Új termékfelelősségi szabályok lépnek hatályba 2026. december 9-től: megújul a Polgári Törvénykönyv termékfelelősségi fejezete. A hibás termék okozta kárért a gyártó mellett az importőr, a gyártó meghatalmazott képviselője, bizonyos esetben a logisztikai szolgáltató, a forgalmazó és az online platform is felelhet, a szoftver pedig kifejezetten terméknek minősül. A változás az uniós termékfelelősségi irányelv átültetése, és gyakorlatilag minden olyan vállalkozást érint, amely terméket gyárt, importál, forgalmaz vagy webshopban értékesít.
A legfontosabb tudnivalók
- Hatálybalépés: 2026. december 9. (2025. évi XCII. törvény, a Ptk. 6:550–6:559/B. §-a).
- Bővül a felelősök köre: gyártó, hibás alkotóelem előállítója, EU-n kívüli gyártónál az importőr, a meghatalmazott képviselő, végső soron a logisztikai szolgáltató; ha a felelős nem azonosítható, a forgalmazó és az online platform is.
- A szoftver is termék, csakúgy, mint a digitális gyártási fájl, a nyersanyag és a villamos energia.
- Bővül a megtérítendő kár: a lelki egészség orvosilag elismert sérülése és a nem szakmai célú adatokban okozott kár is termékkár.
- Könnyebb bizonyítás a károsultnak: bizonyos esetekben a bíróság vélelmezi a termék hibáját és az ok-okozati összefüggést.
Mi változik az új termékfelelősségi szabályok szerint?
Ki felel a termékkárért?
Az új Ptk. 6:550. § szerint a termékkárért elsősorban a hibás termék gyártója felel, de felel a hibás alkotóelem előállítója is, ha az alkotóelemet a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe építették, és az okozta a hibát. Ha a gyártó az Európai Unión kívül van, az importőr vagy a gyártó meghatalmazott képviselője felel, ha pedig ők sincsenek az EU-ban, a logisztikai szolgáltató (aki például raktározza, csomagolja és feladja a terméket). A gyártó ezekkel a vállalkozásokkal egyetemlegesen felel. Gyártónak minősül az is, aki a gyártó ellenőrzési körén kívül lényegesen módosít egy terméket, majd forgalmazza vagy használatba veszi.
A forgalmazó és az online platform felelőssége
Ha a felelős vállalkozás nem azonosítható, a forgalmazó felel – kivéve, ha a károsult felhívására egy hónapon belül megnevezi az EU-ban letelepedett felelős vállalkozást vagy a saját beszállítóját. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az online platformra is, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak a kereskedőkkel való szerződéskötést, ha a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) 6. cikk (3) bekezdésének feltételei fennállnak (vagyis a fogyasztó úgy érzékelheti, hogy a terméket maga a platform kínálja).
Mi a termék és mi a termékkár?
Termék minden ingó dolog, akkor is, ha más ingó dologba vagy ingatlanba építették be, ideértve a villamos energiát, a digitális gyártási fájlt, a nyersanyagot és a szoftvert (Ptk. 6:552. §). Termékkár a halál, a testi sérülés, az egészségkárosodás és a lelki egészség orvosilag elismert sérülése miatti kár, a más dologban okozott kár (a kizárólag szakmai célra használt dolgok kivételével), valamint a nem szakmai célokra használt adatokban okozott kár (Ptk. 6:553. §). A korábbi, 500 eurós értékhatárra vonatkozó szabály az új szövegben nem szerepel.
Mikor hibás a termék?
A Ptk. 6:555. §-a hosszabb szempontlistát ad: figyelembe kell venni többek között a címkézést és a használati utasítást, a termék öntanuló képességét, a más termékekkel való összekapcsolást, a kiberbiztonsági követelményeket és az esetleges termékvisszahívást. A 6:556. § szerint a termék hibáját vélelmezni kell például akkor, ha a vállalkozás a bíróság felhívására nem adja ki a lényeges bizonyítékokat, ha a termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek, vagy ha a kárt nyilvánvaló működési hiba okozta.
