Versenytilalmi megállapodás: feltételek és ellenérték

A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után legfeljebb 2 évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint ezért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet, amely nem lehet kevesebb az azonos időszakra járó alapbér egyharmadánál (Mt. 228. § (1)–(2) bekezdés). Az alábbiakban bemutatjuk a megállapodás feltételeit, az ellenérték számítását, az elállás és a megszegés következményeit, valamint a különös szabályokat.

Röviden #

• A versenytilalom legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig köthető ki; kollektív szerződés ettől eltérhet (Mt. 228. § (1) bekezdés, Mt. 277. § (2) bekezdés).
• Az ellenérték a megállapodás tartamára legalább az azonos időszakra járó alapbér egyharmada; az összegnél azt is figyelembe kell venni, mennyire akadályozza a tilalom a munkavállalót az elhelyezkedésben (Mt. 228. § (2) bekezdés).
• A versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni, és ettől eltérni nem lehet (Mt. 228. § (3) bekezdés, Mt. 229/A. § (1) bekezdés a) pont).
• A munkavállaló elállhat, ha munkaviszonyát az Mt. 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondással szünteti meg (Mt. 228. § (4) bekezdés).
• Kötbér kiköthető; erre a Polgári Törvénykönyv kötbérszabályai irányadók (Mt. 228. § (6) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzésnél érvénytelen az a kikötés, amely a kölcsönvevővel való későbbi jogviszony létesítését tiltja vagy korlátozza (Mt. 216. § (3) bekezdés a) pont).

Mi a versenytilalmi megállapodás? #

„A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.”

(Mt. 228. § (1) bekezdés)

A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló már a törvény alapján sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné (Mt. 8. § (1) bekezdés), és köteles megőrizni az üzleti titkot (Mt. 8. § (4) bekezdés). A versenytilalmi megállapodás a jogos gazdasági érdek védelmét a munkaviszony megszűnése utáni időre terjeszti ki. A titoktartásról a titoktartási kötelezettségről szóló cikkünkben, a munkaszerződésről általában a munkaszerződés-útmutatónkban olvashat.

Az Mt. nem köti időponthoz a megállapodás megkötését: ez történhet a munkaszerződéssel együtt, a munkaviszony fennállása alatt vagy a megszüntetéskor is. A törvény azt sem sorolja fel, milyen tevékenységek tilthatók; a tilalom terjedelmét a munkáltató jogos gazdasági érdeke határolja be (Mt. 228. § (1) bekezdés).

A versenytilalmi megállapodás feltételei #

Írásbeliség #

A versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni (Mt. 228. § (3) bekezdés); ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 229/A. § (1) bekezdés a) pont). Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen, kivéve, ha a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (Mt. 22. § (4) bekezdés). Az írásba foglalt megállapodást módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet (Mt. 22. § (3) bekezdés).

Legfeljebb két év #

A tilalom legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig tarthat (Mt. 228. § (1) bekezdés). Rövidebb tartam is kiköthető. Javasolt a tartamot a védendő érdekhez igazítani, mert a hosszabb tilalom jobban akadályozza a munkavállalót, és ezt az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni (Mt. 228. § (2) bekezdés).

A tilalom tartalma #

A megállapodásban célszerű konkrétan meghatározni, mit nem tehet a munkavállaló: milyen tevékenységi körben, mely ügyfelek felé, milyen földrajzi területen és milyen jogviszonyban. Minél szélesebb a tilalom, annál inkább akadályozza a munkavállalót újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében, és ezt az ellenérték összegénél figyelembe kell venni (Mt. 228. § (2) bekezdés).

A versenytilalmi megállapodás ellenértéke #

A munkáltató a kötelezettség teljesítéséért megfelelő ellenértéket fizet (Mt. 228. § (2) bekezdés). Az összeg meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada (Mt. 228. § (2) bekezdés).

Az egyharmad tehát alsó határ, és nem jelenti automatikusan a „megfelelő” összeget. Ha a tilalom a munkavállalót a szakmájában szinte teljesen kizárja az elhelyezkedésből, ennél magasabb ellenérték lehet indokolt. Kollektív szerződés az ellenértékre vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 229/A. § (2) bekezdés a) pont).

Az Mt. nem szabályozza, hogy az ellenértéket egy összegben vagy részletekben kell-e fizetni, és azt sem, melyik időpont alapbérét kell alapul venni. Ezeket célszerű a megállapodásban rögzíteni.

Eltérési lehetőségek #

Az írásbeliségtől sem a felek, sem kollektív szerződés nem térhet el, az ellenértékre vonatkozó szabálytól pedig kollektív szerződés csak a munkavállaló javára (Mt. 229/A. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés a) pont). A tartamtól és az elállástól kollektív szerződés – mivel a 229/A. § ezeket nem korlátozza – eltérhet (Mt. 277. § (2) bekezdés). A munkáltatóváltás szabályánál (Mt. 228. § (5) bekezdés) ez kérdéses: a munkáltató személyében bekövetkező változás általános szabályaitól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 41. §), és az Mt. nem rendezi, hogy ez a korlát a 228. § (5) bekezdésére is kiterjed-e. A felek megállapodása – a munkaszerződés szabályai szerint – csak a munkavállaló javára térhet el, például rövidebb tartammal vagy magasabb ellenértékkel (Mt. 43. § (1) és (3) bekezdés).

