alatt emelkedne, az a végkielégítést nem érintené, mert a távolléti díjat a felmondás közlésének időpontjára kell kiszámítani (Mt. 148. § (2) bekezdés b) pont).
6. Ha a munkáltató ugyanezt a munkavállalót a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása miatt mondaná fel – erre a nyugdíj előtti öt évben csak a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból van lehetőség (Mt. 66. § (4) bekezdés) –, végkielégítés nem járna (Mt. 77. § (5) bekezdés b) pont).

Gyakori hibák #

• A munkaviszony tartamát a felmondási idő végéig számolják, pedig a jogosultságnál a felmondás közlésének napja számít (Mt. 77. § (2) bekezdés).
• A nyugdíj előtti emelést a közlés napjához mérik, pedig a munkaviszony megszűnésének időpontja számít (Mt. 77. § (4) bekezdés).
• Egészségi okkal összefüggő képesség miatti felmondásnál nem fizetnek végkielégítést, pedig az Mt. csak a nem egészségi okkal összefüggő képesség miatti felmondásnál zárja ki (Mt. 77. § (5) bekezdés b) pont).
• A szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejét kihagyják, más, egybefüggően 30 napot meghaladó munkabér nélküli időszakokat viszont beszámítanak (Mt. 77. § (2) bekezdés).
• A munkavállaló 78. § (1) bekezdés szerinti, jogszerű azonnali hatályú felmondásakor vagy a munkáltató személyében bekövetkezett változásra hivatkozó felmondásánál nem fizetnek végkielégítést (Mt. 78. § (3) bekezdés, Mt. 40. § (1) bekezdés).
• A végkielégítést csak alapbérrel számolják, pedig a távolléti díjba a teljesítménybér és bizonyos bérpótlékok is beletartoznak (Mt. 148. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Felmentési és felmondási dokumentáció (KKV 0029) – a munkáltatói felmondás előkészítéséhez: a korlátozások ellenőrzése, a felmondási idő, a felmentés és a végkielégítés kiszámítása.
• Felmondás minta (KKV 0026) – a felmondási nyilatkozat, amely a felmondási idő, a felmentés és a végkielégítés szabályait is rögzíti.
• Közös megegyezés minta (KKV 0027) – ha a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt, és ebben többletjuttatást is rögzítenek.
• Kilépési checklist (KKV 0030) – a munkaviszony megszűnésének munkajogi, bérszámfejtési és adminisztratív teendői időrendben.
• Vezető állású munkavállaló munkaszerződése minta (KKV 0528) – ha a vezető munkaszerződése a végkielégítésről a törvénytől eltérően rendelkezik.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Jár-e végkielégítés, ha a munkavállaló mond fel? #

Főszabály szerint nem, mert az Mt. 77. § (1) bekezdése a munkáltató felmondásához köti. Kivétel a munkáltató személyében bekövetkezett változásra hivatkozó, indokolt munkavállalói felmondás (Mt. 40. § (1)–(2) bekezdés). Jár akkor is, ha a munkavállaló a 78. § (1) bekezdése alapján, jogszerűen szünteti meg a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással (Mt. 78. § (3) bekezdés).

Mennyi végkielégítés jár 10 év után? #

Legalább 10 év munkaviszony után háromhavi távolléti díj (Mt. 77. § (3) bekezdés c) pont). Ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés kéthavi távolléti díjjal emelkedik, vagyis öthavi (Mt. 77. § (4) bekezdés).

Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél? #

A törvény alapján nem, mert a közös megegyezés nem szerepel az Mt. 77. § (1) bekezdésében. A felek azonban a megállapodásban végkielégítésnek megfelelő vagy más juttatásban is megegyezhetnek. Részletesen: végkielégítés közös megegyezésnél.

Jár-e végkielégítés nyugdíjasnak? #

Nem, ha a munkavállaló a felmondás közlésének – vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének – időpontjában nyugdíjasnak minősül (Mt. 77. § (5) bekezdés a) pont). Ha csak a felmondási idő alatt válik nyugdíjassá, a végkielégítés megilleti.

Mi történik a végkielégítéssel, ha a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt? #

A bíróság a munkavállaló kérelmére a 83. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben – például ha a megszüntetés az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött – helyreállítja a munkaviszonyt (Mt. 83. § (1) bekezdés). Ilyenkor az elmaradt munkabért és egyéb járandóságot meg kell téríteni, de le kell vonni belőle, amit a munkavállaló közben megkeresett, valamint a megszüntetéskor kifizetett végkielégítést (Mt. 83. § (3)–(4) bekezdés).

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaviszony megszüntetése – teljes útmutató munkáltatóknak
• Végkielégítés számítása példákkal
• Felmondási idő: mennyi és hogyan kell számolni?
• Felmentési idő: mikor kell felmenteni a munkavállalót?
• Jár-e végkielégítés közös megegyezésnél?
• Távolléti díj: mikor jár és hogyan számítjuk?
• Jogellenes felmondás: a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményei
• Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.