Vezető állású munkavállaló: eltérő szabályok

A vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló helyettese. Rá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) eltérő szabályokat alkalmaz: munkaszerződése a törvénytől – néhány kivétellel – a hátrányára is eltérhet, munkarendje kötetlen, felelőssége szigorúbb. Bemutatjuk, ki minősül vezetőnek, mi tér el az általános szabályoktól, és mire figyeljen a munkáltató a szerződés megírásakor.

Röviden #

• Vezető a munkáltató vezetője és a közvetlen irányítása alatt álló, őt helyettesíteni jogosult munkavállaló (Mt. 208. § (1) bekezdés).
• Munkaszerződés más munkavállalóra is előírhatja a vezetői szabályokat, ha munkaköre kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi, és alapbére eléri a minimálbér hétszeresét (Mt. 208. § (2) bekezdés).
• A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részétől eltérhet, kivéve az Mt. 209. § (2) bekezdésében felsorolt, főként a családot védő szabályokat (Mt. 209. § (1)–(2) bekezdés).
• A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki, munkarendje kötetlen, gondatlan károkozásnál a teljes kárért felel (Mt. 209. § (3)–(5) bekezdés).
• A munkáltatói felmondást – eltérő kikötés hiányában – nem kell megindokolni (Mt. 210. § (1) bekezdés, Mt. 66. § (1) bekezdés).
• A vezető – eltérő kikötés hiányában – nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. § (1) bekezdés).

Ki a vezető állású munkavállaló? #

Az Mt. meghatározása:

„Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető).”

(Mt. 208. § (1) bekezdés)

A törvény szerinti vezető tehát a munkáltató első számú vezetője (például a munkaviszonyban álló ügyvezető) és a helyettesítésére jogosult közvetlen beosztottja. Nem elég a „vezető” megnevezés: egy osztályvezető vagy üzletvezető csak akkor minősül vezetőnek, ha ezek a feltételek teljesülnek. Az ügyvezető munkaviszonyáról a lehet-e az ügyvezető munkaviszonyban kérdéssel foglalkozó cikkünk szól.

Vezető állású munkavállaló munkaszerződés alapján #

A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha két feltétel együtt teljesül (Mt. 208. § (2) bekezdés):

• a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és
• alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hétszeresét. A havi minimálbér 2026. január 1-jétől 322 800 forint.

Ha az alapbér nem éri el ezt a szintet, a vezetői szabályok kikötése nem felel meg az Mt. 208. § (2) bekezdésének.

Mikor alkalmazandók a vezető állású munkavállaló szabályai? #

A különös szabályok az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezetőre a törvény erejénél fogva vonatkoznak, a (2) bekezdés szerinti munkavállalóra pedig akkor, ha a munkaszerződése ezt előírja. Egyszerűsített foglalkoztatásnál és alkalmi munkánál a vezetőre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók (Mt. 203. § (1) bekezdés n) pont).

A vezető állású munkavállaló eltérő szabályai #

A munkaszerződés eltérhet a törvénytől #

A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részétől – az Mt. 209. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Az általános szabály szerint a munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 43. § (1) bekezdés); a vezetőnél ez a korlát nem érvényesül. A felek így eltérően rendezhetik például a felmondási időt vagy a végkielégítést. Ha a munkaszerződés nem rendelkezik eltérően, az általános szabályok irányadók. A vezetőre vonatkozó különös szabályok (Mt. 208–211. §) maguk is a Második Részben állnak, ezért értelmezésünk szerint a munkaszerződés ezektől – így az Mt. 209. § (4)–(6) bekezdésétől és az Mt. 210–211. §-tól – is eltérhet; ezek eltérő kikötés hiányában érvényesülnek. A vezető javára az Mt. 43. § (1) bekezdése alapján is el lehet térni.

Amitől a munkaszerződés sem térhet el #

A vezető munkaszerződése nem térhet el (Mt. 209. § (2) bekezdés):

• egyes munkavégzés alóli mentesülési esetektől, például a kötelező orvosi vizsgálattól, a szoptatás miatti mentesüléstől és a hozzátartozó gondozására járó mentesüléstől (Mt. 55. § (1) bekezdés b), c), e), j), k) és l) pont);
• a munkáltatói felmondási tilalmaktól a várandósság, a szülési, az apasági és a szülői szabadság, valamint a reprodukciós kezelés idejére (Mt. 65. § (3) bekezdés a)–d) és g) pont);
• a várandós és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló éjszakai munkájának tilalmától (Mt. 113. § (5) bekezdés);
• az apasági szabadságtól, a szülői szabadságtól (Mt. 118. § (4) bekezdés, Mt. 118/A. §);
• a szülési szabadságtól és a gyermek gondozására járó fizetés nélküli szabadságtól (Mt. 127–128. §).