Számpélda: a versenytilalmi megállapodás ellenértékének kiszámítása #

Egy kereskedelmi képviselő havi alapbére a munkaviszony megszűnésekor 900 000 forint. A felek 12 hónapos versenytilalmat kötnek ki, kollektív szerződés nincs.

1. Az azonos időszakra járó alapbér: 12 × 900 000 = 10 800 000 forint.
2. Az ellenérték alsó határa ennek egyharmada: 10 800 000 / 3 = 3 600 000 forint (Mt. 228. § (2) bekezdés).
3. Egyenlő havi részletekben fizetve ez havi 300 000 forint a 12 hónap alatt.
4. Ha a tilalom a munkavállalót jelentősen korlátozza, a felek ennél magasabb összegben is megállapodhatnak, az alsó határ alá azonban nem mehetnek.

Elállás és szerződésszegés a versenytilalmi megállapodásnál #

A munkavállaló elállási joga #

A munkavállaló elállhat a megállapodástól, ha munkaviszonyát az Mt. 78. § (1) bekezdése alapján, azonnali hatályú felmondással szünteti meg (Mt. 228. § (4) bekezdés). Erre akkor van lehetőség, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (Mt. 78. § (1) bekezdés).

A munkáltató elállása #

Az Mt. a munkáltató részére nem biztosít elállási jogot, és a megállapodás egyoldalú megszüntetését sem szabályozza. Ha a munkáltató szeretné fenntartani a lehetőséget, hogy a versenytilalomról később lemondjon, erre törvényi alap hiányában csak a megállapodásban kikötött feltételek szerint kerülhet sor. Az ilyen kikötés érvényessége az eset körülményeitől függ, ezért megfogalmazásához javasolt szakember bevonása.

Ha a munkavállaló megszegi a versenytilalmat #

Kötbér kikötése esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186–6:189. §-a irányadó (Mt. 228. § (6) bekezdés). Ennek főbb szabályai:

• a kötbért írásban kell kikötni (Ptk. 6:186. § (2) bekezdés);
• a kötelezett mentesül a kötbérfizetés alól, ha szerződésszegését kimenti (Ptk. 6:186. § (1) bekezdés);
• a kötbér akkor is követelhető, ha a munkáltatónak kára nem keletkezett, a kötbért meghaladó kár pedig külön érvényesíthető (Ptk. 6:186. § (3) bekezdés, Ptk. 6:187. § (3) bekezdés);
• a túlzott mértékű kötbért a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti (Ptk. 6:188. §).

A kötbér előnye, hogy érvényesítéséhez nem kell kárt bizonyítani (Ptk. 6:186. § (3) bekezdés). Ezért a versenytilalmi megállapodásban a kötbér kikötése általában célszerű. Ha kötbért kötöttek ki, a munkáltató a kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette (Ptk. 6:187. § (4) bekezdés).

Kötbér kikötése nélkül az Mt. a versenytilalom megszegésének következményét külön nem szabályozza, és azt sem rendezi, mely kártérítési szabályok irányadók. A munkáltató ilyenkor kártérítést követelhet, de kárát és annak összegét bizonyítania kell.

Munkáltatóváltás #

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak (Mt. 228. § (5) bekezdés). Ez felszámolási eljárásban és egyes pénzügyi szanálási eljárásokban nem alkalmazható (Mt. 36. § (2) bekezdés f) pont, (3) bekezdés). Az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevőt a versenytilalmi megállapodásokból származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevővel szembeni igények érvényesítését nem érinti (Mt. 37. §). Részletesen: a munkáltató személyében bekövetkező változás.

Különös szabályok: vezető, köztulajdon, munkaerő-kölcsönzés #

• Vezető állású munkavállaló: a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részétől – a 209. § (2) bekezdésében felsorolt kivételekkel – eltérhet (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés). A kivételek a 228. §-t nem említik. A törvény szövegéből ezért az következik, hogy a vezető munkaszerződésében a tartamra és az ellenértékre a 228. § (1)–(2) bekezdésétől eltérő feltétel is kiköthető. Az Mt. ezt kifejezetten nem mondja ki, és a 229/A. § eltérési tilalmával való viszonyát sem rendezi. A versenytilalmi megállapodást vezetővel is írásba kell foglalni (Mt. 228. § (3) bekezdés, Mt. 229/A. § (1) bekezdés a) pont). Az eltérő feltételeket a vezető írásbeli munkaszerződésében kell rögzíteni, és megfogalmazásukhoz javasolt szakember bevonása. Kollektív szerződés a vezetőre nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés). Lásd: vezető állású munkavállaló.
• Köztulajdonban álló munkáltató: a 208. § szerinti vezetővel versenytilalmi megállapodást csak a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával, legfeljebb egyéves tartamra lehet kötni. A tulajdonosi jogokat gyakorló meghatározhatja, mely munkakörre köthető versenytilalmi megállapodás, és további feltételeket írhat elő. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem haladhatja meg az azonos időszakra járó távolléti díj 50 százalékát. E jogok gyakorlására a tulajdonosi jogokat gyakorló – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személyt is feljogosíthat (Mt. 207. § (3)–(5) bekezdés).
• Munkaerő-kölcsönzés: érvénytelen az a megállapodás, amely a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő (Mt. 216. § (3) bekezdés a) pont). Lásd: munkaerő-kölcsönzés.