Szoftver és frissítések
A gyártó nem mentesülhet arra hivatkozva, hogy a hiba a forgalomba hozatal után keletkezett, ha a hiba az általa ellenőrzött szoftverrel, szoftverfrissítéssel vagy a biztonsághoz szükséges frissítés elmaradásával függ össze (Ptk. 6:557. §). Fontos könnyítés: ha a hibás szoftvert mikro- vagy kisvállalkozás állította elő, és a terméket gyártó vállalkozás a szerződésükben lemondott a megtérítési igényéről, a gyártó később nem követelheti tőle a kifizetett kártérítést (Ptk. 6:551. §).
Határidők az új termékfelelősségi szabályok szerint
A károsult az igényét három év alatt érvényesítheti; a felelősség tíz év elteltével jogvesztéssel megszűnik, lappangó személyi sérülésnél azonban 25 év a végső határidő (Ptk. 6:559/A. §). A tízéves határidő a forgalomba hozatal vagy használatba vétel, lényegesen módosított terméknél a módosítás utáni forgalmazás napján kezdődik. A felelősség korlátozása vagy kizárása a károsulttal szemben továbbra is semmis (Ptk. 6:559. §).
Kiket érintenek az új termékfelelősségi szabályok?
- gyártókat és alkatrész-, alkotóelem-beszállítókat, ideértve a szoftvert fejlesztő vagy beépítő cégeket;
- az EU-n kívülről beszerző importőröket és kereskedőket;
- fulfilment- és logisztikai szolgáltatókat;
- webshopokat, viszonteladókat és online piactereket;
- a termékeket átalakító, felújító vállalkozásokat (lényeges módosítás).
A károsult az új szabályok szerint természetes személy; a vállalkozások egymás közötti viszonyára továbbra is a szerződéseik és a Ptk. általános szabályai irányadók.
Teendők: így készüljön fel az új termékfelelősségi szabályok bevezetésére
Az új termékfelelősségi szabályok miatt az alábbi lépéseket javasoljuk még december 9. előtt:
- Térképezze fel az ellátási láncot. Melyik terméke érkezik EU-n kívüli gyártótól? Ki az importőr, van-e meghatalmazott képviselő? Ha Ön végzi a raktározást és a feladást, logisztikai szolgáltatóként is felelhet.
- Vezessen visszakereshető beszerzési nyilvántartást. Forgalmazóként a károsult felhívására egy hónapon belül meg kell tudnia nevezni a felelős vállalkozást vagy a beszállítóját – enélkül Önre hárulhat a felelősség.
- Vizsgálja felül a beszállítói szerződéseket. Rögzítse a felelősségmegosztást, a megtérítési (visszkereseti) igényt, a termékbiztonsági és dokumentációs kötelezettségeket, szoftvernél a frissítések szállítását.
- Őrizze meg a minőségügyi dokumentációt. A minőségellenőrzési, nemmegfelelőségi és reklamációs iratokat legalább a tízéves jogvesztő határidőig érdemes megőrizni – ezekkel bizonyíthatja, hogy a termék a forgalomba hozatalkor hibátlan volt.
- Ellenőrizze a biztosítását. Kérdezze meg a biztosítót, hogy a termékfelelősség-biztosítás fedezi-e a bővülő felelősi kört, a szoftverhibát, az adatkárt és a lelki egészség sérelmét.
- Webshopban ellenőrizze a termékoldalak kötelező adatait (gyártó, importőr, biztonsági információk) és az ÁSZF felelősségi pontjait – a termékfelelősség kizárása a fogyasztóval szemben semmis.
Iratminták a felkészüléshez
A Biztosítási fedezetellenőrző lista és a Minőségellenőrzési lap 2026. december 9-től hatályos szabályokhoz igazított változatát a hatálybalépés napján tesszük közzé.