Kollektív szerződés, munkarend, kárfelelősség #

A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés). Munkarendje kötetlen (Mt. 209. § (4) bekezdés), így a munkaidőre, a pihenőidőre és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat (Mt. 93–112. §), valamint a rendes és rendkívüli munkaidő és a készenlét tartamának nyilvántartására vonatkozó szabályt (Mt. 134. § (1) bekezdés a)–b) pont) nem kell rá alkalmazni (Mt. 96. § (3) bekezdés). Gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel (Mt. 209. § (5) bekezdés).

A munkaviszony megszüntetése #

Az alábbi különös szabályok – értelmezésünk szerint – a munkaszerződés eltérő kikötése hiányában érvényesülnek (Mt. 209. § (1) bekezdés); a csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó fizetési szabálytól (Mt. 210. § (3) bekezdés) azonban nem javasolt eltérni.

• Munkáltatói felmondás: nem kell alkalmazni az Mt. 66. § (1)–(6) bekezdését, így a felmondást nem kell megindokolni. Az Mt. 68. § (2) bekezdése sem alkalmazandó, ezért a felmondási idő kezdete nem tolódik ki például betegség miatti keresőképtelenség idejére (Mt. 210. § (1) bekezdés).
• Azonnali hatályú felmondás: a vezetővel szemben az ok bekövetkeztétől számított 3 éven belül, bűncselekménynél a büntethetőség elévüléséig gyakorolható (Mt. 210. § (2) bekezdés).
• Jogellenes megszüntetés a vezető részéről: a vezető 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles fizetni (Mt. 209. § (6) bekezdés).
• Csőd- és felszámolási eljárás: ha a megszüntető nyilatkozatot az eljárás megkezdése után közlik, a munkáltató az esedékességkor legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget fizet, a többit az eljárás befejezésekor (Mt. 210. § (3) bekezdés).

Összeférhetetlenség #

A vezető – a munkaszerződés eltérő kikötése hiányában (Mt. 209. § (1) bekezdés) – további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet (Mt. 211. § (1) bekezdés). Nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy hasonló tevékenységet folytató, illetve vele rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetben. Nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet. Köteles bejelenteni, ha hozzátartozója ilyen gazdasági társaság tagja vagy ilyen munkáltatónál vezető (Mt. 211. § (2) bekezdés).

Köztulajdonban álló munkáltató vezetője #

Köztulajdonban álló munkáltatónál a tulajdonosi jogokat gyakorló határozza meg, mely munkakörökben köthető munkaszerződés az Mt. 208. § (2) bekezdése szerint (Mt. 207. § (1) bekezdés). Versenytilalmi megállapodás (versenytilalmi megállapodás) a vezetővel csak a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával, legfeljebb egyéves tartamra köthető. Az ellenérték nem haladhatja meg az azonos időszakra járó távolléti díj 50 százalékát (Mt. 207. § (3)–(4) bekezdés). A felmondási idő és a végkielégítés szabályaitól itt a felek megállapodása sem térhet el (Mt. 205. § (1) bekezdés).

Számpélda: a vezető jogellenes kilépése #

Egy kft. gazdasági igazgatójának – aki a vezérigazgató helyettesítésére jogosult – havi távolléti díja 1 500 000 forint. Az igazgató munkaviszonyát jogellenesen, a felmondási idő letöltése nélkül szünteti meg.

1. A vezető 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles fizetni (Mt. 209. § (6) bekezdés).
2. Ez 12 × 1 500 000 = 18 000 000 forint.
3. Általános munkavállalónál ehelyett a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg járna (Mt. 84. § (1) bekezdés).