Gyakori hibák #

• A versenytilalmat nem foglalják írásba (Mt. 228. § (3) bekezdés).
• Nem kötnek ki ellenértéket, vagy az azonos időszakra járó alapbér egyharmadánál kevesebbet (Mt. 228. § (2) bekezdés).
• Két évnél hosszabb tilalmat kötnek ki (Mt. 228. § (1) bekezdés).
• A tilalmat általánosan („semmilyen versenytársnál nem dolgozhat”) fogalmazzák meg, ezért vitás lehet, mire terjed ki; a tilalom csak a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelméig terjedhet (Mt. 228. § (1) bekezdés).
• Nem rögzítik az ellenérték fizetésének módját és ütemezését, ami a megszűnéskor vitához vezethet.
• Kölcsönzött munkavállalónál a kölcsönvevőnél való későbbi elhelyezkedést is tiltják (Mt. 216. § (3) bekezdés a) pont).

Az Mt. a két évnél hosszabb tartam vagy az egyharmadnál alacsonyabb ellenérték jogkövetkezményét kifejezetten nem rendezi. A jogszabályba ütköző kikötés semmis (Mt. 27. § (1) bekezdés), helyette a törvényi szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek enélkül nem állapodtak volna meg (Mt. 29. § (3) bekezdés). Ez a szöveg értelmezéséből következik, vita esetén a bíróság dönt.

Kapcsolódó iratminták #

• Munkaszerződés minta (KKV 0001) – választható kikötésként utal a külön okiratban megkötendő versenytilalmi megállapodásra, a 2 éves felső határ és az egyharmados ellenérték jelzésével.
• Vezető állású munkavállaló munkaszerződése minta (KKV 0528) – választható versenytilalmi ponttal: tartam, a tilalom tartalma, ellenérték, elállás és kötbér.
• Titoktartási nyilatkozat minta (KKV 0008) – az üzleti titok megőrzésének rögzítéséhez a munkaviszony alatt és után, a versenytilalom kiegészítéseként.

Jogszabályi háttér #

Jogszabályok: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hatályos szövege a Jogtárban; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), hatályos szövege a Jogtárban.

Gyakori kérdések #

Mennyi a versenytilalmi megállapodás ellenértéke legalább? #

A megállapodás tartamára legalább az azonos időszakra járó alapbér egyharmada (Mt. 228. § (2) bekezdés). Ez alsó határ: a megfelelő összeget a tilalom terjedelméhez és ahhoz kell igazítani, mennyire akadályozza a munkavállalót a képzettségének és gyakorlatának megfelelő elhelyezkedésben.

Mikor köthető versenytilalmi megállapodás? #

Az Mt. nem köti időponthoz: a megállapodás megköthető a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt vagy a megszüntetéskor is. A tilalom legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig tarthat, és a megállapodást írásba kell foglalni (Mt. 228. § (1) és (3) bekezdés).

Megszűnik-e a versenytilalom, ha a munkáltató mond fel? #

Az Mt. a megállapodás sorsát nem köti a megszüntetés módjához: a munkavállaló csak az Mt. 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondása esetén állhat el (Mt. 228. § (4) bekezdés). Munkáltatói felmondás esetén tehát a megállapodás – eltérő kikötés hiányában – fennmarad, és az ellenértéket is fizetni kell. Lásd: munkáltatói felmondás.

Mi történik, ha a munkavállaló megszegi a versenytilalmi megállapodást? #

Ha a felek kötbért kötöttek ki, a munkáltató kár bizonyítása nélkül követelheti, a kötbért meghaladó kárát pedig külön érvényesítheti (Mt. 228. § (6) bekezdés, Ptk. 6:186. § (3) bekezdés, Ptk. 6:187. § (3) bekezdés). A túlzott kötbért a bíróság mérsékelheti (Ptk. 6:188. §). Kötbér nélkül az Mt. a megszegés következményét külön nem szabályozza; a munkáltató ilyenkor a kárát és annak összegét bizonyítva követelhet kártérítést.

Kapcsolódó cikkek #

• Munkaszerződés – kötelező tartalom, alak és tipikus hibák
• Tanulmányi szerződés: mire kötelezhető a munkavállaló?
• A munkaszerződés kötelező tartalma: mit kell feltétlenül rögzíteni?
• Határozott idejű munkaszerződés: szabályok és korlátok
• Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása: hányszor lehetséges?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 22. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 22-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.