Jogszabályi háttér
| Jogszabályhely | Tartalom | Hatály |
|---|
| Ptk. 6:550–6:551. § | A termékkárért felelős vállalkozások; szoftver-előállító mikro- és kisvállalkozás | 2026. 12. 09. |
| Ptk. 6:552–6:554. § | A termék, a termékkár és a felelős vállalkozások fogalma | 2026. 12. 09. |
| Ptk. 6:555–6:557. § | A termék hibája, vélelmek, mentesülés | 2026. 12. 09. |
| Ptk. 6:559–6:559/A. § | A felelősség kizárásának tilalma; 3, 10 és 25 éves határidők | 2026. 12. 09. |
| 2025. évi XCII. törvény 59–60. § | A magánjogi tárgyú törvények módosításáról – a Ptk. módosítása | 2026. 12. 09. |
| (EU) 2024/2853 irányelv | A hibás termékekért való felelősségről | 2026. 12. 09. |
Források: Ptk. – Jogtár; (EU) 2024/2853 irányelv – EUR-Lex.
Gyakori kérdések
A december 9. előtt eladott termékekre is az új termékfelelősségi szabályok vonatkoznak?
Az uniós irányelv az új szabályokat a 2026. december 9. után forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre rendeli alkalmazni; a korábban forgalomba hozott termékeknél jellemzően a korábbi szabályok maradnak irányadók. Konkrét ügyben a forgalomba hozatal napját érdemes dokumentálni és jogászzal egyeztetni.
Kereskedőként (forgalmazóként) is felelhetek?
Igen, ha a felelős gyártó vagy importőr nem azonosítható, és Ön a károsult felhívására egy hónapon belül nem nevezi meg az EU-ban letelepedett felelős vállalkozást vagy a saját beszállítóját. Ezért fontos a visszakereshető beszerzési nyilvántartás.
Kizárhatom a termékfelelősséget az ÁSZF-ben?
Nem. A károsulttal szemben a termékkárért felelős vállalkozás felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis (Ptk. 6:559. §). A beszállítókkal kötött szerződésben viszont rendezhető, hogy a felek egymás között hogyan osztják meg a terhet.
A cikk tájékoztató jellegű, a 2026. október 22-én hatályos és kihirdetett jogszabályok alapján készült; nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi esetben forduljon szakértőhöz.
Új termékfelelősségi szabályok 2026. december 9-től: mit kell tudniuk a cégeknek?
Új termékfelelősségi szabályok lépnek hatályba 2026. december 9-től: megújul a Polgári Törvénykönyv termékfelelősségi fejezete. A hibás termék okozta kárért a gyártó mellett az importőr, a gyártó meghatalmazott képviselője, bizonyos esetben a logisztikai szolgáltató, a forgalmazó és az online platform is felelhet, a szoftver pedig kifejezetten terméknek minősül. A változás az uniós termékfelelősségi irányelv átültetése, és gyakorlatilag minden olyan vállalkozást érint, amely terméket gyárt, importál, forgalmaz vagy webshopban értékesít.
A legfontosabb tudnivalók
Mi változik az új termékfelelősségi szabályok szerint?
Ki felel a termékkárért?
Az új Ptk. 6:550. § szerint a termékkárért elsősorban a hibás termék gyártója felel, de felel a hibás alkotóelem előállítója is, ha az alkotóelemet a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe építették, és az okozta a hibát. Ha a gyártó az Európai Unión kívül van, az importőr vagy a gyártó meghatalmazott képviselője felel, ha pedig ők sincsenek az EU-ban, a logisztikai szolgáltató (aki például raktározza, csomagolja és feladja a terméket). A gyártó ezekkel a vállalkozásokkal egyetemlegesen felel. Gyártónak minősül az is, aki a gyártó ellenőrzési körén kívül lényegesen módosít egy terméket, majd forgalmazza vagy használatba veszi.
A forgalmazó és az online platform felelőssége
Ha a felelős vállalkozás nem azonosítható, a forgalmazó felel – kivéve, ha a károsult felhívására egy hónapon belül megnevezi az EU-ban letelepedett felelős vállalkozást vagy a saját beszállítóját. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az online platformra is, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak a kereskedőkkel való szerződéskötést, ha a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) 6. cikk (3) bekezdésének feltételei fennállnak (vagyis a fogyasztó úgy érzékelheti, hogy a terméket maga a platform kínálja).
Mi a termék és mi a termékkár?