Gyakori hibák #

• Vezetőnek tekintenek olyan munkavállalót is, aki nem a munkáltató vezetője és nem jogosult őt helyettesíteni, munkaszerződése sem írja elő a vezetői szabályokat (Mt. 208. § (1)–(2) bekezdés).
• A vezetői szabályokat olyan munkaszerződésben kötik ki, ahol az alapbér nem éri el a minimálbér hétszeresét (Mt. 208. § (2) bekezdés).
• A munkaszerződésben a családvédelmi szabályoktól is eltérnek, holott ettől a vezetőnél sem lehet (Mt. 209. § (2) bekezdés).
• A kollektív szerződés juttatásait automatikusan a vezetőre is alkalmazzák, holott annak hatálya rá nem terjed ki (Mt. 209. § (3) bekezdés).
• Kihasználatlanul hagyják, hogy a felmondási idő és a végkielégítés eltérően is kiköthető, így vitában az általános szabályok érvényesülnek (Mt. 209. § (1) bekezdés).

Kapcsolódó iratminták #

• Vezető állású munkavállaló munkaszerződése minta (KKV 0528) – az Mt. 208–211. §-a szerinti eltérő szabályok rögzítéséhez.
• Munkaszerződés módosítása minta (KKV 0002) – ha egy meglévő munkavállalóra utólag írják elő a vezetői szabályokat.
• Összeférhetetlenségi nyilatkozat minta (KKV 0331) – a vezető részesedéseinek és hozzátartozói kapcsolatainak bejelentéséhez.
• Összeférhetetlenségi szabályzat minta (KKV 0178) – az összeférhetetlenségi szabályok belső rendezéséhez.
• Kft. ügyvezető igazgató munkaköri leírás minta – a munkaviszonyban álló ügyvezető feladatainak leírásához.
• Vállalati pénzügyi vezető munkaköri leírás minta – a helyettesítésre jogosult vezetők feladatainak leírásához.

Jogszabályi háttér #

Jogszabály: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.).

Gyakori kérdések #

Jár-e végkielégítés a vezető állású munkavállalónak? #

Ha a munkaszerződés eltérően nem rendelkezik, az általános szabályok szerint igen, a feltételek fennállása esetén (Mt. 77. §). A vezető munkaszerződése azonban ettől eltérhet, akár a vezető hátrányára is (Mt. 209. § (1) bekezdés). Köztulajdonban álló munkáltatónál a végkielégítés szabályaitól nem lehet eltérni (Mt. 205. § (1) bekezdés b) pont).

Mennyi a vezető állású munkavállaló felmondási ideje? #

Eltérő kikötés hiányában az általános szabályok szerinti (Mt. 69. §). A munkaszerződés ettől mindkét irányban eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés). Munkáltatói felmondásnál a felmondási idő kezdete a keresőképtelenség miatt sem tolódik ki (Mt. 210. § (1) bekezdés). A felmondási időről részletesen: felmondási idő.

Kell-e indokolni a vezető állású munkavállaló felmondását? #

Nem. A vezetővel szemben a munkáltatói felmondás indokolására vonatkozó Mt. 66. § (1)–(6) bekezdést nem kell alkalmazni (Mt. 210. § (1) bekezdés). A joggal való visszaélés tilalma azonban rá is vonatkozik (Mt. 7. § (1) bekezdés).

Vállalhat-e a vezető mellékállást? #

Az Mt. szerint a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet (Mt. 211. § (1) bekezdés). A tilalom szövege nem csak munkaviszonyra, hanem bármely munkavégzésre irányuló jogviszonyra szól. A 211. § azonban a Második Rész része, ezért értelmezésünk szerint a munkaszerződés ettől is eltérhet (Mt. 209. § (1) bekezdés); a vezető javára – például meghatározott mellékállás engedélyezésével – az Mt. 43. § (1) bekezdése alapján is. Az engedélyt javasolt a munkaszerződésben vagy írásbeli megállapodásban rögzíteni.

Kapcsolódó cikkek #

• Atipikus foglalkoztatási formák – áttekintés munkáltatóknak
• Lehet-e az ügyvezető munkaviszonyban?
• Felmondási idő: mennyi és hogyan kell számolni?
• Versenytilalmi megállapodás: feltételek és ellenérték
• A munkavállaló kártérítési felelőssége
• Részmunkaidős foglalkoztatás szabályai
• Távmunka: a munkáltató kötelezettségei
• Home office és távmunka: mi a különbség?

Legutóbb ellenőrizve: 2026. október 30. · Iratmintatár Szerkesztőség

A cikk a 2026. október 30-i állapot szerint hatályos jogszabályok alapján készült. Tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak; egyedi ügyben forduljon ügyvédhez vagy más szakértőhöz.