Termék minden ingó dolog, akkor is, ha más ingó dologba vagy ingatlanba építették be, ideértve a villamos energiát, a digitális gyártási fájlt, a nyersanyagot és a szoftvert (Ptk. 6:552. §). Termékkár a halál, a testi sérülés, az egészségkárosodás és a lelki egészség orvosilag elismert sérülése miatti kár, a más dologban okozott kár (a kizárólag szakmai célra használt dolgok kivételével), valamint a nem szakmai célokra használt adatokban okozott kár (Ptk. 6:553. §). A korábbi, 500 eurós értékhatárra vonatkozó szabály az új szövegben nem szerepel.
Mikor hibás a termék?
A Ptk. 6:555. §-a hosszabb szempontlistát ad: figyelembe kell venni többek között a címkézést és a használati utasítást, a termék öntanuló képességét, a más termékekkel való összekapcsolást, a kiberbiztonsági követelményeket és az esetleges termékvisszahívást. A 6:556. § szerint a termék hibáját vélelmezni kell például akkor, ha a vállalkozás a bíróság felhívására nem adja ki a lényeges bizonyítékokat, ha a termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek, vagy ha a kárt nyilvánvaló működési hiba okozta.
Szoftver és frissítések
A gyártó nem mentesülhet arra hivatkozva, hogy a hiba a forgalomba hozatal után keletkezett, ha a hiba az általa ellenőrzött szoftverrel, szoftverfrissítéssel vagy a biztonsághoz szükséges frissítés elmaradásával függ össze (Ptk. 6:557. §). Fontos könnyítés: ha a hibás szoftvert mikro- vagy kisvállalkozás állította elő, és a terméket gyártó vállalkozás a szerződésükben lemondott a megtérítési igényéről, a gyártó később nem követelheti tőle a kifizetett kártérítést (Ptk. 6:551. §).
Határidők az új termékfelelősségi szabályok szerint
A károsult az igényét három év alatt érvényesítheti; a felelősség tíz év elteltével jogvesztéssel megszűnik, lappangó személyi sérülésnél azonban 25 év a végső határidő (Ptk. 6:559/A. §). A tízéves határidő a forgalomba hozatal vagy használatba vétel, lényegesen módosított terméknél a módosítás utáni forgalmazás napján kezdődik. A felelősség korlátozása vagy kizárása a károsulttal szemben továbbra is semmis (Ptk. 6:559. §).
Kiket érintenek az új termékfelelősségi szabályok?
A károsult az új szabályok szerint természetes személy; a vállalkozások egymás közötti viszonyára továbbra is a szerződéseik és a Ptk. általános szabályai irányadók.
Teendők: így készüljön fel az új termékfelelősségi szabályok bevezetésére
Az új termékfelelősségi szabályok miatt az alábbi lépéseket javasoljuk még december 9. előtt:
Iratminták a felkészüléshez
A Biztosítási fedezetellenőrző lista és a Minőségellenőrzési lap 2026. december 9-től hatályos szabályokhoz igazított változatát a hatálybalépés napján tesszük közzé.
Jogszabályi háttér
Források: Ptk. – Jogtár; (EU) 2024/2853 irányelv – EUR-Lex.
Gyakori kérdések
A december 9. előtt eladott termékekre is az új termékfelelősségi szabályok vonatkoznak?
Az uniós irányelv az új szabályokat a 2026. december 9. után forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre rendeli alkalmazni; a korábban forgalomba hozott termékeknél jellemzően a korábbi szabályok maradnak irányadók. Konkrét ügyben a forgalomba hozatal napját érdemes dokumentálni és jogászzal egyeztetni.
Kereskedőként (forgalmazóként) is felelhetek?
Igen, ha a felelős gyártó vagy importőr nem azonosítható, és Ön a károsult felhívására egy hónapon belül nem nevezi meg az EU-ban letelepedett felelős vállalkozást vagy a saját beszállítóját. Ezért fontos a visszakereshető beszerzési nyilvántartás.
Kizárhatom a termékfelelősséget az ÁSZF-ben?
Nem. A károsulttal szemben a termékkárért felelős vállalkozás felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis (Ptk. 6:559. §). A beszállítókkal kötött szerződésben viszont rendezhető, hogy a felek egymás között hogyan osztják meg a terhet.
A cikk tájékoztató jellegű, a 2026. október 22-én hatályos és kihirdetett jogszabályok alapján készült; nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi esetben forduljon szakértőhöz.